Fotó: Kiss Judit
Nem nehéz beleszeretni a Földközi-tengerben található, Máltához tartozó, Gozo nevű aprócska sziget világába, hiszen a mindössze 14 kilométer hosszú földterületet az azúrkék tenger látványa és közelsége, módfelett gazdag épített örökség, kiváló gasztronómia és a helyiek által sugárzott vendégszeretet jellemzi. És ha az odautazó nem vágyik luxusszolgáltatásokra, akkor az ott tartózkodás nem kerül túl sokba.
2023. augusztus 18., 10:272023. augusztus 18., 10:27
Ki ne vágyna olyan nyaralásra, ami a gyönyörű kék látóhatárt, tengerpart-élményt, az erdélyi ember számára szokatlan éghajlatot, különleges, értékes épített örökség látványvilágát nyújtja?
A Földközi-tengerben található, Máltához tartozó, Gozo nevű aprócska sziget mindezt tálcán kínálja az odautazónak. És mivel rögtön felmerülhet a kérdés, hogy mindez mennyire „zsebbe nyúlós”, szögezzük le az elején: ha nem akarunk szállodában lakni, nem bérelünk autót és megelégszünk a nem előkelő éttermekben, hanem inkább egyszerűbb vendéglátóipari helyeken kapható, egyébként kiváló ételekkel, akkor semmiképp sem tartozik a luxuskategóriába, tehát egy erdélyi turista számára is megfizethető.
Forgalmas utca Gozón
Fotó: Kiss Judit
Bár a helyiek elmondása szerint nagyon ritkán esik az eső Gozón, növényzet szempontjából nem szegényes a sziget
Fotó: Kiss Judit
Gozo (máltaiul Għawdex) szigetére a nap mindenik órájában indulnak Máltáról komp- és csónakjáratok, tehát könnyen megközelíthető. A szigetcsoport részét képező Gozo a Földközi-tengerben található, Málta után a második legnagyobb méretű sziget, Málta önálló minisztérium által kormányzott része.
Fotó: Kiss Judit
Mintegy 5 kilométerre északnyugatra fekszik a szomszédos – a turisták által jóval inkább megrohant – Málta szigetétől, alakja megközelítőleg ovális,
partjainak nagy része meredek sziklafal, de természetesen több olyan partszakasz is van – elsősorban a Ramla nevű, szinte narancssárga színű homokkal borított part –, ahol menedékesen lehet bejutni a vízbe, és módfelett fürdőzőbarát a terep. Ezen kívül számos más kellemes strand is várja az odautazót, akadnak bőven búvárkodásra alkalmas helyek is.
Comino kis lakatlan sziget, ahonnan szintén pazar kilátás nyílik
Fotó: Kiss Judit
Lenyűgöző épített örökség, több mint 30 katolikus templom
Gozo épített öröksége lenyűgöző: szinte tapintható a pár évszázados múlt, sőt a nagyon távoli régmúlt is. A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ egyik legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Krisztus előtt 3600 és 3000 között épülhetett. De természetesen érdemes megtekinteni a körülbelül 30 ezres lakosú, több mint 90 százalékba katolikus vallású sziget több mint 30 katolikus templomának egyikét-másikát is, hiszen gyönyörű épített örökséggel büszkélkedhet Gozo, amely méltán büszke arra, hogy milyen erőteljesen magán viseli a Máltai Lovagrend „keze nyomát”. A 900 éves katolikus szervezet, egyházi lovagrend, amely hagyományosan katonai, lovagi és nemesi szerzetesrend volt, számos gazdagon díszített istenházát épített a szigeten.
vannak köztük pár száz évesek, de vannak sokkal újabbak is.
A Comino nevű lakatlan sziget Kék Lagúnája nagyon népszerű a turisták körében
Fotó: Kiss Judit
Érdekesség, hogy a templomokat – de nemcsak ezeket, hanem a lakóházakat is – kivétel nélkül homokszínű kőből építik, így rendkívül ízléses és egységes képet nyújtanak az utcák, épületek. A helyiek hite az utcák atmoszféráján is határozottan érződik: minden egyes házon ott díszeleg valamilyen, a vallásra emlékeztető felirat: Mária, Jézus, Szent József vagy Szent György neve, de szinte mindenik ház falában látható valamelyik szent szobra egy kis falmélyedésben, üveg mögött – hasonlóképpen ahhoz, amit Olaszországban lát itt-ott az ember. Gyakoriak a templombúcsúk, amikor szentmise és népünnepély keretében róják le a helyiek tiszteletüket egy-egy szent előtt.
Sziklák és a sziklákban kialakult barlangok
Fotó: Kiss Judit
harangzúgás közepette – kicsit mintha Fellini filmjeiből ismerős képkockákat idéző jelenteket látnánk.
Málta és Gozo szigetének gazdag történelme szinte összefonódott a Máltai Lovagrend történetével. Az egyházi rendet 1070 körül alapították Jeruzsálemben, fő célja a Szentföldre zarándoklók segítése, a betegek ápolása volt. A rendházat eleinte bencés szerzetesek kórházként üzemeltették, majd a sikeresen működő intézményt 1113-ban II. Pascal pápa pápai bullával is megerősítette, szuverén vezetőválasztási joggal ruházta fel és a Szentszék közvetlen fennhatósága alá vonta.
„Ne zavarják a teknősfészket!” – Gozo szigetének Ramla nevű strandján körbekerített, védett helyen várják az ott őrködő természetvédők, hogy kikeljenek a tengeri teknősök a homokba lerakott tojásokból
Fotó: Kiss Judit
A rend főnöke, a Nagymester megkövetelte a belépőktől a szerzetesi fogadalmat és kiegészítette a hitetlenek elleni küzdelem fogadalmával:
Fotó: Kiss Judit
A lovagok az 1530-as években erődíteni kezdték a Máltát, de európai kultúrát, felvirágzást hoztak a szomszédos szigetekre is – az évszázadok alatt megalkották a szigetek máig is jellegzetes arculatát. A mintegy 250 éves időszak alatt egyre több európai nemesi család sarja csatlakozott a Johannita lovagrendhez: Angliából, Franciaországból, Németországból, Portugáliából, Olaszországból. A rend máltai történetének Napóleon vetett véget, aki 1798-ban foglalta el a szigetet.
Ha az ember Gozóra vagy Máltára látogat, érdemes megtekinteni a Málta és Gozo közti Comino-csatornában elhelyezkedő kicsiny Comino–Cominotto szigetpárt is, állandóan indulnak motorcsónakok a lakatlan kis Comino szigetre, amelynek méltán népszerű a turisták körében Kék Lagúna nevű strandja, amely fehér homokos, gyönyörű partot kínál, és a tengerből kiemelkedő, lélegzetelállító sziklák, a sziklákban kialakult barlangok látványát – ahová készségesen elkormányozzák csónakjukat a turistákkal a motorcsónakok vezetői.
Lakóházon kis szentély
Fotó: Kiss Judit
Átlagos európai árakon lehet enni egy menüt, aki szereti a tenger gyümölcseit, annak biztosan nagyon ízlik például a grillezett, gazdag salátával és hasábburgonyával tálalt polip vagy tintahal. De kihagyhatatlan a Kinnie is, Málta legkedveltebb, kicsit édes és savanykás, citromból és narancsból készített üdítőitala, amely a nyári melegben nagyon jólesik.
Fotó: Kiss Judit
Amiről még érdemes szót ejteni, hogy a helyiek, akikkel találkoztunk, kivétel nélkül rendkívül kedvesek voltak. Tudni kell, hogy a szélfútta szigetnek a történelme is szélfútta, hiszen arabok, normannok hódították meg, törökök ostromolták, aztán 1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok csapatai megszállták a szigeteket, és elűzték a máltai lovagokat. A fosztogatások miatt még ugyanezen évben Saverio Cassar atya vezetésével felkelés tört ki a francia megszállók ellen, akik október 28-án megadták magukat. Gozo teljesen függetlenné vált.
A máltai lovagok jelképe
Fotó: Kiss Judit
1800-ban a britek szállták meg a szigetet, amely ismét Málta része lett, az 1814-es párizsi béke értelmében Málta brit koronabirtokká vált. 1964-ben vált függetlenné Málta függetlenné vált Nagy-Britanniától,
1987 óta pedig a központi kormányzatot külön Gozóért Felelős Minisztérium képviseli a szigeten.
– akár egy, a buszmegállóban álldogáló idős házaspárról volt szó, akár pincérekkel, múzeumi idegenvezetővel, bolti eladókkal, vagy a szállásadóval, bárkivel. Mivel a sziget nagy népszerűségnek örvend a világ minden szegletéből – Ausztráliától Kanadáig és számos európai országból – odasereglő turisták körében, a helyeik hozzá vannak szokva az odalátogatókhoz, nyitottak, kedvesek. Egyébként sűrűn lehetett román és magyar szót is hallani Gozón, ami arról tanúskodik, hogy romániai és magyarországi kirándulók is gyakorta megfordulnak a csodaszép szigeten.
Szent Józsefnek is van kultusza Gozón
Fotó: Kiss Judit
A földrajzi közelség okán számos Afrikából érkezett vendégmunkás is ott tartózkodik, de romániai vendégmunkással is beszélgettünk.
Régi szélmalom, benne helytörténeti múzeum működik Gozo szigetén
Fotó: Kiss Judit
Szomáliai és equadori taxisofőr, albán pincér, magyarországi napernyőárus és szerbiai bolti eladó – hogy csak néhányat említsünk azok közül, akikkel pár mondat erejéig szóba elegyedtünk Gozo szigetén. Kivétel nélkül, egybehangzóan azt mondták, hogy nagyon szeretnek ott tartózkodni. Csöppet sem csodálkozhatunk ezen, hiszen nem voltunk ezzel másképpen mi sem.
A lovagrend nyolcágú keresztjét lehet mindenhol látni. Málta és Gozo szigetének gazdag történelme szinte összefonódott a Máltai Lovagrend történetével
Fotó: Kiss Judit
Egységes utcakép, hangulatos, különleges atmoszférájú városrészek
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Hatalmas kaktuszok
Fotó: Kiss Judit
Az egyik gozói templom
Fotó: Kiss Judit
Érnek a gránátalmák Gozó szigetén
Fotó: Kiss Judit
Mária-ünnep és búcsú Marsaxlokkban, a Málta délkeleti részén található halászkikötőben
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja
Fotó: Kiss Judit
Mdina történelmi városa Máltán, csak lovas kocsikkal lehet közlekedni, autókat nem engednek be a középkori utcákba
Fotó: Kiss Judit
Mdina történelmi városa Máltán
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló festmények a helyi egyháztörténeti múzeumban. Pál apostol Máltán tartózkodott három hónapig, erőteljes kultusza van a szigeten
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Mária-szobor a strandon, 1881-ben állították fel Ramla stradján
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Készülődés egy helyi ünnepségre
Fotó: Kiss Judit
A szélmalom épületében található kis helytörténeti múzeum felidézi, hogyan nézett ki egy gozói lakóház berendezése száz évvel ezelőtt
Fotó: Kiss Judit
A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ egyik legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Krisztus előtt 3600 és 3000 között épülhetett
Fotó: Kiss Judit
Szent Györgyre emlékeztető táblácska egy lakóházon
Fotó: Kiss Judit
Kereszt egy lakóházon
Fotó: Kiss Judit
Felirat és Mária ábrázolás egy lakóházon
Fotó: Kiss Judit
A gozói citadella szélfújta dombon található, ahol a legkorábbi építmények Krisztus előtt 1500 körül épültek
Fotó: Kiss Judit
A gozói citadella, ahonnan pazar kilátás nyílik
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Gyümölcskínálat egy boltban Gozo szigetén
Fotó: Kiss Judit
Nemcsak a pihenni vágyó vakációzók, hanem a kiberbűnözők kedvenc időszaka is a nyár, amikor a nagy utazásra készülő családok, baráti társaságok rengeteg pénzt költenek.
Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!