Március tizenhatodikán reggel előadást tartottam a harmadév ötödik szériájának. Az előadást azzal kezdtem, hogy megemlékeztem a szabadság fontosságáról, és két idézet által üzentem az orvostanhallgatóknak.
Mikor tavaly gőzerővel beindult az Európába tartó migránsáradat, nem volt elég egyértelmű, miről is szól a történet. A folyamatot kísérő magyarázatok sem segítettek az okok feltárásában.
A technokrata kormány élén Dacian Cioloş miniszterelnököt száz nappal ezelőtt iktatták be hivatalába. Neményi József Nándor nyugalmazott közgazdásszal a román kormány gazdasági és szociális intézkedéseit vettük górcső alá.
Iván még zongorázik? – kérdeztem Emil barátomtól kilencvenötben egy szabadkai buszmegállóban. Zongorázik? – kérdezett vissza kihívóan egy mellettünk ácsorgó fekete szerb srác, a politikailag korrekt megnevezése talán az, hogy afroszerb.
Johannis elsiette a bejelentést, miszerint megvonja az állami kitüntetést Tőkés Lászlótól. Túlságosan is igyekezett. A fő hírek azóta is Mihály királyról és egészségi állapotáról szólnak.
A székely önkormányzat igen tevékeny volt a 16. század elején. A székely előkelők és lófők 1505-ben nemzetgyűlésen tanácskoztak a Székelyföld helyzetéről, s több megfelelő törvényt hoztak az önigazgatás és a székely szabadság védelmére.
Vannak olyan logikai ellentmondások, amelyek megállapításához nem szükséges egyetemi oklevél, sőt még érettségi bizonyítvány sem.
Nézem a német televízió adásait, és olvasom a napi politikai kommentárokat. Aggasztó, hogy mennyire kevés az egyenes beszéd, helyette manipulálják a közvéleményt, mondhatni hülyítik az embereket.
A több mint egy évszázada a magyar állam által felépített nagybányai művésztelep túlélte ugyan a két világháborút, de az idők folyamán bizony igencsak megrongálódott, ezért többször is javításra szorult.
Nagybányán, egykori Asszonypatakán már-már tavaszodik, amikor sífelszerelésekkel megpakolt mikrobuszunk útnak indul. Irány Bukovel, az ukrán síparadicsom!
Amilyen támadássorozat folyik ma Romániában – a törvényesség nevében! – bizonyos magyar kifejezések, földrajzi nevek és nemzeti szimbólumok használata ellen, feltételezhető, hogy nincs minden rendben a törvényhozás és igazságszolgáltatás körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt hónapokban gyakran találkoztam, beszélgettem, tárgyaltam székelyföldi vállalkozókkal, gyártókkal és kereskedőkkel egyaránt.
Az újtusnádi származású Petres László hat éve él és tanít magyar nyelvet a moldvai Lujzikalagorban. S bár elsősorban tudományos céllal költözött Moldvába, ottléte alatt mesemondóversenyt szervezett, csángó népviseletek gyűjtésébe kezdett.
A romániai magyar érdekvédelem és jogvédelem mindig is kétpólusú volt: egyrészt a politikai érdekképviselet (szervezetek, pártok), másrészt a civil szervezetek osztoztak a jogvédelem piacán.
Emlékkonferenciát rendezett Szabó T. Attila nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató születésének 110. évfordulója alkalmából január 29-én és 30-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya.
Tízezrek gyűltek össze az elmúlt hónapokban, hogy tiltakozzanak a Bodnariu család gyermekeinek elvétele miatt. Az ügy jelzésértékű – a norvég gyermekvédelmi rendszer eddig ugyanis több tízezer gyermeket szakított el a családjától.
Tisztelt Szerkesztőség!
Bár nevemet le nem írta, egyértelmű, hogy a Krónika február 5-i lapszámában (a 15. oldalon) megjelent írás, bizonyos Ferencz Zsombor aláírásával, rólam szól. Ezért szeretnék reagálni, mivel több tévedést is tartalmaz.
„Pénzünk nem volt márkás gitárra, én viszont elhatároztam, hogy csinálok magamnak egyet. A szüleim családi ágyából szedtem ki a deszkalapokat. De hamar kiderült a turpisság” – beszélgetés Trifán László nagyváradi zenésszel, grafikussal.
Látogatottsági adatok