A családi születésnap nem a család születésének napja, nem egy hozzá fűződő konkrét időpont, inkább virtuális dátum.
Folytatás a múlt heti Szempontból – Az erdélyi menekültek számának ugrásszerű emelkedése 1988-ban egybeesett a magyar reformfolyamat izmosodásával.
Folytatás a múlt heti Szempontból – Történelmünk tapasztalata, hogy a háborúkban a tömegek érdekei soha nem számítottak, csak eszköznek, nyersanyagnak használták őket, a valódi célok mindig kisebb hatalmi csoportok érdekeit szolgálták.
Régebb, még jóval a vörösök berendezkedése előtti időkben a tekintetes cím/megszólítás testületeket, hatóságokat, közintézményeket is megilletett (a tisztelet kifejezésére használták): Tekintetes Vármegye!, Tekintetes Országgyűlés!, stb.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) egy állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát az erdélyi magyar hírportálok médiafelületein megjelenő, „sajtóetikába ütköző” olvasói kommentek miatt.
Dr. Petru Groza, Románia volt minisztere és kormányfője még a miniszterelnöksége előtt csokorba szedte az általa érdekesnek és tanulságosnak tartott élményeit.
„Ha az életben közösen éljük a mindennapokat, akkor máshol sem szabad megélnünk az elkülönülést” – beszélgetés Baricz Lajos marosszentgyörgyi katolikus plébánossal az ökuméniáról.
Folytatás a múlt heti Szempontból – bár Magyarország az erdélyi menekültek helyzetének a rendezése érdekében csatlakozott a genfi menekültügyi egyezményhez, e páratlan lépés igazi haszonélvezői mégis a folyamat „potyautasai” voltak.
Gajai Ágnes, a nagyváradi Szigligeti Színház művésznője magára öltötte a 20. századi magyar regényirodalom egyik ikonikus alakjának, Édes Annának a maszkját.
A napokban láttam egy westernfilmet a nagyszerű Clint Eastwooddal a főszerepben. Főhősünk egy seriffet játszik, aki fiatal banditák kivégzése ellen tiltakozik a bírónál. Hiába, az akasztásokat nyilvánosan végrehajtják, a közönség nagy örömére.
INTERJÚ – A csíkszeredai születésű, jelenleg a kolozsvári BBTE színháztudomány szakán oktató Zsigmond Andrea nemrég vitát kezdeményezett a Facebookon arról, hogyan látják az erdélyi magyar színikritika helyzetét színészek, rendezők, kritikusok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
KÖNYVESPOLC – Nemrégiben, még tavalyi datálással, de könyvesboltjaink kirakataiban is megjelent Kaszás Veronika impozáns monográfiája: Erdélyi menekültek Magyarországon, 1988–1989 címmel.
KÖNYVESPOLC – Cs. Kovács Katalin lélektani regényt tesz le az asztalunkra. A háttér, a miliő tehát másodlagos, a lélekrajzon van a lényeg. A szerző is inkább lélekbúvár, semmint szociológus.
Egyik vasárnapi istentiszteletet követően a téli tárlatot szerettük volna megnézni a marosvásárhelyi várudvaron. Elsétáltunk hát a Régészeti és Történelmi Múzeum épületéhez, de az ajtót zárva találtuk.
Január 22-én ünnepeljük – 1989 óta – a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
A szilveszteri támadások és a menekültválság kezelésének sikertelensége miatt veszélyes helyzetbe került Angela Merkel német kancellár: a közhangulat romlik, pártjában pedig már arról beszélnek, hogy szükség esetén nélküle kell irányváltást végrehajtani.
Írásaiban azt szeretné valamiképpen átélhetővé tenni, amit ő is megtapasztalt, ami épp megérintette – persze az irodalmi őszinteség nem önvallomásként értendő. Az ismert magyarországi alkotóval, Tóth Krisztinával Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.
Magyarországon is akadnak szép számmal, akiknek egy ideje bezzegország lett Románia. Gyakran felemlegetik, hogy milyen nagy a szomszéd ország gazdasági növekedése.
Látogatottsági adatok