A telekommunikáció fejlődését bemutató részlegen, a Puskás Tivadar Szakközépiskolában sokan felfedezhetik régi telefonjaikat
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nemcsak a telekommunikáció történetét kívánja egyszerre szórakoztatva és oktatva megismertetni a Sepsiszentgyörgyön nemrég megnyílt Telekommunikációs Tár: a kezdeményezők remélik, hogy miközben az intézmény múzeummá növi ki magát, a szakemberpótlásban is szerepet vállalhatnak. Helyszíni riportunkban az ötletgazdák segítségével mutatjuk be a nem mindennapi gyűjteményt.
2021. március 28., 17:282021. március 28., 17:28
A TeleTár Sepsiszentgyörgy egyik újdonsült büszkesége: a hírközlés történetére, fejlődésére koncentráló gyűjtemény, illetve kiállítás, melyhez oktatótevékenység, foglalkozások is kapcsolódnak. Ahogy a neve is sugallja, a TeleTár, azaz Telekommunikációs Tár nem tér, egyelőre inkább tároló, mint egy múzeum, de mind a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület, mely a TeleTár tulajdonosa és üzemeltetője, mind pedig Sepsiszentgyörgy város önkormányzata nagy reményeket fűz a Csáky Ernő mérnök-tanár adományán alapuló gyűjteményhez.
Nemcsak a nemrég új helyre költöztetett gyűjteményt, illetve az ahhoz tartozó dokumentációs tárat és műhelyt (úgynevezett gyakorlótermet) néztük meg: Csáky Ernő tanár úr, aki évtizedekig gyűjtögette a legkülönfélébb kommunikációs eszközöket, és Beke Csongor, a TeleTár ügyvezetője végigkalauzolt a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában látható, telekommunikációs témájú kiállításon is, mely szintén Csáky Ernő gyűjteményéből jött létre.
Sepsiszentgyörgy egykori telefonközpontja és a Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori telefonkönyve
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Puskás Tivadar Szakközépiskolában tett látogatáskor megtudtuk, hogy a Puskás Alapítvány segítségével 2016-ban intézménnyé nemesült Puskás Tivadar Hírközlési Kismúzeumot Csáky Ernő mérnök-tanár, Puskás Attila tanár és az iskolában működő rádióamatőr klub személyzete alapította. Megnyitásakor több mint 3000 darab távközlési berendezéssel és eszközzel rendelkezett, melyek közel 90 százaléka működőképes volt (működőképes még ma is).
A vendégkönyv már három kötetet számlál, több száz vagy ezer látogató bejegyzését őrzi, amerikai, olaszországi turisták üzenetét is olvashatjuk benne.
Csáky Ernő felhívta figyelmünket egy bejegyzésre, melyet Ion Cerăceanu tábornok írt, aki a bukaresti Nemzeti Katonai Múzeum keretében működő Katonai Hírközlési Múzeum alapítója, a katonai, illetve stratégiai kommunikáció szakértője volt. A nemrég elhunyt tábornok, aki a múzeum 2016-os megnyitóján is jelen volt díszvendégként, elismerően, csodálattal írt Csáky Ernő, illetve a múzeum gyűjteményéről.
Nem csak nagy és látványos tárgyakat ismerhetünk meg, a Puskás Tivadar Szakközépiskolában található kiállítás az elektromos vezetőket és félvezetőket is megismerteti a látogatóval
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Hála hírnevének a gyűjtemény folyamatosan bővült, bővült ma is, Csáky Ernő, illetve most már a TeleTár, gyakran kapnak adományokat, akár név nélkül is. Csáky Ernő évek óta együttműködik magyarországi alapítványokkal, egyesületekkel, gyűjtőkkel, akik gyakran és nagyban segítik munkáját.
A város vezetősége már a Puskás Tivadar Hírközlési Kismúzeum megnyitásakor felismerte a tárgyak, illetve a gyűjtemény értékét, és hamar felmerült annak ötlete is, hogy biztosítsanak egy olyan teret a gyűjteménynek, ahol könnyebben hozzáférhető. A kollekció egy része továbbra is a tanintézetben marad, a többi átköltözött a TeleTárba.
Az iskolában főleg azok a tárgyak maradtak, amelyek Puskás Tivadarhoz, a telefonhírmondó atyjához kapcsolódnak, illetve a távközlés történetére, fejlődésére koncentráló néhány darab. A tárgyak két teremben kaptak helyet. Egy egység a számológépre, illetve a számítógépekre koncentrál – az eszköz történetét egészen az analóg változatig visszavezetve. Egy másik egység az emberi kommunikáció történetébe vezet be, a füstjelektől egészen a mobiltelefonokig hozva példákat. Itt több készülék a Morse-ábécére épül, mely nagyon felgyorsította a kommunikációt.
Működőképesek a kiállított telefonközpontok is, becsengenek a készülékek, telefonálni lehet a terem egyik végéből a másikba. Ki lehet próbálni a telefonhírmondót is, a kagylóban a korabeli híreket hallhatjuk úgy, hogy közben egy hangulatosan, korhűen berendezett szobabelsőrészletben foglalhatunk helyet. A tanintézetben még folynak az átalakítási munkálatok, a gyűjtemény kettéosztása utáni újrarendezés zajlik, így nem lehet minden berendezést kipróbálni, de „tárlatvezetőink” részletesen ismertették a kiállítás interaktív részeit, melyeket akár a kisiskolások is élveznek. Az idősebbek jóleső nosztalgiával fedezhetik fel a telefon-, rádió- és a tévékészülékek között azokat, amelyeket régen nagyszüleik, szüleik, esetleg pár évtizeddel korábban maguk is használtak.
A régi tévék és rádiók a költözés ellenére is szűkösen férnek a polcon a TeleTárban. Egyszer talán egy „igazi” kiállítótérbe kerülnek
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A TeleTár a helyi önkormányzat jóvoltából nemrég felújított és berendezett épületben kapott helyet. Az iroda-könyvtár és a kiállítótér kiegészül egy műhellyel is, melyet szükség esetén előadó- vagy konferenciateremként is lehet használni, ahol jelenleg négy önkéntes, Beke Csongor, Hunyadi László, György Ferenc és Kiss Árpád tevékenykednek, foglalkoznak a gyűjtemény darabjainak javításával, restaurálásával. Ez a munka azért is szükséges, mert az adományozott tárgyak sokszor már működésképtelenek – néha csak ott hagyják a kapu előtt.
Csáky Ernő azt is elmondta, hogy természetesen mindig lehetne újabb és újabb tárgyakat beszerezni, hiszen hatalmas a változatosság, és minden újonnan beérkező tárgy betölt egy űrt, ami egyúttal egy újabbat is teremt. Azt is megtudtuk, hogy az önkormányzat a javítási munkálatok költségeit is állja, ám míg a szerszámok beszerzése nem jelent gondot, alkatrészeket néha nagyon nehéz találni az akár százéves készülékekhez.
Egykori számítógépeink ma már múzeumi darabok
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület elnöke Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, aki még a 2016-os kiállításmegnyitón ismerkedett meg Csáky Ernő gyűjteményével. „Tóth-Birtan Csabával ketten vágtuk el a Puskás Tivadar-iskolában a szalagot, és »megfertőződött« ő is. Ő nagyon felkarolta az ügyünk, nagyon hálásak vagyunk neki ezért a nagy minőségi ugrásért, amit a költözés jelent” – mesélte Csáky Ernő.
Tóth-Birtan Csaba alpolgármester elmesélte, hogy az egyesület megalapítása több szempontból is fontos volt, hiszen ez adott jogi személyiséget a magángyűjteménynek, illetve lehetőséget jelent arra, hogy pályázzanak, esetleg anyagi támogatásokat fogadjanak vállalkozóktól, cégektől. Azt is megtudtuk, hogy
Reményeik szerint ez a két év elég lesz arra, hogy a TeleTár, illetve az egyesület saját lábára álljon, hogy „eltartsa” magát. Ez nem jelenti azt, hogy ezen a ponton Sepsiszentgyörgy magára hagyná a kezdeményezést: Tóth-Birtan Csaba szerint ha ezt elérik, akkor az lesz az új feladat, hogy segítsék az újabb dimenzióba való átlépést, a terjeszkedést, a tevékenységi kör kitágítását.
A TeleTár modern konferenciateremmé is alakítható műhelyében Csáky Ernő tanár úr magyaráz
Fotó: Bíró Blanka
Csáky Ernő szerint fontos lenne a jövőben egy önálló múzeumot szentelni Sepsiszentgyörgy technikatörténetének, hiszen nemcsak távközlés, hanem technikatörténeti szempontból is lenne, amit bemutatni, illetve megmenteni és megőrizni.
– véli a mérnök-tanár. Ezen gondolat jegyében a gyűjteményben nemcsak eszközök és berendezések kaptak helyet, hanem olyan értékes tárgyak is, mint például a Kommunista Párt Központi Bizottságának eredeti telefonkönyve (ez még a Puskás Tivadar Szakközépiskola kiállításán tekinthető meg) vagy az egykori sepsiszentgyörgyi kábeltévé, az STV archívuma – 700 darab VHS kazettán. A TeleTárban található dokumentációs tár több mint négyezer kötetet tartalmaz, melyek bárki számára elérhetőek, tanuláshoz, kutatáshoz használhatók. Mind a kiállítások, mind a tevékenységek teljesen ingyenesek.
A TeleTárban az érdeklődők kipróbálhatják egy önműködő billentyűn, hogy milyen Morse-abc-vel kommunikálni
Fotó: Bíró Blanka
A TeleTár kiállítótere nagyon zsúfolt, a látogató csak kapkodja a fejét a polcok, tárgyak között, melyek a színes tárlatvezetés által kelnek igazán életre. A gyűjtemény olyan, sokaknak közismert darabokat is tartalmaz, mint a kilencvenes évek végének tévéjátékai – amelyeket akár ki is lehet próbálni a helyszínen –, de olyan értékes darabokat is, mint például egy magyar gyártású, aranyérmes Pacsirta márkájú rádiókészülék.
Egy szekció összepontosít a hadseregben használt analóg kommunikációs eszközökre, különböző adó-vevő készülékekre, román, magyar, német vagy orosz telefonközpontokat, készülékeket bemutatva.
A Teletár egyik büszkesége egy szalagra író Morse billetyű, mely az 1860-as években, a mai Magyarország területén volt használva
Fotó: Bíró Blanka
Csáky Ernő és Beke Csongor remélik, nemcsak a telekommunikáció történetét tudják megismertetni, megszerettetni a fiatalokkal, hanem hosszú távon egyesületük a szakemberhiány leküzdésében, a szakemberpótlásban is tud segíteni, szerepet vállalni, hiszen rendelkezésükre áll a szükséges tudás és felszerelés is az oktatáshoz.
A TeleTárnak van Facebook-oldala és honlapja is, ahol a látogatáshoz szükséges valamennyi információt megtalál az érdeklődő. Természetesen alkalmazkodtak a járványügyi korlátozásokhoz és előírásokhoz is, a bejáratnál kézfertőtlenítő és steril maszkok várják az ideérkezőket.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!