Azúrkék tenger, máltai lovagok lábnyoma, vendégszeretet: nem kerül túl sokba a rövid nyaralás a Földközi-tengeri Gozo szigetén

Azúrkék tenger, máltai lovagok lábnyoma, vendégszeretet: nem kerül túl sokba a rövid nyaralás a Földközi-tengeri Gozo szigetén

Fotó: Kiss Judit

Nem nehéz beleszeretni a Földközi-tengerben található, Máltához tartozó, Gozo nevű aprócska sziget világába, hiszen a mindössze 14 kilométer hosszú földterületet az azúrkék tenger látványa és közelsége, módfelett gazdag épített örökség, kiváló gasztronómia és a helyiek által sugárzott vendégszeretet jellemzi. És ha az odautazó nem vágyik luxusszolgáltatásokra, akkor az ott tartózkodás nem kerül túl sokba.

Kiss Judit

2023. augusztus 18., 10:272023. augusztus 18., 10:27

Ki ne vágyna olyan nyaralásra, ami a gyönyörű kék látóhatárt, tengerpart-élményt, az erdélyi ember számára szokatlan éghajlatot, különleges, értékes épített örökség látványvilágát nyújtja?

A Földközi-tengerben található, Máltához tartozó, Gozo nevű aprócska sziget mindezt tálcán kínálja az odautazónak. És mivel rögtön felmerülhet a kérdés, hogy mindez mennyire „zsebbe nyúlós”, szögezzük le az elején: ha nem akarunk szállodában lakni, nem bérelünk autót és megelégszünk a nem előkelő éttermekben, hanem inkább egyszerűbb vendéglátóipari helyeken kapható, egyébként kiváló ételekkel, akkor semmiképp sem tartozik a luxuskategóriába, tehát egy erdélyi turista számára is megfizethető.

Galéria

Forgalmas utca Gozón

Fotó: Kiss Judit

Nem túl drága az egy hetes gozói nyaralás

Ily módon a szélfútta, napsütötte, azúrkék víz által körülölelt, hegyes-dombos kis szigeten való ottlét nem elérhetetlenen: bátran megkockáztatható, hogy a jelenlegi árviszonyok közepette talán nem kerül sokkal többe, mint ha mondjuk a Balatonon vagy a Fekete-tenger partjának valamelyik romániai üdülőjében tartózkodnánk.
Galéria

Bár a helyiek elmondása szerint nagyon ritkán esik az eső Gozón, növényzet szempontjából nem szegényes a sziget

Fotó: Kiss Judit

Kolozsvárról július végén 800 lejes repülőjeggyel lehetett elutazni – csak kis hátizsákkal, plusz csomag nélkül – Máltára és vissza, az egy hetes ott tartózkodás pedig bérelt szálláshelyen, bolti vásárlással, napi egy-két étkezéssel vendéglátóipari egységekben, buszjegyekkel, motorcsónak-és kompjegyekkel együtt körülbelül 2000 lejből „megúszható”.

Gozo (máltaiul Għawdex) szigetére a nap mindenik órájában indulnak Máltáról komp- és csónakjáratok, tehát könnyen megközelíthető. A szigetcsoport részét képező Gozo a Földközi-tengerben található, Málta után a második legnagyobb méretű sziget, Málta önálló minisztérium által kormányzott része.

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Mintegy 5 kilométerre északnyugatra fekszik a szomszédos – a turisták által jóval inkább megrohant – Málta szigetétől, alakja megközelítőleg ovális,

hosszúsága mindössze 14 kilométer, szélessége legtöbb 7 kilométer. Felszínére a szűk vízmosások, termékeny völgyek jellemzők,

partjainak nagy része meredek sziklafal, de természetesen több olyan partszakasz is van – elsősorban a Ramla nevű, szinte narancssárga színű homokkal borított part –, ahol menedékesen lehet bejutni a vízbe, és módfelett fürdőzőbarát a terep. Ezen kívül számos más kellemes strand is várja az odautazót, akadnak bőven búvárkodásra alkalmas helyek is.

Galéria

Comino kis lakatlan sziget, ahonnan szintén pazar kilátás nyílik

Fotó: Kiss Judit

Lenyűgöző épített örökség, több mint 30 katolikus templom

Gozo épített öröksége lenyűgöző: szinte tapintható a pár évszázados múlt, sőt a nagyon távoli régmúlt is. A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ egyik legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Krisztus előtt 3600 és 3000 között épülhetett. De természetesen érdemes megtekinteni a körülbelül 30 ezres lakosú, több mint 90 százalékba katolikus vallású sziget több mint 30 katolikus templomának egyikét-másikát is, hiszen gyönyörű épített örökséggel büszkélkedhet Gozo, amely méltán büszke arra, hogy milyen erőteljesen magán viseli a Máltai Lovagrend „keze nyomát”. A 900 éves katolikus szervezet, egyházi lovagrend, amely hagyományosan katonai, lovagi és nemesi szerzetesrend volt, számos gazdagon díszített istenházát épített a szigeten.

Másik nagy büszkeségük a máltaiaknak, hogy Szent Pál hajótörés miatt három hónapot töltött a szigeten – az eseményről az Újszövetség, az Apostolok Cselekedetei is beszámol. A mindössze 14 kilométer hosszúságú szigeten több mint 30 templom található,

vannak köztük pár száz évesek, de vannak sokkal újabbak is.

Galéria

A Comino nevű lakatlan sziget Kék Lagúnája nagyon népszerű a turisták körében

Fotó: Kiss Judit

Érdekesség, hogy a templomokat – de nemcsak ezeket, hanem a lakóházakat is – kivétel nélkül homokszínű kőből építik, így rendkívül ízléses és egységes képet nyújtanak az utcák, épületek. A helyiek hite az utcák atmoszféráján is határozottan érződik: minden egyes házon ott díszeleg valamilyen, a vallásra emlékeztető felirat: Mária, Jézus, Szent József vagy Szent György neve, de szinte mindenik ház falában látható valamelyik szent szobra egy kis falmélyedésben, üveg mögött – hasonlóképpen ahhoz, amit Olaszországban lát itt-ott az ember. Gyakoriak a templombúcsúk, amikor szentmise és népünnepély keretében róják le a helyiek tiszteletüket egy-egy szent előtt.

Galéria

Sziklák és a sziklákban kialakult barlangok

Fotó: Kiss Judit

A hatalmas szobrokat kiviszik a templomból és körbehordozzák az utcákon, harsány zenekísérettel, énekszóval, fúvós zenekarral,

harangzúgás közepette – kicsit mintha Fellini filmjeiből ismerős képkockákat idéző jelenteket látnánk.

A lovagrend és nyolcágú keresztje

Málta és Gozo szigetének gazdag történelme szinte összefonódott a Máltai Lovagrend történetével. Az egyházi rendet 1070 körül alapították Jeruzsálemben, fő célja a Szentföldre zarándoklók segítése, a betegek ápolása volt. A rendházat eleinte bencés szerzetesek kórházként üzemeltették, majd a sikeresen működő intézményt 1113-ban II. Pascal pápa pápai bullával is megerősítette, szuverén vezetőválasztási joggal ruházta fel és a Szentszék közvetlen fennhatósága alá vonta.

Galéria

„Ne zavarják a teknősfészket!” – Gozo szigetének Ramla nevű strandján körbekerített, védett helyen várják az ott őrködő természetvédők, hogy kikeljenek a tengeri teknősök a homokba lerakott tojásokból

Fotó: Kiss Judit

A rend főnöke, a Nagymester megkövetelte a belépőktől a szerzetesi fogadalmat és kiegészítette a hitetlenek elleni küzdelem fogadalmával:

így lett a gyógyító rendből lovagrend. Jelképük a nyolcágú fehér kereszt lett, melynek nyolc ága az evangéliumi nyolc boldogságot szimbolizálja.

Galéria

Fotó: Kiss Judit

A lovagok az 1530-as években erődíteni kezdték a Máltát, de európai kultúrát, felvirágzást hoztak a szomszédos szigetekre is – az évszázadok alatt megalkották a szigetek máig is jellegzetes arculatát. A mintegy 250 éves időszak alatt egyre több európai nemesi család sarja csatlakozott a Johannita lovagrendhez: Angliából, Franciaországból, Németországból, Portugáliából, Olaszországból. A rend máltai történetének Napóleon vetett véget, aki 1798-ban foglalta el a szigetet.

Lakatlan sziget, barlangok, tintahal, polip

Ha az ember Gozóra vagy Máltára látogat, érdemes megtekinteni a Málta és Gozo közti Comino-csatornában elhelyezkedő kicsiny Comino–Cominotto szigetpárt is, állandóan indulnak motorcsónakok a lakatlan kis Comino szigetre, amelynek méltán népszerű a turisták körében Kék Lagúna nevű strandja, amely fehér homokos, gyönyörű partot kínál, és a tengerből kiemelkedő, lélegzetelállító sziklák, a sziklákban kialakult barlangok látványát – ahová készségesen elkormányozzák csónakjukat a turistákkal a motorcsónakok vezetői.

Galéria

Lakóházon kis szentély

Fotó: Kiss Judit

Gozo szigetén és Máltán is mindenképp figyelemreméltó a gasztronómia: nemzeti eledelükként kínálják a nyúlhúst, de természetesen a tintahal, polip és a különféle halak is mindig szerepelnek a kínálatban.

Átlagos európai árakon lehet enni egy menüt, aki szereti a tenger gyümölcseit, annak biztosan nagyon ízlik például a grillezett, gazdag salátával és hasábburgonyával tálalt polip vagy tintahal. De kihagyhatatlan a Kinnie is, Málta legkedveltebb, kicsit édes és savanykás, citromból és narancsból készített üdítőitala, amely a nyári melegben nagyon jólesik.

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Szomáliai taxisofőr és magyarországi napernyőárus

Amiről még érdemes szót ejteni, hogy a helyiek, akikkel találkoztunk, kivétel nélkül rendkívül kedvesek voltak. Tudni kell, hogy a szélfútta szigetnek a történelme is szélfútta, hiszen arabok, normannok hódították meg, törökök ostromolták, aztán 1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok csapatai megszállták a szigeteket, és elűzték a máltai lovagokat. A fosztogatások miatt még ugyanezen évben Saverio Cassar atya vezetésével felkelés tört ki a francia megszállók ellen, akik október 28-án megadták magukat. Gozo teljesen függetlenné vált.

Galéria

A máltai lovagok jelképe

Fotó: Kiss Judit

1800-ban a britek szállták meg a szigetet, amely ismét Málta része lett, az 1814-es párizsi béke értelmében Málta brit koronabirtokká vált. 1964-ben vált függetlenné Málta függetlenné vált Nagy-Britanniától,

1987 óta pedig a központi kormányzatot külön Gozóért Felelős Minisztérium képviseli a szigeten.

Mivel az angol is hivatalos nyelv Máltán és Gozón, ezért könnyen szóba lehetett elegyedni a helyiekkel

– akár egy, a buszmegállóban álldogáló idős házaspárról volt szó, akár pincérekkel, múzeumi idegenvezetővel, bolti eladókkal, vagy a szállásadóval, bárkivel. Mivel a sziget nagy népszerűségnek örvend a világ minden szegletéből – Ausztráliától Kanadáig és számos európai országból – odasereglő turisták körében, a helyeik hozzá vannak szokva az odalátogatókhoz, nyitottak, kedvesek. Egyébként sűrűn lehetett román és magyar szót is hallani Gozón, ami arról tanúskodik, hogy romániai és magyarországi kirándulók is gyakorta megfordulnak a csodaszép szigeten.

Galéria

Szent Józsefnek is van kultusza Gozón

Fotó: Kiss Judit

Az is észrevehető, hogy Gozót és Máltát is elárasztják az ázsiai és afrikai vendégmunkások. Amiként már Kolozsváron hozzászokhattunk ahhoz, hogy számos indiai, nepáli, pakisztáni dolgozik a kincses városban, nincsen ez másként Gozón és Máltán sem.

A földrajzi közelség okán számos Afrikából érkezett vendégmunkás is ott tartózkodik, de romániai vendégmunkással is beszélgettünk.

Galéria

Régi szélmalom, benne helytörténeti múzeum működik Gozo szigetén

Fotó: Kiss Judit

Szomáliai és equadori taxisofőr, albán pincér, magyarországi napernyőárus és szerbiai bolti eladó – hogy csak néhányat említsünk azok közül, akikkel pár mondat erejéig szóba elegyedtünk Gozo szigetén. Kivétel nélkül, egybehangzóan azt mondták, hogy nagyon szeretnek ott tartózkodni. Csöppet sem csodálkozhatunk ezen, hiszen nem voltunk ezzel másképpen mi sem.

Galéria

A lovagrend nyolcágú keresztjét lehet mindenhol látni. Málta és Gozo szigetének gazdag történelme szinte összefonódott a Máltai Lovagrend történetével

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Egységes utcakép, hangulatos, különleges atmoszférájú városrészek

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Hatalmas kaktuszok

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Az egyik gozói templom

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Érnek a gránátalmák Gozó szigetén

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Mária-ünnep és búcsú Marsaxlokkban, a Málta délkeleti részén található halászkikötőben

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Mdina történelmi városa Máltán, csak lovas kocsikkal lehet közlekedni, autókat nem engednek be a középkori utcákba

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Mdina történelmi városa Máltán

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló festmények a helyi egyháztörténeti múzeumban. Pál apostol Máltán tartózkodott három hónapig, erőteljes kultusza van a szigeten

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Mária-szobor a strandon, 1881-ben állították fel Ramla stradján

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Készülődés egy helyi ünnepségre

Fotó: Kiss Judit

Galéria

A szélmalom épületében található kis helytörténeti múzeum felidézi, hogyan nézett ki egy gozói lakóház berendezése száz évvel ezelőtt

Fotó: Kiss Judit

Galéria

A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ egyik legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Krisztus előtt 3600 és 3000 között épülhetett

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Szent Györgyre emlékeztető táblácska egy lakóházon

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Kereszt egy lakóházon

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Felirat és Mária ábrázolás egy lakóházon

Fotó: Kiss Judit

Galéria

A gozói citadella szélfújta dombon található, ahol a legkorábbi építmények Krisztus előtt 1500 körül épültek

Fotó: Kiss Judit

Galéria

A gozói citadella, ahonnan pazar kilátás nyílik

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Fotó: Kiss Judit

Galéria

Gyümölcskínálat egy boltban Gozo szigetén

Fotó: Kiss Judit

korábban írtuk

Nyaralás az átverések árnyékában: számos csapdát állítottak a kiberbűnözők a vakációzóknak
Nyaralás az átverések árnyékában: számos csapdát állítottak a kiberbűnözők a vakációzóknak

Nemcsak a pihenni vágyó vakációzók, hanem a kiberbűnözők kedvenc időszaka is a nyár, amikor a nagy utazásra készülő családok, baráti társaságok rengeteg pénzt költenek.

korábban írtuk

Kréta: több mint nyaralás
Kréta: több mint nyaralás

Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 07., kedd

Többet fizet, kevesebbet kap: a zsugorinfláció miatt is érdemes tudatos fogyasztóvá válni

Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják.

Többet fizet, kevesebbet kap: a zsugorinfláció miatt is érdemes tudatos fogyasztóvá válni
2024. május 06., hétfő

Fémhulladékból alkot az országos tehetségkutatóban szereplő mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix

Lenyűgözte az egyik román tehetségkutató zsűrijét a mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix, aki fémhulladékból hoz létre különböző tárgyakat, a műsorban például egy balerinát. A fiatal fémműves inspirációjáról, szenvedélyéről beszélt lapunknak.

Fémhulladékból alkot az országos tehetségkutatóban szereplő mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix
2024. május 06., hétfő

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik

A 2020. óta Szilágy, Maros és főként Szatmár megyében megszervezett eddigi hét, Picnic in the Vineyard nevet viselő borpiknik idei első kiadására Avasújvárosban kerül sor május 11-én 11 órától.

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik
2024. május 06., hétfő

Beüzemelték az első intelligens sebességkorlátozó „fekvőrendőrt” Romániában

Üzembe helyezték az első intelligens sebességkorlátozót Romániában: Bukaresttől nem messze szerelték fel a „fekvőrendőrként” működő készüléket a helyi hatóságok. A technológiát az országban meghonosító cég más városokban is tesztelné a rendszert.

Beüzemelték az első intelligens sebességkorlátozó „fekvőrendőrt” Romániában
2024. május 05., vasárnap

Ma már inkább az állatok jogait helyezi előtérbe az erdélyi vegán közösség

Kezdetben sokan a növényi alapú étrend egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt vonták ki teljesen étkezésükből az állati eredetű eledeleket, idővel viszont az erdélyi vegánok számára az állatok jogainak tiszteletben tartása került előtérbe.

Ma már inkább az állatok jogait helyezi előtérbe az erdélyi vegán közösség
2024. május 05., vasárnap

Dobos-torta, krémes és konyakmeggy – a Százéves Cukrászdában jártunk Gyulán

Korábban többször megfordultam vendégként a gyulai Százéves Cukrászdában, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptjeiben, több terméküket is megkóstolhattuk.

Dobos-torta, krémes és konyakmeggy – a Százéves Cukrászdában jártunk Gyulán
2024. május 04., szombat

Múltidéző babakiállítást „adott a városnak” Sinka Zita sepsiszentgyörgyi gyűjtő

Nem tesz különbséget több mint ezer díszbabája között Sinka Zita, akinek mindegyik darab egyformán kötődik lelkéhez. A sepsiszentgyörgyi gyűjtő tematikusan berendezett kiállításáról, a legrégebbi, 19. századi példányáról, régi álmáról beszélt.

Múltidéző babakiállítást „adott a városnak” Sinka Zita sepsiszentgyörgyi gyűjtő
2024. május 03., péntek

Sikeresen útnak indította űrszondáját a Holdra Kína

Kína sikeresen felbocsátotta pénteken Csang'o nevű holdszondáját, amely a tervek szerint először nyer mintákat a Földet kísérő égitest túlsó, eddig nem kutatott, rejtett oldaláról.

Sikeresen útnak indította űrszondáját a Holdra Kína
2024. május 03., péntek

Elhunyt a Szabad Európa Rádió magyar mohikánja, aki az erdélyi magyarok rendszerváltás előtti helyzetét is dokumentálta

Életének 77. évében elhunyt Rajki László újságíró, a Szabad Európa Rádió (SZER) egykori munkatársa – tudatta családja pénteken.

Elhunyt a Szabad Európa Rádió magyar mohikánja, aki az erdélyi magyarok rendszerváltás előtti helyzetét is dokumentálta
2024. május 03., péntek

A Nyilas Misi Egyesületet támogatja erdélyi előadás-sorozatával Balogh Ottó író, életvezetési mentor

Partiumi, erdélyi és székelyföldi városokban tart előadás-sorozatot Balogh Ottó Budapesten élő író, életvezetési mentor, aki a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület egyik támogatója.

A Nyilas Misi Egyesületet támogatja erdélyi előadás-sorozatával Balogh Ottó író, életvezetési mentor