Antonya Árpád hagyományőrző vőfély szerint manapság az ifjú pár igyekszik mindent leegyszerűsíteni
Fotó: Fábián Andor
A székely lakodalmak múltjába és jelenébe nyújt betekintést Fábián Andor új, Lakodalmas krónika című dokumentumfilmje. A székelyudvarhelyi filmrendező az esküvői szokások változásáról, az alkotás érdekességéről beszélt a Krónikának.
2023. december 03., 09:072023. december 03., 09:07
A dokumentumfilm a hagyományőrző, régi falusi világra jellemző lakodalmak világát mutatja be, ugyanakkor érintőlegesen megjelenik benne a jelenkor divatosabb esküvői világa is Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester interjúja révén. A filmidő nagyobb részét azonban az Antonya Árpád hagyományőrző vőfély és Balázsi Dénes néprajzkutató által elmesélt történetek teszik ki – számolt be a Krónika érdeklődésére Fábián Andor filmrendező.
Rámutatott, az interjúalanyoknál tett látogatások számára is érdekesek voltak, rendezőként sok új dolgot tudott meg a régi falusi esküvőkről. Kifejtette, a jelenkorral összehasonlítva a régi lagzikat, az első szembetűnő különbség az, hogy napjainkban általában egyetlen szolgáltató kezében összpontosul minden: egy cég intézi a helyszínt, menüt, dekorációt. A régi időkben azonban összefogott a közösség: együtt főztek, együtt díszítettek mindazok, akik később vendégként is részt vettek az adott esküvőn.
Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester napjaink, Fábián Andor a régmúlt idők esküvői szokásait eleveníti meg
Fotó: Fábián Andor
A székelyudvarhelyi filmes szakember szerint egy másik fontos különbség a néphagyományok tiszteletében gyökerezett, hiszen régen az esküvő nem a templomban kezdődött, az esküvői szertartás része volt a vőlegényes ház meglátogatása, a kikérés, a menyasszony-búcsúztató.
A legtöbb pár ma már nem szeretne kikérést, menyasszony-búcsúztatót, régen azonban nem lehetett ezeket a mozzanatokat kihagyni a lakodalmi rítusok közül, nem lehetett csak úgy átírni a hagyományos forgatókönyvet – hangsúlyozta a film narrátora.
Balázsi Dénes néprajzkutató történetei is elhangzanak a filmben
Fotó: Fábián Andor
Az alkotás szerkesztője úgy véli, a vőfélyek szempontjából is egyfajta „elamerikaiasodást” figyelhetünk meg. A modern esküvői szertartásban gyakran megjelenő, közismert játék, a vonatozás sem a néphagyományban gyökerezi. „Amerikából másolták!” – világít rá Balázsi Dénes néprajzkutató a filmben.
Magyar esküvői népszokás például az apácai, vagy a bogárfalvi kakaslövés, amely szelídített, képletes formában ma is tovább él: kakas helyett a szárnyas festett képmására lőnek íjjal a fiatalok. Ugyanígy gyakori szokás volt az esküvőkön, hogy a levegőbe feldobott üvegekre lőttek.
A fiatal rendező szerint a hagyományos székely vőfély számára megjelent egyfajta amerikai konkurencia: a ceremóniamester. A vőfély rímekben beszél, hagyományos népviseletben jelenik meg, a ceremóniamester pedig öltönyben érkezik a szertartásra, rímek nélkül beszél. „Bizonyos szempontból a vőfélyeknek is »modernizálódniuk« kellett anélkül, hogy elszakadtak volna hagyományos gyökereiktől” – mutatott rá a filmes szakember. Hozzátette, a múltbeli vőfélyeknek nem kellett az esküvői videóssal egyeztetniük, mert akkor még nem is volt videós, a jelenkori vőfély feladatkörébe azonban az is beletartozik, hogy kapcsolatot tart a különböző szolgáltatókkal: fotóssal, videóssal, konyhai személyzettel, zenészekkel.
Érdekességként megemlítette, hogy a történetet összefűző narrátor is vőfély szerepbe bújt. A megszokott Morgan Freeman hangján felmondott prózai narráció helyett vőfély-rigmusokban hangzik el a szövegmondás, ezzel is érzékeltetve a hagyományőrző esküvők derűs, humoros hangulatát.
Fábián Andor a vőfély-narrátor szerepében
Fotó: Fábián Andor
Fábián Andor arról is beszámolt lapunknak, hogy a Hargita Megyei Tanács és Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával, az S’art ’R Művészeti Közösség szakmai partnerségével elkészült film bemutató időpontja egyelőre még tisztázatlan, hiszen év végén nem tanácsos olyan rendezvényt szervezni, ami nem karácsony vagy újév tematikájú. „December a Mikulásról, az Angyalról és az újévi fogadalmakról szól. Így idén még biztos nem mutatjuk be az alkotást, de ez nem probléma, mert így már is van anyag, amivel el lehet kezdeni az új évet” – összegzett a székelyudvarhelyi filmrendező.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanult rendezőnek. Az elmúlt időszakban rendszeressé vált, hogy közönségét egy-egy helyi témát feldolgozó dokumentumfilmmel örvendezteti meg. Fábián Andor székelyudvarhelyi filmrendezővel beszélgettünk.
A székelyföldi csizmakészítés és csizmaviselet történetét mutatja be az a dokumentumfilm, amelyet kedden mutattak be online a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében. A film elkészítésének céljáról és mikéntjéről Fábián Andor rendezőt kérdeztük.
Nemo, a svájci nem bináris énekes nyerte meg a Svédországban tartott Eurovíziós Dalfesztivált The Code című dalával szombaton – számolt be róla a román és magyar sajtó.
Sárga, kék és fekete színekben fog megjelenni a sokak által kedvelt Nokia 3210-es telefon újragondolt változata.
Romániában ritkán tapasztalható égi jelenség volt megfigyelhető nálunk is péntekről szombatra virradó éjszaka, az ég vöröses színben tűnt fel.
Toronykoncertet tartanak a Kolozs megyei település református templomában a kolozsvári filharmónia rézfúvós zenészei május 19-én 18 órától – közölte a közösségi oldalon az Ajtoni Református Egyházközség.
Csatornába esett rókakölyköt mentettek meg és engedtek vissza az erdőbe a Kolozs megyei katasztrófavédelem szakemberei szerdán este.
Egy szupermasszív fekete lyukhoz vezető repülést szimulált a NASA szuperszámítógépe. A felvételen a kamera megközelíti, rövid ideig kering, majd átlépi egy hatalmas fekete lyuk eseményhorizontját.
Több mint 3300 magyar egyetemi hallgató vesz részt Kolozsváron a szerdán kezdődött, 29. KMDSZ Diáknapokon – közölte a diákszövetség.
Alighanem az életével játszott az a csiga, amelyik a magyarfenesi gólyafészekben rámászott a negyedik fiókájának a kiköltésével elfoglalt tojó, Leske hátára. A bizarr jelenet hétfőn hajnalban történt, és a fészekre szerelt webkamera örökítette meg.
Megesik, hogy nyest, macska, vagy éppen kígyó bizonyul egy gépkocsi „hívatlan vendégének”, az állatok bizony kárt is okozhatnak az autóban – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
Malajzia azt tervezi, hogy „orángutándiplomáciát” vezet be, vagyis a pálmaolajat importáló országoknak kereskedelmi ajándékként kínálna fel főemlősöket, hogy eloszlassák a környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat.
szóljon hozzá!