Demeter László kiadóvezető, Pengő Zoltán és Márton Evelin a Bánffy-palotában tartott kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Fodor Enikő
A jövőben az utazás hétköznapibb formáit fogja választani Pengő Zoltán újságíró, aki tavaly 4000 kilométert gyalogolt Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain. Az Erdélyből az Indiához tartozó Ladakba vezető gyalogútról írt könyvét vasárnap mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
2021. június 06., 15:042021. június 06., 15:04
2021. június 06., 17:322021. június 06., 17:32
Mindig érdekelte a történelem, a földrajz, így nem volt körülbástyázva lexikonokkal, amikor közel nyolc hónapos gyalogút után a pandémia kezdetekor nekiült megírni a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain tett gyalogútjának tapasztalatait. Pengő Zoltán újságíró Ötmillió lépés Erdélytől Ladakig című könyvét vasárnap mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
Szerzője alig két hónap alatt írta, a karanténidőszakban, amikor a pandémia kitörése miatt meg kellett szakítania útját, nehogy Indiában érje a világjárvány.
Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjánál tett látogatásával véget ért Pengő Zoltán kolozsvári újságírónak a székely nyelvtudós tiszteletére tett útja, vasárnap hazarepül. Több mint féléves távollét és 4000 gyalogosan megtett kilométer után a projekt hozadékáról mesélt a Kr&am
„Nem volt egy leányálom, de az út nagy része élvezetes volt, örömet találtam benne” – írta le Pengő Zoltán a 2019 szeptembere és 2020 márciusa közötti időszakot, amikor nagy elődjéhez hasonlóan gyalogszerrel indult el Nagyenyedről Ladakba. Az út gondolata a 90-es években született meg benne, az ötletet egy serdülőkorában olvasott Kőrösi-életrajz adta.
Jóhiszemű emberként vándorolt Románián, Bulgárián, Törökországon, Iránon és Indián keresztül, ugyanis pozitív beállítottságúként úgy hiszi, az emberek inkább jók, mint rosszak. És valóban, útja során 99 százalékban segítő szándékú emberekkel találkozott országtól, felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Újratervezést rendelt el Pengő Zoltán újságíró képzeletbeli iránytűje: a Kőrösi Csoma Sándor nyomában gyalogoló férfi az iráni–amerikai konfliktus miatt egy hete elhagyta a perzsa államot és a puskaporos hordóhoz hasonlítható térségből is távozik.
Felszerelése is fapados volt, egy régi sportcipővel és szandállal vágott neki a nagy útnak. „Semmiképp nem ajánlanám senkinek az én stílusomat” – mondta a nagyváradi születésű újságíró, hozzátéve, hogy egy ilyen útra valójában nem is lehet teljes egészében felkészülni.
Fotó: Fodor Enikő
Rámutatott, meggyőződése, hogy mindenki sokkal többet tudna teljesíteni, mint amit feltételez magáról, számára a napi 30 kilométer gyaloglás volt ez a határ. Bár kényszerítő körülmények – az iráni zavargások és a koronavírus-járvány kitörése – miatt meg kellett szakítani útját, elérte a határait.
– vázolta a tavaly márciusi lelki állapotát, amikor attól való félelmében, hogy a világjárvány Indiában éri, úgy döntött, megszakítva útját hazatér. A jövőben az utazás hétköznapibb formáit fogja választani, mondta a kérdésre, hogy tervez-e még hasonló projektet.
A könyv bővelkedik a humoros szituációkban, ezek egyike, amikor nagyszebeni házigazdája költöztetésre fogja, melynek során eltörik a szemüvege. Mivel rövidlátó és 14 éves kora óta szemüveget hord, tervezte, hogy valahol megcsináltatja, erre azonban nem került sor, így végül a nagy utat szemüveg nélkül tette meg. „Egyáltalán láttál valamit út közben?” – kérdezte tőle egyik barátja. Határozottan, állítja.
„Mintha az egész ország gyászolna, abnormális a nemek közötti viszonyulás, groteszk a személyi kultusz” – jellemezte a muzulmán országot, ezért örült, amikor újra átléphette a török határt és a két ajatollah helyett a modern török államot megálmodó Kemál Atatürk képét láthatta az út mentén. Meg is fogadta, hogy Iránba többet be nem teszi a lábát.
Akárcsak elődje, Nagyenyedről kelt útra vasárnap reggel Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, aki gyalog járja végig Kőrösi Csoma Sándor útvonalát. Tervei szerint kilenc hónap alatt teszi meg a 7000 kilométert és éri el a Kis-Tibetnek is nevezett Ladakhon belüli Zanglát.
Törökország ellenben nagyon pozitív élményként él benne, rá kellett döbbennie, hogy mind gazdaságilag, mind infrastruktúra szempontjából fejlettebb, mint Románia. „Sokak fejében téves elképzelések vannak Törökországot illetően, kicsit lesajnáljuk őket, holott nem indokolt” – jelentette ki Pengő Zoltán.
Fotó: Fodor Enikő
Egészen más, ha valaki csak a turisztikai helyszíneket érintve látogat meg egy-egy országot, mintha végiggyalogol rajta.
– jellemezte útját az újságíró. Úgy vélte, Közép-Európában torz szemüvegen keresztül szemléljük a világot, minimum Ausztriához hasonlítjuk magunkat, holott a világ lakosságának 90 százaléka rosszabb körülmények között él. „Jó körülmények között élünk, csak nem tudjuk értékelni” – mondta az utazó az Iránban, Indiában látottakat hozva fel ellenpéldaként.
Az indiai szemét, szmog és zajszennyezés egyaránt zavaró az európainak, arról nem is beszélve, hogy az emberek a létminimumon élnek. „Az, hogy a keleti ember lusta, sztereotípia, rengeteget dolgoznak, késő estébe nyúlóan. Mi sokkal nagyobb hatékonysággal dolgozunk, de semmiképp sem többet” – vélte az újságíró.
„Roppant félelmetesnek tűnt, hogy Indiában elkaphatom a koronavírust” – osztotta meg félelmeit is a népes hallgatósággal Pengő Zoltán. Úgy vélte, szerencsés, hogy tavaly márciusban hazaért és a könyvet a karanténidőszakban írhatta meg, így volt egy örömteli elfoglaltsága.
Fotó: Fodor Enikő
Mérleget vonva úgy vélte, bár Zanglába – ahol Kőrösi Csoma Sándor a legtöbbet tanult, alkotott – a téli útviszonyok miatt nem sikerült eljutni, elégedett az útjával. „Úgy érzem, ez egy szép teljesítmény, nem rendkívüli, de nem is hétköznapi. Örülök, hogy végigcsinálhattam” – összegzett.
Elsősorban a románsággal akarja megismertetni Kőrösi Csoma Sándor jelentőségét, szellemiségét Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, cégvezető, aki szeptemberben nagyrészt gyalogszerrel járná be a 200 éve útra kelt háromszéki nyelvtudós 7000 kilométeres kalandozásának útvonalát.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!