– idézte az államfő nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

korábban írtuk

Művelt Románia: a kormány a jövő héten memorandumot fogad el a célkitűzésekről, a projekt büdzséje eléri a 3,6 milliárd eurót

A kormány a jövő héten memorandumot fogad el a Művelt Románia projekt célkitűzéseiről – jelentette be Klaus Iohannis államfő, miután hétfőn, kedden és szerdán konzultált a politikum, a társadalmi partnerek és a szakma képviselőivel a tervről.

Számos erőssége van a projektnek

„Minden jó ötlet annyit ér, amennyi abból megvalósul” – szögezte le a Művelt Románia projekt kapcsán lapunknak Szabó Ödön parlamenti képviselő.

„Ha véglegessé válik a koncepció, ezekkel kell többet foglalkozni. Akkor kell odafigyelni, résen lenni, amikor az elgondolásból törvénycikkelyek lesznek, hogy az elmélet a gyakorlatban is működjön” – szögezte le a politikus. Hangsúlyozta, a javaslatnak sok jó eleme van, ám sok múlik a kivitelezésen.

Szabó Ödön szerint a projekt erősségei közé tartozik, hogy rugalmasabb, decentralizáltabb rendszert vetít előre. A rugalmasság meglátása szerint több téren is tetten érhető, például teret enged az átjárásnak egyik területről a másikra. „Nyolcadik osztály elvégzése után sok gyerek aszerint választ iskolát, hogy hová mennek a barátai, vagy mit szeretnének szülei, időközben alakul ki, hol látja önmagát a társadalomban. Ezért fontos, hogy ha az első döntése nem bizonyult sikeresnek, legyen lehetőség ezen változtatni” – magyarázta a politikus. Hozzátette:

Az a javaslat, hogy elméleti középiskolák is szervezhetnek saját vizsgát, Szabó szerint szintén segítheti a gyerekeket, hogy azon a területen folytassák tanulmányaikat, amiben erősek, mert nem biztos, hogy egy kiváló matematikus megfelelően teljesít a képességvizsgán románból, vagy fordítva.

Szabó Ödön szintén pozitívumnak tartja, hogy a Művelt Románia projekt hangsúlyosan foglalkozik a korai neveléssel.

– szögezte le a szakpolitikus. Mint mondta, a digitalizáció haszna egyértelmű, a pandémia alatt rájuk kényszerített digitális oktatáshoz a gyerekek könnyebben alkalmazkodtak, a pedagógusok esetében viszont az egyéni hozzáálláson, alkalmazkodási képességen múlt a teljesítmény, erre intézményi szintű választ kell adni.

„A projekt a decentralizáció irányába fordul, erőteljesebbek lehetnek a helyi közösségek döntései, a tanfelügyelőségek, a kormányzati, megyei struktúrák átalakulnak, ám meg kell találni a módszereket a különböző struktúrák együttműködésére, hogy egymást segítve a rendszer jól működő gépezetként álljon össze. Az átalakítást a debürokratizálásnak kell követnie, azt eredményezve, hogy gyorsabban, könnyebben lehessen szakokat, szinteket létrehozni, engedélyeztetni, működtetni, ha lesz követés, segítségnyújtás, az intézmények megyei szintű elérhetősége, viszonylag gyors döntési mechanizmussal, a jelenlegi túlközpontosított, bonyolult rendszer ellenében” – sorolta Szabó Ödön.

„A reformra messzemenően szükség van, ennek a módszeres, következetes alkalmazására vagyunk kíváncsiak, valamit arra, hogy a politikai fenntarthatósága mennyire lesz kiszámítható módon tartós” – mondta Ferencz S. Alpár, aki szerint a közvitára bocsátott projekt elvrendszere helyes, ám az eddigi tapasztalatok szerint általában az történt, hogy az alkalmazás a tervezés szellemiségével szembemenve történt.

„Remélem, hogy öt-tíz éves ciklus folyamatában terveznek, nem egyik évről a másikra, hiszen a reform így valósult meg például Finnországban vagy Azerbajdzsánban is. Az újítás eredményei pedig a ciklus végén mutatkoznak meg.

– fogalmazta meg a szakember. Példaként hozta fel, hogy Finnországban az állam a tartalmi reformot biztosítja, minden egyéb decentralizált, a helyi közösségekre van bízva, hogy milyen eszközökkel, technikákkal, fenntarthatósági elvek és lehetőségek mentén szervezik meg a saját közoktatásukat. A pedagógusoknak adott a szakmai szabadság, amellett, hogy kellőképpen finanszírozott minőségi továbbképzéseken vehetnek részt. „Csak a gyárat állítják le, amikor átállítják a gépeket. A közoktatás pedig nem egy gyár. Ezért párhuzamosan kell megtörténnie a régi rendszer kivezetésének és az új bejáratásának. Nem szabad szem elől veszíteni, hogy

– hangsúlyozta az oktatási szakember.

Uniós és állami forrásokra is szükség van

„Örülünk annak, hogy mindenki ráépít az országos helyreállítási alapra, hiszen sok milliárd euró áll az ország rendelkezésére, ám az RMPSZ továbbra is úgy gondolja, hogy az alapokat az állam jövedelméből származó biztos ráfordításoknak kell képezniük a közoktatásban” – szögezte le egyúttal a szakmai szövetség alelnöke. Aláhúzta:

Ferencz S. Alpár szerint az innováció megerősítését, a rendszerek kiépítését, a továbbképzési programokat lehet az országos helyreállítási tervből, uniós forrásokból pótolni, erősíteni. „A közoktatási rendszerünk állapotából ítélve el lehet költeni a GDP hat százalékát az oktatásra, és emellett elfér a ráfordítás uniós támogatásból az infrastruktúra, a felszereltség fejlesztésére, a továbbképzésekre. Olyan sok pótolnivaló van, hogy mind a két forrás szükséges, ha komoly, tartós, következetes reformot képzel el a kezdeményező” – összegezte Ferencz. S Alpár.