Befolyásolja a klímaváltozás a vonuló madarak életét: Marton Attila ornitológus a változásokról

Úgy tűnik, a klímaváltozás nagy hatással van a költöző madarak vonulására, életére is: korábban érkeznek meg tájainkra és későbben indulnak el telelő helyükre – állapította meg a Krónika megkeresésére Marton Attila ornitológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa.

„Vannak olyan vetületei a madarak életének, például az elterjedési terület módosulása, amit már ügyes statisztikával és modellezéssel előre tudunk vetíteni a következő ötven–száz évre.

– mondta el az ornitológus. Kifejtette, az éves átlaghőmérséklet emelkedik, tehát a következő ötven–száz évben egyre melegebbek, szárazabbak lesznek a tavaszok és nyarak, így például az adott hőmérséklet-tartományt kedvelő fajok kénytelenek északibb részeken, vagy nagyobb tengerszint feletti magasságokon költeni. A madarak egyre korábban érkeznek vissza a telelő területekről, főleg azok a fajok, amelyeknél a hazavándorlást nem a nappalok hosszabbodása indítja be, hanem az, hogy mekkora a hőmérséklet az adott területeken.

„Ma már tudjuk, hogy egyes fajok érkezését a fő megállóhelyeken tapasztalt hőmérséklet befolyásolja. Tehát ha átrepülik a Szaharát és Észak-Afrikában magasabb az átlaghőmérséklet tavasszal, akkor hamarabb tovább indulnak onnan, hamarabb hazajönnek, mint mondjuk 30–50 évvel ezelőtt” – fejtette ki az ornitológus. Hozzátette, sok esetben megeshet, hogy az egyre korában érkező rovarevő madarak például korábban kezdenek költeni, viszont a fő táplálékforrásként szolgáló rovarok nem kelnek ki korábban, tehát a fiókák kikelésekor még nem lesz elegendő eledel a táplálásukhoz.

„Ez természetesen negatívan befolyásolja a fejlődésüket, túlélésüket, az is megtörténhet, hogy egy csomó fióka elpusztul emiatt. A klímaváltozásnak olyan közvetett hatásai is vannak, ami az afrikai élőhelyekre hat ki.

– magyarázta a szakértő. Hozzátette, a vadgerle egyike azon fajoknak, amely az elmúlt 40 évben körülbelül 80 százalékos állománycsökkentést mutattak Európában, a populáció nagy része eltűnt. „Sajnos ezen a ponton mindegy, hogy mi Európában hány védett területet jelölünk ki, és hogy miként próbáljuk korlátozni a vadászatát, ha a fő probléma Afrikában van, ahol az európai törvények nem érvényesek” – mutatott rá az ornitológus.

Marton Attila arra is kitért, annyira szerteágazó a klímaváltozás hatása az élővilágra, hogy a szakértők csak most próbálják összeilleszteni a „kirakós” elemeit.

Rengeteg esettanulmány készül a témában, naponta újabb esetekről számol be a tudóstársadalom”– mutatott rá az ornitológus.

Kifejtette, a nálunk élő bagolyfajok, a törpekuvik és a gatyás kuvik télen, amikor nagyon könnyű egeret fogni, sok rágcsálót fog, és az odúban tárolja az eledelt. Mivel korábban hidegebb volt télen, a táplálékforrás, vagyis az egérkészlet eltartott addig, amíg a fiókákat fel tudták nevelni ezek a baglyok. De mivel tavasszal hamarabb felmelegszik az idő, ezért a „természetes hűtőszekrény” megszűnik létezni, a fiókáknak felhalmozott táplálék megromlik, így kevesebb étek jut a kicsiknek.

Kérdésünkre, hogy miként hat a klímaváltozás a gólyákra, Marton Attila azt válaszolta, az erre vonatkozó romániai adatok elég hiányosak. „Vannak a költési sikerességre vonatkozó adatok az 1940-es évekből, meg van az elmúlt néhány tíz évből, így csak látni véljük a változásokat. Például azt, hogy egyre korábban érkeznek meg, korábban költenek. Ennél sokkal hosszabb időt lefedő, szisztematikusan gyűjtött adatok szükségesek ahhoz, hogy a tendenciák világosan kirajzolódjanak” – mondta el az ornitológus.

Kifejtette, elképzelhető, hogy a gólyáknak nem felel meg, hogy a szántóföldek hamarabb kiszáradnak, az időszakos vizek hamarabb eltűnnek, kevesebb lesz a béka, vagy bármilyen más potenciális táplálék. Nagyjából adatok híján is lehet sejteni, hogy negatívan hatnak a változások a gólyák életére is. Kérdésünkre, hogy a madárvédelmi egyesületek, ornitológusok mit tehetnek konkrétan a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséért, Marton Attila azt mondta,

a természetvédelmi szervezetek legfontosabb feladata, hogy támogatottságuknak köszönhetően elmozdítsák a társadalmi nézőpontot környezetbarátabb, klímaneutrálisabb irányba.

„Legyen az egy néhány százas tagbázissal rendelkező, Milvus méretű egyesület, vagy a 2.8 millió tagot számláló Greenpeace, kizárólag mi nem tudunk túl sokat tenni aktívan a klímaváltozás ellen. De ezek a szervezetek fel tudják hívni a társadalom figyelmét a problémákra, a laikusok számára elérhető formában tudják tálalni a legújabb tudományos eredményeket, és segíthetnek meggyőzni a tömegeket arról, hogy társadalmi szintű életstílus-változások, illetve környezettudatosabb életmód szükséges a továbbhaladáshoz” – mutatott rá Marton.

Mint fogalmazott, át kellene gondolnunk bizonyos dolgokat, akár annak fényében, hogy miként fogja befolyásolni a saját életünket az elkövetkező húsz évben a klímaváltozás: és itt már nem is a következő generációk, az unokáink életéről van szó, hanem a sajátunkról.

A Milvus egyesületnek a klímaváltozás hatásait népszerűsítő projektjébe illeszkedik a Fekete-tenger partján évente megrendezett madárgyűrűző tábor is. Az immár hetedik egymás utáni évben megrendezett vonuláskutató gyűrűzőtáborban évi tíz–húszezer madarat jelölnek meg ornitológiai gyűrűkkel.

Mindenik madarat, amit megfogunk, ellátunk egy egyedi számkombinációval, ami egyrészt információkat szolgáltat arról, hogy esetleg hol fogják vissza az általunk megjelölt a madarakat, hol telelnek, merre vonulnak az egyedek” – mondta Marton Attila. Hozzátette, az elmúlt hét évben a Milvus munkatársai csaknem 86 ezer madarat gyűrűztek meg, a szakemberek azt fogják látni ezekből az adatokból, hogy körülbelül milyen periódusban vonulnak át a gyűrűzőtábor területén a különböző fajok.

„Ha csökken adott faj költőállománya, akkor értelemszerűen egyre kevesebbet fogunk megfogni ebből a fajból a vonulási periódusban. Vannak olyan fajok, amelyeknél az elmúlt 6-7 évben gyűjtött adatokból is kezd már látszani, hogy átlagosan évről-évre picivel kevesebbet fogunk be. Ezek az eredmények nagy vonalakban egybevágnak az általunk költési periódusban végzett felmérések eredményeivel, illetve az Európa többi részén végzett felmérések eredményeivel is” – mondta el az ornitológus.