Felszabadító sport. A pandémia után jelentősen nőtt a sporteseményekre látogatók száma
Fotó: Páva Adorján
Több mint két évet kellett várni arra, hogy a romániai társadalom és gazdaság ugyanolyan intenzitással „pezsegjen”, mint a világjárvány előtt. Azonban a pandémia így is rányomja bélyegét a mai „normalitásra”: miközben egyes területek túlteljesítenek a 2020 februárját megelőző adatokhoz képest, más ágazatok még mindig nem tértek magukhoz – derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportjának jelentéséből.
2022. június 22., 08:402022. június 22., 08:40
A romániai társadalmi-gazdasági aktivitás intenzitása 2022 májusában érte el először a járvány előtti szintet, az új normalitás azonban különbözik a járvány előttitől – állapította meg a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. Az adatokból az derül ki, hogy a sporteseményeken való részvétel és a közúti közlekedés mértéke jelentősen meghaladja a járvány előtti szintet, viszont az irodaházak kihasználtsági rátája, a tömegközlekedés, valamint a mozik látogatottsága továbbra is jóval a járvány előtti szint alatt található.
Szász Levente közgazdász, a gazdasági kutatólaboratórium vezetője lapunknak elmondta, az elmúlt időszak válságai: a világjárvány, illetve a háború számos radikális változást eredményeztek a társadalomban és a gazdaságban, ezekhez pedig az emberek szándékosan vagy akaratlanul, de gyorsan alkalmazkodtak.
A kérdés viszont az, hogy miként fog kinézni ez az új normalitás, a társadalmi-gazdasági élet a világban és Romániában. Érdemes megvizsgálni, milyen új szokások alakultak ki az elmúlt évek során, mi az, ami megmarad, és mi az, ami eltűnik, mert az emberek úgy döntenek, hogy visszatérnek a pandémia előtti viselkedési mintáikhoz. A kérdések ugyan még nyitottak, ám a szakemberek intenzíven keresik a válaszokat, hogy meghatározzák, milyen hatással lesznek az elmúlt több mint két esztendő történései a jövő gazdaságára – részletezte a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) dékánhelyettese.
A kutatócsoport a The Economist brit szaklap által közölt adatokat elemezte, mely szerint a romániai társadalmi-gazdasági tevékenység intenzitása első alkalommal 2022 májusában tért vissza a járvány előtti, vagyis a 2020 februárjában mért szintre. Az „új normalitás” azt jelenti, hogy néhány ágazat teljesen magához tért, sőt meg is haladta a pandémia előtt megszokott szintet. Ennek messze a sporteseményeken való részvétel a nyertese – ez ugyan egy szezonális tevékenység, de jelenleg 148,6 százalékon áll, összehasonlítva a világjárvány előtt mért utolsó adattal. Szintén meghaladja a járvány előtti szintet a közúti és a légúti közlekedés mértéke.
A légi közlekedés is erőteljesen kapaszkodik felfele: a belföldi és a külföldi légi járatok száma a járvány kitörése óta első alkalommal közelíti meg a korábbi szintet, elérve a 97,9 százalékot. Meghaladta a pandémia előtti szintet az az időmennyiség is, amit az emberek a lakásukon kívül, a szabadban töltenek: ez most 101,6 százalékon áll; ez a mutató már az elmúlt év eleje óta erőteljesen növekszik.
Szász Levente hangsúlyozta, mindez jó hír a szolgáltatóknak, azoknak, amelyek szabadidős tevékenységeket biztosítanak, vagy éppen a nyári kertek, teraszok működtetőinek, akik számíthatnak arra, hogy a piaci kereslet dinamikusan növekszik. Hasonló trend észlelhető a kiskereskedelemben is, bár ezt némileg befolyásolja a szezonális jellege, de ez az ágazat is közelíti 95,9 százalékkal a járvány előtti szintet.
Szomorú velejáró. Visszaszorult a tömegközlekedés, jelentősen nőtt a forgalom a pandémia előtti időszakhoz képest
Fotó: Jakab Mónika
A kutatók ugyanakkor több területet beazonosítottak, melyek esetében nem mutatkoznak a helyreállás jelei, ezek mutatói nem tértek vissza a járvány kitörése előtti, vagyis a 2020 eleji szintre. A romániai nagyvárosokban a tömegközlekedés kihasználtsága jóval elmarad a 2020-as szinttől: jelenleg 78,5 százalékon áll, holott már nincsen semmilyen korlátozás erre vonatkozóan.
Ez azt jelzi, hogy a munkahelyek már nem lesznek olyanok, mint két-három évvel ezelőtt – a munka rugalmassága, a távmunka, az otthoni munkavégzés az új normalitás részévé vált, mutatott rá Szász Levente. Sajátosan alakul a lakosság jelenléte a filmszínházakban: a mozik látogatottsága nem tud visszakapaszkodni a pandémia előtti szintre, az utolsó egy hónapban mindössze 33,1 százalékot ért el 2020 februárjához képest.
Következtetésképpen vannak területek, melyek sikeresen alkalmazkodtak az új helyzethez. Sajnos ezek között van a városi közúti forgalom zsúfoltsága is, miközben más területek egyértelműen teret veszítettek az elmúlt időszakban – értékelt Szász Levente.
Ünnepi hangulatú év elé néz az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete, hiszen két nagy rendezvénye, a Legszebb Erdélyi Magyar Dal és a Könyvturi is tizedik kiadásához érkezik.
Hét nemzeti érték kapott idén hungarikum minősítést, közöttük a székelykapu. A veszprémi díjátadó gálaműsor április 14-én, vasárnap este látható az M5 kulturális csatornán.
Erdélyi turné keretében lépnek színpadra a napokban a Budapesti Operettszínház művészei. Oszvald Marika, Peller Károly és Faragó András előadásában az operettirodalom legnépszerűbb szerzői, köztük Kálmán Imre, Lehár Ferenc örökzöldjei csendülnek fel.
Különleges élményben lesz részük azoknak a kolozsvári mozinézőknek, akik szombatra jegyet váltanak a Lassie - Állati mentőakció (Lassie – A New Adventure) című filmre.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!