Szép Gyula igazgató, Egyed Apollónia és Pataki Adorján énekesek és Kürthy András rendező a hétfői sajtótájékoztatón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescaut című művet állítják színpadra. Ahogy Szép Gyula operaigazgató fogalmazott, „az operák legeslegjeihez tartozó klasszikusról” van szó, amelyet csütörtökön láthat első ízben a nagyérdemű a kincses város magyar operájának színpadán.
2024. április 15., 17:182024. április 15., 17:18
Puccini 1893-ban bemutatott Manon Lescaut-ja igazi operatörténeti csemege, nem annyira a nagyáriáiról híres, hanem arról, hogy olyan mű, amelyet a zene visz, s amely igénybe veszi a nézőt, alkotót, énekest egyaránt– mutatott rá Kürthy András rendező és Szép Gyula intézményvezető a Kolozsvári Magyar Opera legújabb produkcióját beharangozó hétfői sajtótájékoztatón.
Az eredetileg négy felvonásos opera – melynek szövegkönyvét Antoine François Prévost d’Exiles abbé regénye alapján hét librettista, zeneszerző írta – a főszereplők életének irányváltását mutatja be: azt, hogy egy ártatlan lányból hogyan lesz tragikus sorsú, a pénzre összpontosító kitartott nő, valamint hogy egy hősszerelmesből miként lesz lecsúszott hamiskártyás.
Kürthy András –akinek ez a második Puccini-rendezése – elmondta: a hagyományost és a modernt ötvözte munkája során. A magyar díszlettervezés „nagy öregje”, Székely László teremtette meg a modern díszleteket, a látványt, amely sok tükröt használ. A produkció a regényhez illő, viszonylag korhű, hagyományos jelmezekkel egészül ki, feszültséget teremtve ezáltal.
– vallja a rendező, aki szerint a modern és a hagyomány egymásnak feszülése épp azt eredményezi majd, hogy a produkció semmiképp sem lesz unalmas. Újságírói kérdésre Kürthy András arról is beszélt, hogy bár az opera címszereplője körül sok a vita szakmai körökben, ő mindig a kottából indul ki. Számára fontosak a szerzői instrukciók, és biztos abban, hogy a mű első részében Manon még ártatlan fiatal nő, csak később, az élete történései nyomán válik számára fontossá, a szerelemnél is fontosabbá az anyagi jólét és a pénz.
A címszereplőt alakító Egyed Apollónia operaénekesnő és a lovag szerepében színpadra lépő tenor, Pataki Adorján arról vallottak a sajtótájékoztatón, hogy Manon és Des Grieux szerepéhez meg kell érni testileg és szellemileg is. Mint mondták, ezeknek a szerepeknek a megformálása mindkettőjük számára izgalmas kihívást jelentett, és izgatottan várják a csütörtöki bemutatót. Pataki Adorján az idén a Magyar Állami Operaházban is a lovag szerepébe bújik, a társulat ezzel az művel vesz majd részt az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Bukaresti Operafesztiválon.
A három részes opera karmestere Horváth József, a premiert április 18-án, csütörtökön 18.30-tól tartják a Kolozsvári Magyar Operában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!