Ezek repülőjegyekkel, szállással kecsegtetnek, sport vagy vallás tematikájú kirándulásokkal, vakációs klubokkal. A kiberbűnözők hamis honlapokat hoznak létre, kitalált reklámokat közölnek web- és közösségi oldalakon, amelyeket feltört bankszámlákról vagy bankkártyákról származó pénzből finanszíroznak.

A Blog.eset.ro oldalon olvasható elemzésben nyolc pontban sorolják fel a legelterjedtebb csalásokat. Az első pontban a hamis ingyenes vakációkat említik. Az áldozatot e-mailben, telefonos vagy szöveges üzenetben arról értesítik, hogy ingyenes utazást nyert egy – természetesen nem létező – tombolán. Ha a kipécézett személyek válaszolnak és bedőlnek a bűnözőknek, utóbbiak bizonyos adatkezelési díj kifizetését kérik a „szerencsés kiválasztottaktól”, mielőtt hozzájuthatnak „nyereményükhöz”. Persze utóbbi nem létezik, az áldozatok által kifizetett összegeket ellopják.

Az adathalász e-mailek, hívások, üzenetek, hamis reklámok ilyen weboldalra irányíthatják az érdeklődőt, amelyek légitársaságok, turisztikai irodák, ismert utazási ár-összehasonlító portálok másolataiként csalják tőrbe az áldozatokat. A bűnözők a „foglalások” után még visszaigazoló e-mailt is küldenek, hogy az átvert személyek mit sem sejtsenek.

Kiszűrésüket megnehezíti, hogy a szélhámosok létező szállásközvetítők felületein is képesek megjelentetni hirdetésüket. A felkínált ingatlan általában nem létezik, vagy nem kiadó, esetleg már ki van adva. Szakemberek azt ajánlják, hogy ismert és elismert gyújtőportálokon keresgéljünk, amelyek garantálják az álhirdetések kiszűrését. De ugyanilyen átverések tárgya lehet egy-egy turisztikai „csomagban” kínált, azonban a valóságban nem létező charter járat is.

Az Eset kiberbiztonsági szakemberei arra is felhívják a figyelmet, hogy a már megvalósult utazás során is érhetnek kellemetlen meglepetések.

Ugyanis a kiberbűnözők előszeretettel hoznak létre hamis hotspotokat, hogy miközben mi mit sem sejtve böngészgetünk, megszerezzék fontos adatainkat, jelszavainkat. Valós kábel nélküli internetes közszolgáltatás esetén is képesek „kémkedni”, illetve rosszindulatú szoftvereket (malware) terjeszteni. Szintén veszélyes lehet a közterületen elhelyezett akkumulátortöltő állomások használata, hiszen ezekre is malware-t képesek tölteni a szélhámosok, vagy akár töltőkábelekre is, amelyeket szándékosan a konnektorban hagynak, hogy így „halásszanak” áldozatokat.

– tanácsolják a kiberbiztonsági elemzésben, amelyben a nyilvános wifi és töltőállomások használatának mellőzését is ajánlják.