Ezt követően a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont is támogatásáról biztosított, értékelte e gyermekbarát kezdeményezést, így megkaptam a lehetőséget arra, hogy dédelgetett rímeim gyűjteménye a Corvin Kiadó gondozásában könyv formát öltsön.

– Kik ihlették a könyvben szereplő történeketeket?

– T.E.A.: Több versem alapötlete gyermekkori élményeimből született. Sok időt töltöttem nagyszüleimnél, a Szatmár megyei Dobra falujan, ahol boldogan hallgattam az öregek történeteit, csodáltam a régi tárgyakat, melyek a kelengyés ládák mélyéről vagy a padlásról kerültek elő, s önfeledten játszhattam a mára már szinte feledésbe merült népi játékokat.

Később tanítványaimat és lányaimat próbáltam meglepni egy-egy frappáns versikével, mindig figyelve arra, hogy éppen mi foglalkoztatja őket. Első meséimet a méhecskékről írtam, mivel fontosnak tartottam, hogy a gyerekek értékeljék a méhek munkáját, figyeljenek rájuk. Belecsempésztem környezetvédelmi ötletet, történetet a szeretetről s a barátságról. Később szülővárosom nevezetes helyszínei ,,szólítottak meg”, így született mese a szatmári tűzoltótoronyról, mely óriásként mesél arról, amikor a Szamos árvíz idején meglátogatta. Szatmárnémeti híres csavartfája is mesélésre késztetett, de az egyik legaranyosabb mesém a Vízháti Szamolcs története, melynek főhőse egy népszerű ,,szörnyecske” a Szamos folyóban.

A történetek, mozgásra késztető dallamok által a szülők, nagyszülők is visszaidézhetik legszebb gyermekkori pillanataikat.

– A kötet egyik érdekessége, hogy tízéves tanítványa illusztrálta. Mi elevenedik meg az olvasó előtt lapozgatás közben?

– T.E.A.: A gyermeki fantázia kacsint ránk Antku Alexandra Hanna rajzaiban, aki negyedikesen olyan egyedi mesebeli világba vezet, ahol minden lehetséges. Számára a tűzoltótorony egy öreg hölgy, a tél manólányként köszön, a ,,parázsló tűzfolyó” pedig az égig ér. Hat hónap alatt lelkesen illusztrálta a verseket. Csak elolvasta, s már jelezte is, hogy az ötlete ,,benne van a ceruzában”. Alig hitt a szemének, mikor kezébe vette a könyvet, melyben szinte életre keltek színes gondolatai.

– Szintén kuriózum, hogy egy helyi zenekart megihletve az áthangszerelt dallamokból lemez jelent meg. Ezáltal könnyebben megszólíthatók a gyerekek, fülbemászóbbak a történetek?

– T.E.A.: Nagyapámmal esténként sokat nótáztunk, és azóta is gyakran „elkap” egy-egy dallam, amit olykor addig szeretgetek, míg dal lesz belőle. Néha csak a dallam talál rám, de legtöbbször ,,tokkal vonóval”, azaz szöveggel és dallammal érkezik az ihlet.

A zene olyan kincs, amely vonzza a gyerekeket, ezért szerettem volna, ha a bennem lüktető dallamvilágot is megmutathatom a Csicsergő kötettel. Mivel a kollégám a The Phoenix SM zenekar és a Fiatalok Ifjúsági Zenekar tagja, így mindenképp őket akartam megkérni arra, hogy életre keltsék a már szöveggel és dallammal ,,világra jött” dalaimat. Fehér Róbert Benjamin, Szilágyi Norbert és Kocsis Erik oly szakértelemmel hangszerelték a dalokat, hogy már első hallásra éreztem, hogy ,,egy húron pendülünk”.

Fehér Róbert Benjamin énekes Antku Alexandra Hanna illusztrációival 10 rajzos-szöveges videóklippel kedveskedett a gyerekeknek. Ezek olyan fülbemászó dalok, amelyek kicsinek és nagynak egyaránt örömet okozhatnak. Ugyanakkor nagyon örülnék neki, ha az erdélyi és magyarországi rádiók által minél több gyermek megismerhetné a Fiatalok Ifjúsági Zenekar csicsergős dalait.

" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen">

– A zenekar korábban nem foglalkozott gyermekdalokkal. Milyen nehézségekkel szembesültek a Csicsergő dallamainak áthangszerelésekor, mekkora kihívást jelentett?

– Fehér Róbert Benjamin: Így van. Ez az első olyan lemezünk, amelyen gyerekdalok szerepelnek. Mindenképp érdekes projekt volt ez számunkra.

Eleve az is kihívás volt, hogy a dalok dallamát nem mi szereztük, hanem a már meglevő dallamötleteket kellett csiszolgatni, majd megfelelő hangszerelést készíteni rájuk. Teljesen más, amikor a zeneszerző fejében születik meg a dal, szöveg, dallam, és ilyenkor fejben már egyből meg is szólal a zenemű. Ez a projekt ilyen szempontból is más volt, és persze a dalok jellege miatt is újdonságként éltük meg, hiszen konkrétan gyerekeknek szánt zenével még sosem foglalkoztunk. Nagyon érdekes élmény és tapasztalat volt ezt is kipróbálni.

– Milyen fogadtatásban részesültek a zeneművek?

– F.R.B.: Nyilván azért fogtunk bele ebbe a projektbe, mert láttunk és hallottunk fantáziát a dalokban, és a zenei anyagot tekintve úgy gondoltuk, hogy igencsak jó kis lemez lehet. Mindegyik szerzemény kicsit más volt, ezért mi is próbáltunk erre a vonalra és irányra rámenni, és egymástól kicsit eltérő zeneműveket alkotni. Ez sikerült is, a lemezen vannak akusztikusabb dalok, rajzfilmzenéhez hasonló művek, rockzene, popzene, reggae és még sok-sok érdekes és szép muzsika.

S mivel ezeket a „mellékvágányokat” nem szerettük volna The Phoenix SM név alatt működtetni, így született az ötlet, hogy egy másik „zenekari név” kerüljön a projektek élére, ez lett a Fiatalok. A két együttes ugyanazokból az emberekből áll, csak a zenei irány és a tevékenység más.

A The Phoenix SM zenekar aktívan koncertezik Szatmárnémetiben és más városokban is. Attól sem tartjuk távol magunkat, hogy a Csicsergő lemez dalaival lépjünk fel, volt már erre példa, és a jövőben is mutatkozik érdeklődés arra, hogy ezeket a dalokat vigyük el bizonyos eseményekre. Ezeknek a felkéréseknek mindenképpen örülünk, hiszen így megmutathatjuk, hogy nekünk ilyen műsorunk is van.

korábban írtuk

Modern zenei köntösbe bújtatott népdalokat hoz erdélyi közönségének a budapesti Góbé – interjú Egervári Mátyás cimbalmossal

Népzenei feldolgozásai által szerte a világon bemutatja kultúránkat és dalkincsünket a budapesti Góbé. Az Erdélyben turnézó zenekar cimbalmosa, Egervári Mátyás az évek során változó zenei ízlésükről, tagcserékről, készülő lemezükről beszélt a Krónikának.