– mondta el a történész.

A század egyik legembertelenebb döntése

Gerebics Sándor rendező kifejtette, az ötlet úgy született meg, hogy Szalóczy Pál Magyarország-szerte ismert tévés személyiség megkereste őt azzal, hogy rögzítette hangfelvételen Apponyi Albert híres védőbeszédét, amit 1920. január 16-án Párizsban a külügyminisztériumban három nyelven is elmondott a magyar delegáció vezetője.

– fogalmazott a rendező. Hozzátette, nem véletlen, hogy Carte Rouge, azaz vörös térkép a film címe, az úgynevezett vörös térkép már 1919-ben napvilágot látott: ezzel próbálták meggyőzni a magyarok a nagyhatalmakat, bizonyítani, hogy etnikai szempontból miért nem lenne jó a trianoni döntés.

A térkép a párizsi békekonferenciára utazó magyar küldöttség dokumentációs anyagához csatolt, Teleki Pál földrajzprofesszor (későbbi miniszterelnök) által szerkesztett Magyarország-térkép volt az 1910-es népszámlálás adataival, ahol a magyar nemzetiségű lakosság arányát vörös színnel jelezték. „Történelemszerető emberként gondolkozom Trianonról, és pátosz nélkül úgy érzem, hogy a 20. század egyik legembertelenebb, legigazságtalanabb cselekedete volt. Közben a világ nagyvonalúan hallgat róla, és a huszadik század második felében mi, magyarok is hozzájárultunk ehhez. Holott a száz évvel ezelőtti eseményeknek ma is érezhető a hatása” – mutatott rá Gerebics Sándor. Azt is kifejtette, eredetileg ismeretterjesztő, mindössze tízperces filmnek indult, de most már úgy tűnik, 50 perces televíziós játékfilm lesz belőle.

Farkasszemet nézni Clemanceau-val
a félhomályban

„Remélhetőleg el tudjuk érni, hogy ne csak az idős nézőket, hanem a fiatalabbakat is megszólítsa a film. Mert mondjuk a szüleim generációja még tud Trianonról, de ha az utcán megkérdezünk fiatalokat, akkor kiderül, hogy nem sokan tudják, mi történt. És mai, vizualitásra épülő világunkban a mozgókép az egyik legjobb közvetítőeszköz arra, hogy a köztudatban ismertté tegyük a témát. Nem lehet lassú lefolyású, siránkozós történetet készíteni, bár persze benne van az is, hogy Trianon tragédia volt” – fejtette ki a rendező. Hozzátette,

„Bethlen Istvánnak, a magyar küldöttség tagjának visszaemlékezésében az olvasható, hogy maga a helyzet – biztosan nem véletlenül – olyan volt, mint egy temetési szertartás. Úgy szervezték meg a találkozót, hogy eleve nyomasztó legyen a hangulat. Szinte semmilyen világítás nem volt, mindössze Clemanceau mögött pár kandeláber, így a magyar küldöttség tagjai szinte arctalan embereket láttak maguk előtt. Erre is utalunk a filmben” – ecsetelte a rendező.

Kerettörténet fiatalokkal

Gerebics Sándor elmondta, az ötlet az volt, hogy a célközönség legyen a fiatal generáció is, ezért kitaláltak egy kerettörténetet. „Három szálon fut a »cselekmény«. Az egyikben egy fiatal lány és fiú tanulás közben találkozik a trianoni történettel.

A lány kezdi felfedezni, mi is a vörös térkép, az Apponyi-beszéd, a békediktátum, és egyetemista barátja segítségét kéri a tanulásban. Ennek köszönhetően elkezdik böngészni az internetet, ráakadnak egy történészre, aki elmondja az eseményeket” – sorolta a rendező. Mint mondta, itt jön be a képbe a film forgatókönyvírója, Varga Szabolcs fiatal történész, aki egyébként a magyar köztévében a Felsősök című tévéműsor házigazdája is, ő a filmben a történetmesélő.

A harmadik szál maga a trianoni béketárgyalás megelevenített története, játékfilmes igényességgel megközelítve. „Nagyon jó szereplőgárdával dolgozunk, bár nem profik, de ezt óvatosan tudom kimondani, hiszen már a Zrínyiről szóló filmemben dolgoztunk együtt a szereplőkkel, és nagyon hitelesek” – mondta a rendező. Azt is kifejtette, mindenféleképpen meg kell jelennie ebben az évben a filmnek, szeretnék mihamarabb, hogy tévében adásba kerüljön, remélik, erre sor kerül rá már a nyáron. A gyártó a Filming in Pécs stúdió csapata.

Semmilyen magyar erőfeszítés
nem számított

Varga Szabolcs történész megkeresésünkre kifejtette, az Apponyi Albert-féle védőbeszéd szövegéből indultak ki a film alkotásakor, amelyet a pécsi Vasváry-villában is forgatnak. „Nagyon fontos volt, hogyha filmet készítünk a Trianon-témából, akkor képileg miként lehet megközelíteni. Az Apponyi-beszéd szorosan kapcsolódik a Teleki Pál és kollégái által készített vörös térképhez, ami vizuálisan jelentős eleme a békediktátumnak. Egyébként

– fejtette ki a történész. Hozzátette, teljesen más nagyhatalmi tényezők döntöttek a béketárgyalás menete felől. „Inkább a magyar próbálkozásokra helyezné a film a hangsúlyt. Száz év elmúltával a mostani fiatalok, középiskolások számára érettségi tananyag Trianon, érzelmi kötődésük vagy van, vagy nincs. A film itt kapcsolja össze a kettőt, hogy miként találkozik az alaptörténettel a két fiatal egy iskolai feladvány kapcsán” – mutatott rá Varga Szabolcs.

„Itt vagyunk, nem tűntünk el”

A forgatókönyvíró kifejtette, miközben a film hősei a vörös térképpel kapcsolatban kutakodnak az interneten, olyan családi történetek kerülnek elő, amikről nem is gondolták, hogy összefüggésben áll az 1920-as eseményekkel.

– fogalmazott a történész. Diákszerelem történetébe van csomagolva a száz évvel ezelőtti Trianon, a pozitív kicsengés arra is vonatkozik, amire a főszereplő rájön: dédapja 1920 után hagyta el Erdélyt, és a trianoni határon belül talált feleséget magának. A lány arra a felismerésre jut, hogy ha nincs Trianon, akkor ő se születhetett volna meg, ilyen értelemben az ő személyes életének pozitív vetülete volt a történelmi esemény. Varga Szabolcs kutatási területe a 16. század és a szigetvári ostrom, de mint mondta, egy magyar történész nem teheti meg, hogy ne foglalkozzék a huszadik századdal és Trianonnal. Gerebics Sándor és Varga Szabolcs dolgozott együtt már korábban egy Zrínyi Miklósról szóló dokumentumfilmben, A régi fény ragyogjon – Szigetvár 1566 című dokudráma Szigetvár ostromáról, gróf Zrínyi Miklós hősi önfeláldozásáról szól, jeles történészek és több mint ötszáz hagyományőrző részvételével készült.

Gerebics Sándor önálló film- és televízióprodukciókat készít különböző műfajokban magyarországi és külföldi felkérésekre, valamint kulturális rendezvények kreatív művészeti irányítását végzi. Visszaúton című első filmjével az UNESCO és az Európa Tanács meghívását élvezhette, 2015-ben három dokumentumfilmmel az Expo Milano világkiállításon és a Magyar Filmhéten szerepelhetett. Számos film alkotója.