A kenyai Rusinga-sziget lakosainak életét dokumentálja Roseti Bruno csíki fotós Matumaini elnevezésű képsorozata, amelyet kedden mutattak be a kincses városban.
2017. február 22., 23:252017. február 22., 23:25
2017. február 23., 13:392017. február 23., 13:39
Bemutatták a csíkszeredai Roseti Bruno (képünkön középen) Matumaini elnevezésű, Afrikában készített szociodokumentarista fotósorozatát kedden Kolozsváron. Az Életképek Afrikából előadás keretében levetítették Józsa Levente Will Fred című, a kenyai életet szemléltető dokumentumfilmjét is. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem film- és fotóművészet szakos diákjai a Van egy téglám Kenyában (I Have a Brick in Kenya) projekt keretében utaztak Rusinga szigetére, az ott töltött időszakot álló- és mozgóképeken örökítették meg.
„A Matumaini olyan fotósorozat, amelynek révén az érdeklődők betekintést nyerhetnek a luó törzs életébe, megismerhetik történetüket és a problémákat, amelyekkel nap mint nap szembesülnek. A véget nem érő gondok arra késztetik a helyieket, hogy a mának éljenek egy olyan világban, ahol az Isten neve: remény” – ismertette munkáját Roseti Bruno.
A csíki fotós a Krónikának elmondta, a szigeten töltött 19 nap alatt idegenvezetője segítségével felkereste a helyi családokat, majd megpróbálta elnyerni a bizalmukat, megismerni őket. Az évek során rájött arra, hogy az a legjobb szociofotó, amelynek létrehozásában a kép alanya is részt vesz, és ha megismerik egymást, még jobban sikerül az alkotás. A fekete-fehér és színes képekből álló sorozat elnevezésével kapcsolatban az alkotó elmondta, Afrikában az egyik legnagyobb probléma a szárazság, így amikor egyik délután elkezdett esni az eső, egy nő a mezőn félbehagyta a kapálást, az ég felé nézett, és mondatát a matumaini szóval kezdte. A fotós hazatérése után tudta meg, hogy a szó reményt jelent.
A képek főként gyerekeket, dolgozó embereket, szerelmespárokat ábrázolnak, de tájkép is található a gyűjteményben. A szomorúság és boldogság, szegénység és öröm egyaránt felfedezhető az alkotásokban. Roseti Bruno teljes fotósorozatát csütörtökön állítják ki a kolozsvári K+ közösségi térben, ahol az érdeklődők egy hónapon keresztül tekinthetik meg. A csíkszeredai fotós eddigi pályafutása alatt már számtalan nemzetközi kiállításon vett részt munkáival. Két fotóját a National Geographic internetes változata közölte, a Vogue Italia online magazinban is publikált.
A Van egy téglám Kenyában program 2010 óta működik. Alapítása a marosvásárhelyi származású Halmen Balázs nevéhez fűződik, aki visszatérve első Rusinga-szigeti útjáról, ismerőseivel együtt létrehozta a programot. Azóta évente egyszer erdélyi önkéntes csoportok látogatnak a szigetre. A legelső munkatábor lakói az iskolaépítésben segítettek, pénzbeli támogatást is vittek. Egy másik önkéntes táborban napelemeket szereltek fel a lakóházukra, és jótékonysági turizmusprogramot is szerveztek a tehetősebbeknek: a kenyai szafari jótékonysági beugrója 500 euró volt.
Halmen Balázs korábban a Krónikának elmondta, a Rusinga-szigeten körülbelül 30 ezren élnek, a lakosság 40 százaléka HIV-fertőzött. Sok az árva, a szegénység miatt óriási méreteket ölt a prostitúció, s ez elősegíti a vírus terjedését. „Ez ördögi kör, amely ugyan javulni látszik, de még mindig nagyok a gondok” – magyarázta. A szigeten az emberek mezőgazdasággal és halászattal foglalkoznak. A betegségek miatt csak az önkéntes munkát vállaló turisták látogatják a helyet, de Halmen szerint ez 20–30 év múlva változni fog, mert gyönyörű a sziget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!