Nyomasztó félhomály. A magyar küldöttség tagjainak szinte arctalan emberekkel kellett szembenézniük a visszaemlékezések szerint
Fotó: Patócs Róbert
A fiatal generációhoz akarja közel hozni a száz évvel ezelőtti békediktátum témáját a Carte Rouge című film, amelyet most forgatnak Magyarországon. A film alkotói – Gerebics Sándor rendező és a forgatókönyvíró Varga Szabolcs történész a Krónika megkeresésére elmondta, igyekeznek mindazokat a kliséket kihagyni a történetvezetésből, amiket sokan hozzákapcsolnak a Trianon-problémához, ugyanakkor hangsúlyozzák a békediktátum súlyát is. Az alkotás várhatóan a nyáron kerül képernyőre.
2020. június 04., 20:342020. június 04., 20:34
Carte Rouge – vagyis vörös térkép – címmel készül film Magyarországon a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. Az alkotást, amely a fiatal nézőközönséget is megcélozza, Gerebics Sándor rendezi, a forgatókönyvet Varga Szabolcs történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa írta.
Varga Szabolcs elmondta, a békediktátum 100. évfordulóján készülő film tudatosan kerüli a pátoszt, lehet, hogy ezért fog majd kritikát kapni, de az alkotók úgy gondolják, lehet korszerűen, mindenféle nemzeti keserv-sztereotípia nélkül is szólni Trianonról.
– mondta el a történész.
Gerebics Sándor rendező kifejtette, az ötlet úgy született meg, hogy Szalóczy Pál Magyarország-szerte ismert tévés személyiség megkereste őt azzal, hogy rögzítette hangfelvételen Apponyi Albert híres védőbeszédét, amit 1920. január 16-án Párizsban a külügyminisztériumban három nyelven is elmondott a magyar delegáció vezetője.
– fogalmazott a rendező. Hozzátette, nem véletlen, hogy Carte Rouge, azaz vörös térkép a film címe, az úgynevezett vörös térkép már 1919-ben napvilágot látott: ezzel próbálták meggyőzni a magyarok a nagyhatalmakat, bizonyítani, hogy etnikai szempontból miért nem lenne jó a trianoni döntés.
A térkép a párizsi békekonferenciára utazó magyar küldöttség dokumentációs anyagához csatolt, Teleki Pál földrajzprofesszor (későbbi miniszterelnök) által szerkesztett Magyarország-térkép volt az 1910-es népszámlálás adataival, ahol a magyar nemzetiségű lakosság arányát vörös színnel jelezték. „Történelemszerető emberként gondolkozom Trianonról, és pátosz nélkül úgy érzem, hogy a 20. század egyik legembertelenebb, legigazságtalanabb cselekedete volt. Közben a világ nagyvonalúan hallgat róla, és a huszadik század második felében mi, magyarok is hozzájárultunk ehhez. Holott a száz évvel ezelőtti eseményeknek ma is érezhető a hatása” – mutatott rá Gerebics Sándor. Azt is kifejtette, eredetileg ismeretterjesztő, mindössze tízperces filmnek indult, de most már úgy tűnik, 50 perces televíziós játékfilm lesz belőle.
„Remélhetőleg el tudjuk érni, hogy ne csak az idős nézőket, hanem a fiatalabbakat is megszólítsa a film. Mert mondjuk a szüleim generációja még tud Trianonról, de ha az utcán megkérdezünk fiatalokat, akkor kiderül, hogy nem sokan tudják, mi történt. És mai, vizualitásra épülő világunkban a mozgókép az egyik legjobb közvetítőeszköz arra, hogy a köztudatban ismertté tegyük a témát. Nem lehet lassú lefolyású, siránkozós történetet készíteni, bár persze benne van az is, hogy Trianon tragédia volt” – fejtette ki a rendező. Hozzátette,
„Bethlen Istvánnak, a magyar küldöttség tagjának visszaemlékezésében az olvasható, hogy maga a helyzet – biztosan nem véletlenül – olyan volt, mint egy temetési szertartás. Úgy szervezték meg a találkozót, hogy eleve nyomasztó legyen a hangulat. Szinte semmilyen világítás nem volt, mindössze Clemanceau mögött pár kandeláber, így a magyar küldöttség tagjai szinte arctalan embereket láttak maguk előtt. Erre is utalunk a filmben” – ecsetelte a rendező.
Gerebics Sándor elmondta, az ötlet az volt, hogy a célközönség legyen a fiatal generáció is, ezért kitaláltak egy kerettörténetet. „Három szálon fut a »cselekmény«. Az egyikben egy fiatal lány és fiú tanulás közben találkozik a trianoni történettel.
A lány kezdi felfedezni, mi is a vörös térkép, az Apponyi-beszéd, a békediktátum, és egyetemista barátja segítségét kéri a tanulásban. Ennek köszönhetően elkezdik böngészni az internetet, ráakadnak egy történészre, aki elmondja az eseményeket” – sorolta a rendező. Mint mondta, itt jön be a képbe a film forgatókönyvírója, Varga Szabolcs fiatal történész, aki egyébként a magyar köztévében a Felsősök című tévéműsor házigazdája is, ő a filmben a történetmesélő.
A harmadik szál maga a trianoni béketárgyalás megelevenített története, játékfilmes igényességgel megközelítve. „Nagyon jó szereplőgárdával dolgozunk, bár nem profik, de ezt óvatosan tudom kimondani, hiszen már a Zrínyiről szóló filmemben dolgoztunk együtt a szereplőkkel, és nagyon hitelesek” – mondta a rendező. Azt is kifejtette, mindenféleképpen meg kell jelennie ebben az évben a filmnek, szeretnék mihamarabb, hogy tévében adásba kerüljön, remélik, erre sor kerül rá már a nyáron. A gyártó a Filming in Pécs stúdió csapata.
Varga Szabolcs történész megkeresésünkre kifejtette, az Apponyi Albert-féle védőbeszéd szövegéből indultak ki a film alkotásakor, amelyet a pécsi Vasváry-villában is forgatnak. „Nagyon fontos volt, hogyha filmet készítünk a Trianon-témából, akkor képileg miként lehet megközelíteni. Az Apponyi-beszéd szorosan kapcsolódik a Teleki Pál és kollégái által készített vörös térképhez, ami vizuálisan jelentős eleme a békediktátumnak. Egyébként
– fejtette ki a történész. Hozzátette, teljesen más nagyhatalmi tényezők döntöttek a béketárgyalás menete felől. „Inkább a magyar próbálkozásokra helyezné a film a hangsúlyt. Száz év elmúltával a mostani fiatalok, középiskolások számára érettségi tananyag Trianon, érzelmi kötődésük vagy van, vagy nincs. A film itt kapcsolja össze a kettőt, hogy miként találkozik az alaptörténettel a két fiatal egy iskolai feladvány kapcsán” – mutatott rá Varga Szabolcs.
A forgatókönyvíró kifejtette, miközben a film hősei a vörös térképpel kapcsolatban kutakodnak az interneten, olyan családi történetek kerülnek elő, amikről nem is gondolták, hogy összefüggésben áll az 1920-as eseményekkel.
– fogalmazott a történész. Diákszerelem történetébe van csomagolva a száz évvel ezelőtti Trianon, a pozitív kicsengés arra is vonatkozik, amire a főszereplő rájön: dédapja 1920 után hagyta el Erdélyt, és a trianoni határon belül talált feleséget magának. A lány arra a felismerésre jut, hogy ha nincs Trianon, akkor ő se születhetett volna meg, ilyen értelemben az ő személyes életének pozitív vetülete volt a történelmi esemény. Varga Szabolcs kutatási területe a 16. század és a szigetvári ostrom, de mint mondta, egy magyar történész nem teheti meg, hogy ne foglalkozzék a huszadik századdal és Trianonnal. Gerebics Sándor és Varga Szabolcs dolgozott együtt már korábban egy Zrínyi Miklósról szóló dokumentumfilmben, A régi fény ragyogjon – Szigetvár 1566 című dokudráma Szigetvár ostromáról, gróf Zrínyi Miklós hősi önfeláldozásáról szól, jeles történészek és több mint ötszáz hagyományőrző részvételével készült.
Gerebics Sándor önálló film- és televízióprodukciókat készít különböző műfajokban magyarországi és külföldi felkérésekre, valamint kulturális rendezvények kreatív művészeti irányítását végzi. Visszaúton című első filmjével az UNESCO és az Európa Tanács meghívását élvezhette, 2015-ben három dokumentumfilmmel az Expo Milano világkiállításon és a Magyar Filmhéten szerepelhetett. Számos film alkotója.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!