Antonya Árpád hagyományőrző vőfély szerint manapság az ifjú pár igyekszik mindent leegyszerűsíteni
Fotó: Fábián Andor
A székely lakodalmak múltjába és jelenébe nyújt betekintést Fábián Andor új, Lakodalmas krónika című dokumentumfilmje. A székelyudvarhelyi filmrendező az esküvői szokások változásáról, az alkotás érdekességéről beszélt a Krónikának.
2023. december 03., 09:072023. december 03., 09:07
A dokumentumfilm a hagyományőrző, régi falusi világra jellemző lakodalmak világát mutatja be, ugyanakkor érintőlegesen megjelenik benne a jelenkor divatosabb esküvői világa is Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester interjúja révén. A filmidő nagyobb részét azonban az Antonya Árpád hagyományőrző vőfély és Balázsi Dénes néprajzkutató által elmesélt történetek teszik ki – számolt be a Krónika érdeklődésére Fábián Andor filmrendező.
Rámutatott, az interjúalanyoknál tett látogatások számára is érdekesek voltak, rendezőként sok új dolgot tudott meg a régi falusi esküvőkről. Kifejtette, a jelenkorral összehasonlítva a régi lagzikat, az első szembetűnő különbség az, hogy napjainkban általában egyetlen szolgáltató kezében összpontosul minden: egy cég intézi a helyszínt, menüt, dekorációt. A régi időkben azonban összefogott a közösség: együtt főztek, együtt díszítettek mindazok, akik később vendégként is részt vettek az adott esküvőn.
Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester napjaink, Fábián Andor a régmúlt idők esküvői szokásait eleveníti meg
Fotó: Fábián Andor
A székelyudvarhelyi filmes szakember szerint egy másik fontos különbség a néphagyományok tiszteletében gyökerezett, hiszen régen az esküvő nem a templomban kezdődött, az esküvői szertartás része volt a vőlegényes ház meglátogatása, a kikérés, a menyasszony-búcsúztató.
A legtöbb pár ma már nem szeretne kikérést, menyasszony-búcsúztatót, régen azonban nem lehetett ezeket a mozzanatokat kihagyni a lakodalmi rítusok közül, nem lehetett csak úgy átírni a hagyományos forgatókönyvet – hangsúlyozta a film narrátora.
Balázsi Dénes néprajzkutató történetei is elhangzanak a filmben
Fotó: Fábián Andor
Az alkotás szerkesztője úgy véli, a vőfélyek szempontjából is egyfajta „elamerikaiasodást” figyelhetünk meg. A modern esküvői szertartásban gyakran megjelenő, közismert játék, a vonatozás sem a néphagyományban gyökerezi. „Amerikából másolták!” – világít rá Balázsi Dénes néprajzkutató a filmben.
Magyar esküvői népszokás például az apácai, vagy a bogárfalvi kakaslövés, amely szelídített, képletes formában ma is tovább él: kakas helyett a szárnyas festett képmására lőnek íjjal a fiatalok. Ugyanígy gyakori szokás volt az esküvőkön, hogy a levegőbe feldobott üvegekre lőttek.
A fiatal rendező szerint a hagyományos székely vőfély számára megjelent egyfajta amerikai konkurencia: a ceremóniamester. A vőfély rímekben beszél, hagyományos népviseletben jelenik meg, a ceremóniamester pedig öltönyben érkezik a szertartásra, rímek nélkül beszél. „Bizonyos szempontból a vőfélyeknek is »modernizálódniuk« kellett anélkül, hogy elszakadtak volna hagyományos gyökereiktől” – mutatott rá a filmes szakember. Hozzátette, a múltbeli vőfélyeknek nem kellett az esküvői videóssal egyeztetniük, mert akkor még nem is volt videós, a jelenkori vőfély feladatkörébe azonban az is beletartozik, hogy kapcsolatot tart a különböző szolgáltatókkal: fotóssal, videóssal, konyhai személyzettel, zenészekkel.
Érdekességként megemlítette, hogy a történetet összefűző narrátor is vőfély szerepbe bújt. A megszokott Morgan Freeman hangján felmondott prózai narráció helyett vőfély-rigmusokban hangzik el a szövegmondás, ezzel is érzékeltetve a hagyományőrző esküvők derűs, humoros hangulatát.
Fábián Andor a vőfély-narrátor szerepében
Fotó: Fábián Andor
Fábián Andor arról is beszámolt lapunknak, hogy a Hargita Megyei Tanács és Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával, az S’art ’R Művészeti Közösség szakmai partnerségével elkészült film bemutató időpontja egyelőre még tisztázatlan, hiszen év végén nem tanácsos olyan rendezvényt szervezni, ami nem karácsony vagy újév tematikájú. „December a Mikulásról, az Angyalról és az újévi fogadalmakról szól. Így idén még biztos nem mutatjuk be az alkotást, de ez nem probléma, mert így már is van anyag, amivel el lehet kezdeni az új évet” – összegzett a székelyudvarhelyi filmrendező.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanult rendezőnek. Az elmúlt időszakban rendszeressé vált, hogy közönségét egy-egy helyi témát feldolgozó dokumentumfilmmel örvendezteti meg. Fábián Andor székelyudvarhelyi filmrendezővel beszélgettünk.
A székelyföldi csizmakészítés és csizmaviselet történetét mutatja be az a dokumentumfilm, amelyet kedden mutattak be online a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében. A film elkészítésének céljáról és mikéntjéről Fábián Andor rendezőt kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!