Azúrkék tenger, máltai lovagok lábnyoma, vendégszeretet: nem kerül túl sokba a rövid nyaralás a Földközi-tengeri Gozo szigetén

•  Fotó: Kiss Judit

Fotó: Kiss Judit

Nem nehéz beleszeretni a Földközi-tengerben található, Máltához tartozó, Gozo nevű aprócska sziget világába, hiszen a mindössze 14 kilométer hosszú földterületet az azúrkék tenger látványa és közelsége, módfelett gazdag épített örökség, kiváló gasztronómia és a helyiek által sugárzott vendégszeretet jellemzi. És ha az odautazó nem vágyik luxusszolgáltatásokra, akkor az ott tartózkodás nem kerül túl sokba.

Kiss Judit

2023. augusztus 18., 10:272023. augusztus 18., 10:27

Ki ne vágyna olyan nyaralásra, ami a gyönyörű kék látóhatárt, tengerpart-élményt, az erdélyi ember számára szokatlan éghajlatot, különleges, értékes épített örökség látványvilágát nyújtja?

A Földközi-tengerben található, Máltához tartozó, Gozo nevű aprócska sziget mindezt tálcán kínálja az odautazónak. És mivel rögtön felmerülhet a kérdés, hogy mindez mennyire „zsebbe nyúlós”, szögezzük le az elején: ha nem akarunk szállodában lakni, nem bérelünk autót és megelégszünk a nem előkelő éttermekben, hanem inkább egyszerűbb vendéglátóipari helyeken kapható, egyébként kiváló ételekkel, akkor semmiképp sem tartozik a luxuskategóriába, tehát egy erdélyi turista számára is megfizethető.

Forgalmas utca Gozón •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Forgalmas utca Gozón

Fotó: Kiss Judit

Nem túl drága az egy hetes gozói nyaralás

Ily módon a szélfútta, napsütötte, azúrkék víz által körülölelt, hegyes-dombos kis szigeten való ottlét nem elérhetetlenen: bátran megkockáztatható, hogy a jelenlegi árviszonyok közepette talán nem kerül sokkal többe, mint ha mondjuk a Balatonon vagy a Fekete-tenger partjának valamelyik romániai üdülőjében tartózkodnánk.
Bár a helyiek elmondása szerint nagyon ritkán esik az eső Gozón, növényzet szempontjából nem szegényes a sziget •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Bár a helyiek elmondása szerint nagyon ritkán esik az eső Gozón, növényzet szempontjából nem szegényes a sziget

Fotó: Kiss Judit

Kolozsvárról július végén 800 lejes repülőjeggyel lehetett elutazni – csak kis hátizsákkal, plusz csomag nélkül – Máltára és vissza, az egy hetes ott tartózkodás pedig bérelt szálláshelyen, bolti vásárlással, napi egy-két étkezéssel vendéglátóipari egységekben, buszjegyekkel, motorcsónak-és kompjegyekkel együtt körülbelül 2000 lejből „megúszható”.

Gozo (máltaiul Għawdex) szigetére a nap mindenik órájában indulnak Máltáról komp- és csónakjáratok, tehát könnyen megközelíthető. A szigetcsoport részét képező Gozo a Földközi-tengerben található, Málta után a második legnagyobb méretű sziget, Málta önálló minisztérium által kormányzott része.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Mintegy 5 kilométerre északnyugatra fekszik a szomszédos – a turisták által jóval inkább megrohant – Málta szigetétől, alakja megközelítőleg ovális,

hosszúsága mindössze 14 kilométer, szélessége legtöbb 7 kilométer. Felszínére a szűk vízmosások, termékeny völgyek jellemzők,

partjainak nagy része meredek sziklafal, de természetesen több olyan partszakasz is van – elsősorban a Ramla nevű, szinte narancssárga színű homokkal borított part –, ahol menedékesen lehet bejutni a vízbe, és módfelett fürdőzőbarát a terep. Ezen kívül számos más kellemes strand is várja az odautazót, akadnak bőven búvárkodásra alkalmas helyek is.

Comino kis lakatlan sziget, ahonnan szintén pazar kilátás nyílik •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Comino kis lakatlan sziget, ahonnan szintén pazar kilátás nyílik

Fotó: Kiss Judit

Lenyűgöző épített örökség, több mint 30 katolikus templom

Gozo épített öröksége lenyűgöző: szinte tapintható a pár évszázados múlt, sőt a nagyon távoli régmúlt is. A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ egyik legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Krisztus előtt 3600 és 3000 között épülhetett. De természetesen érdemes megtekinteni a körülbelül 30 ezres lakosú, több mint 90 százalékba katolikus vallású sziget több mint 30 katolikus templomának egyikét-másikát is, hiszen gyönyörű épített örökséggel büszkélkedhet Gozo, amely méltán büszke arra, hogy milyen erőteljesen magán viseli a Máltai Lovagrend „keze nyomát”. A 900 éves katolikus szervezet, egyházi lovagrend, amely hagyományosan katonai, lovagi és nemesi szerzetesrend volt, számos gazdagon díszített istenházát épített a szigeten.

Másik nagy büszkeségük a máltaiaknak, hogy Szent Pál hajótörés miatt három hónapot töltött a szigeten – az eseményről az Újszövetség, az Apostolok Cselekedetei is beszámol. A mindössze 14 kilométer hosszúságú szigeten több mint 30 templom található,

vannak köztük pár száz évesek, de vannak sokkal újabbak is.

A Comino nevű lakatlan sziget Kék Lagúnája nagyon népszerű a turisták körében •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A Comino nevű lakatlan sziget Kék Lagúnája nagyon népszerű a turisták körében

Fotó: Kiss Judit

Érdekesség, hogy a templomokat – de nemcsak ezeket, hanem a lakóházakat is – kivétel nélkül homokszínű kőből építik, így rendkívül ízléses és egységes képet nyújtanak az utcák, épületek. A helyiek hite az utcák atmoszféráján is határozottan érződik: minden egyes házon ott díszeleg valamilyen, a vallásra emlékeztető felirat: Mária, Jézus, Szent József vagy Szent György neve, de szinte mindenik ház falában látható valamelyik szent szobra egy kis falmélyedésben, üveg mögött – hasonlóképpen ahhoz, amit Olaszországban lát itt-ott az ember. Gyakoriak a templombúcsúk, amikor szentmise és népünnepély keretében róják le a helyiek tiszteletüket egy-egy szent előtt.

Sziklák és a sziklákban kialakult barlangok •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Sziklák és a sziklákban kialakult barlangok

Fotó: Kiss Judit

A hatalmas szobrokat kiviszik a templomból és körbehordozzák az utcákon, harsány zenekísérettel, énekszóval, fúvós zenekarral,

harangzúgás közepette – kicsit mintha Fellini filmjeiből ismerős képkockákat idéző jelenteket látnánk.

A lovagrend és nyolcágú keresztje

Málta és Gozo szigetének gazdag történelme szinte összefonódott a Máltai Lovagrend történetével. Az egyházi rendet 1070 körül alapították Jeruzsálemben, fő célja a Szentföldre zarándoklók segítése, a betegek ápolása volt. A rendházat eleinte bencés szerzetesek kórházként üzemeltették, majd a sikeresen működő intézményt 1113-ban II. Pascal pápa pápai bullával is megerősítette, szuverén vezetőválasztási joggal ruházta fel és a Szentszék közvetlen fennhatósága alá vonta.

„Ne zavarják a teknősfészket!” – Gozo szigetének Ramla nevű strandján körbekerített, védett helyen várják az ott őrködő természetvédők, hogy kikeljenek a tengeri teknősök a homokba lerakott tojásokból •  Fotó: Kiss Judit Galéria

„Ne zavarják a teknősfészket!” – Gozo szigetének Ramla nevű strandján körbekerített, védett helyen várják az ott őrködő természetvédők, hogy kikeljenek a tengeri teknősök a homokba lerakott tojásokból

Fotó: Kiss Judit

A rend főnöke, a Nagymester megkövetelte a belépőktől a szerzetesi fogadalmat és kiegészítette a hitetlenek elleni küzdelem fogadalmával:

így lett a gyógyító rendből lovagrend. Jelképük a nyolcágú fehér kereszt lett, melynek nyolc ága az evangéliumi nyolc boldogságot szimbolizálja.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A lovagok az 1530-as években erődíteni kezdték a Máltát, de európai kultúrát, felvirágzást hoztak a szomszédos szigetekre is – az évszázadok alatt megalkották a szigetek máig is jellegzetes arculatát. A mintegy 250 éves időszak alatt egyre több európai nemesi család sarja csatlakozott a Johannita lovagrendhez: Angliából, Franciaországból, Németországból, Portugáliából, Olaszországból. A rend máltai történetének Napóleon vetett véget, aki 1798-ban foglalta el a szigetet.

Lakatlan sziget, barlangok, tintahal, polip

Ha az ember Gozóra vagy Máltára látogat, érdemes megtekinteni a Málta és Gozo közti Comino-csatornában elhelyezkedő kicsiny Comino–Cominotto szigetpárt is, állandóan indulnak motorcsónakok a lakatlan kis Comino szigetre, amelynek méltán népszerű a turisták körében Kék Lagúna nevű strandja, amely fehér homokos, gyönyörű partot kínál, és a tengerből kiemelkedő, lélegzetelállító sziklák, a sziklákban kialakult barlangok látványát – ahová készségesen elkormányozzák csónakjukat a turistákkal a motorcsónakok vezetői.

Lakóházon kis szentély •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Lakóházon kis szentély

Fotó: Kiss Judit

Gozo szigetén és Máltán is mindenképp figyelemreméltó a gasztronómia: nemzeti eledelükként kínálják a nyúlhúst, de természetesen a tintahal, polip és a különféle halak is mindig szerepelnek a kínálatban.

Átlagos európai árakon lehet enni egy menüt, aki szereti a tenger gyümölcseit, annak biztosan nagyon ízlik például a grillezett, gazdag salátával és hasábburgonyával tálalt polip vagy tintahal. De kihagyhatatlan a Kinnie is, Málta legkedveltebb, kicsit édes és savanykás, citromból és narancsból készített üdítőitala, amely a nyári melegben nagyon jólesik.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Szomáliai taxisofőr és magyarországi napernyőárus

Amiről még érdemes szót ejteni, hogy a helyiek, akikkel találkoztunk, kivétel nélkül rendkívül kedvesek voltak. Tudni kell, hogy a szélfútta szigetnek a történelme is szélfútta, hiszen arabok, normannok hódították meg, törökök ostromolták, aztán 1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok csapatai megszállták a szigeteket, és elűzték a máltai lovagokat. A fosztogatások miatt még ugyanezen évben Saverio Cassar atya vezetésével felkelés tört ki a francia megszállók ellen, akik október 28-án megadták magukat. Gozo teljesen függetlenné vált.

A máltai lovagok jelképe •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A máltai lovagok jelképe

Fotó: Kiss Judit

1800-ban a britek szállták meg a szigetet, amely ismét Málta része lett, az 1814-es párizsi béke értelmében Málta brit koronabirtokká vált. 1964-ben vált függetlenné Málta függetlenné vált Nagy-Britanniától,

1987 óta pedig a központi kormányzatot külön Gozóért Felelős Minisztérium képviseli a szigeten.

Mivel az angol is hivatalos nyelv Máltán és Gozón, ezért könnyen szóba lehetett elegyedni a helyiekkel

– akár egy, a buszmegállóban álldogáló idős házaspárról volt szó, akár pincérekkel, múzeumi idegenvezetővel, bolti eladókkal, vagy a szállásadóval, bárkivel. Mivel a sziget nagy népszerűségnek örvend a világ minden szegletéből – Ausztráliától Kanadáig és számos európai országból – odasereglő turisták körében, a helyeik hozzá vannak szokva az odalátogatókhoz, nyitottak, kedvesek. Egyébként sűrűn lehetett román és magyar szót is hallani Gozón, ami arról tanúskodik, hogy romániai és magyarországi kirándulók is gyakorta megfordulnak a csodaszép szigeten.

Szent Józsefnek is van kultusza Gozón •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Szent Józsefnek is van kultusza Gozón

Fotó: Kiss Judit

Az is észrevehető, hogy Gozót és Máltát is elárasztják az ázsiai és afrikai vendégmunkások. Amiként már Kolozsváron hozzászokhattunk ahhoz, hogy számos indiai, nepáli, pakisztáni dolgozik a kincses városban, nincsen ez másként Gozón és Máltán sem.

A földrajzi közelség okán számos Afrikából érkezett vendégmunkás is ott tartózkodik, de romániai vendégmunkással is beszélgettünk.

Régi szélmalom, benne helytörténeti múzeum működik Gozo szigetén •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Régi szélmalom, benne helytörténeti múzeum működik Gozo szigetén

Fotó: Kiss Judit

Szomáliai és equadori taxisofőr, albán pincér, magyarországi napernyőárus és szerbiai bolti eladó – hogy csak néhányat említsünk azok közül, akikkel pár mondat erejéig szóba elegyedtünk Gozo szigetén. Kivétel nélkül, egybehangzóan azt mondták, hogy nagyon szeretnek ott tartózkodni. Csöppet sem csodálkozhatunk ezen, hiszen nem voltunk ezzel másképpen mi sem.

A lovagrend nyolcágú keresztjét lehet mindenhol látni. Málta és Gozo szigetének gazdag történelme szinte összefonódott  a Máltai Lovagrend történetével •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A lovagrend nyolcágú keresztjét lehet mindenhol látni. Málta és Gozo szigetének gazdag történelme szinte összefonódott a Máltai Lovagrend történetével

Fotó: Kiss Judit

Egységes utcakép, hangulatos, különleges atmoszférájú városrészek •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Egységes utcakép, hangulatos, különleges atmoszférájú városrészek

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Hatalmas kaktuszok •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Hatalmas kaktuszok

Fotó: Kiss Judit

Az egyik gozói templom •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Az egyik gozói templom

Fotó: Kiss Judit

Érnek a gránátalmák Gozó szigetén •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Érnek a gránátalmák Gozó szigetén

Fotó: Kiss Judit

Mária-ünnep és búcsú  Marsaxlokkban, a Málta délkeleti részén található halászkikötőben •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Mária-ünnep és búcsú Marsaxlokkban, a Málta délkeleti részén található halászkikötőben

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja

Fotó: Kiss Judit

Mdina történelmi városa Máltán, csak lovas kocsikkal lehet közlekedni, autókat nem engednek be a középkori utcákba •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Mdina történelmi városa Máltán, csak lovas kocsikkal lehet közlekedni, autókat nem engednek be a középkori utcákba

Fotó: Kiss Judit

Mdina történelmi városa Máltán •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Mdina történelmi városa Máltán

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló festmények a helyi egyháztörténeti múzeumban. Pál apostol Máltán tartózkodott három hónapig, erőteljes kultusza van a szigeten •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló festmények a helyi egyháztörténeti múzeumban. Pál apostol Máltán tartózkodott három hónapig, erőteljes kultusza van a szigeten

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Mária-szobor a strandon, 1881-ben állították fel Ramla stradján •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Mária-szobor a strandon, 1881-ben állították fel Ramla stradján

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Készülődés egy helyi ünnepségre •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Készülődés egy helyi ünnepségre

Fotó: Kiss Judit

A szélmalom épületében található kis helytörténeti múzeum felidézi, hogyan nézett ki egy gozói lakóház berendezése száz évvel ezelőtt •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A szélmalom épületében található kis helytörténeti múzeum felidézi, hogyan nézett ki egy gozói lakóház berendezése száz évvel ezelőtt

Fotó: Kiss Judit

A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ egyik legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Krisztus előtt 3600 és 3000 között épülhetett •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A szigeten végbement kulturális fejlődés tanúja Ġgantija hatalmas neolitikus templomromja, a világ egyik legrégebbi szabadon álló emberi építménye, amely valamikor Krisztus előtt 3600 és 3000 között épülhetett

Fotó: Kiss Judit

Szent Györgyre emlékeztető táblácska egy lakóházon •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Szent Györgyre emlékeztető táblácska egy lakóházon

Fotó: Kiss Judit

Kereszt egy lakóházon •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Kereszt egy lakóházon

Fotó: Kiss Judit

Felirat és Mária ábrázolás egy lakóházon •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Felirat és Mária ábrázolás egy lakóházon

Fotó: Kiss Judit

A gozói citadella szélfújta dombon található, ahol a legkorábbi  építmények Krisztus előtt 1500 körül épültek •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A gozói citadella szélfújta dombon található, ahol a legkorábbi építmények Krisztus előtt 1500 körül épültek

Fotó: Kiss Judit

A gozói citadella, ahonnan pazar kilátás nyílik •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A gozói citadella, ahonnan pazar kilátás nyílik

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Gyümölcskínálat egy boltban Gozo szigetén •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Gyümölcskínálat egy boltban Gozo szigetén

Fotó: Kiss Judit

korábban írtuk

Nyaralás az átverések árnyékában: számos csapdát állítottak a kiberbűnözők a vakációzóknak
Nyaralás az átverések árnyékában: számos csapdát állítottak a kiberbűnözők a vakációzóknak

Nemcsak a pihenni vágyó vakációzók, hanem a kiberbűnözők kedvenc időszaka is a nyár, amikor a nagy utazásra készülő családok, baráti társaságok rengeteg pénzt költenek.

korábban írtuk

Kréta: több mint nyaralás
Kréta: több mint nyaralás

Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 16., szombat

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)

Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)

Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést

Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést
2024. november 14., csütörtök

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó

Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó
2024. november 14., csütörtök

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé

A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé
2024. november 12., kedd

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot

A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot
2024. november 12., kedd

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok

A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok
2024. november 12., kedd

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron

Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron
2024. november 11., hétfő

Csalással gyanúsítják az egyik leglátogatottabb romániai műemlék épületben működő múzeum munkatársait

Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.

Csalással gyanúsítják az egyik leglátogatottabb romániai műemlék épületben működő múzeum munkatársait
2024. november 10., vasárnap

Márton-nap: Kolozsváron fénymenettel, Kalotaszegen mulatsággal éltetik a néphagyományokat

Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.

Márton-nap: Kolozsváron fénymenettel, Kalotaszegen mulatsággal éltetik a néphagyományokat