Marco Paolini és Saba Anglana Az istenek útja – Odüsszeusz cipésze című előadásban
Fotó: Biró István
Kíváncsi-e még valaki napjainkban Odüsszeusz történetére? El lehet-e juttatni az ókori görög mítoszokat az okostelefonon felnőtt fiatal nemzedékhez, a „kihalt nyelven” eposzt mesélő, narratív színházat a látványos show-khoz szokott közönséghez? Kétségtelenül igen – ezt bizonyítja a milánói Piccolo Színház szerda esti nagy sikerű kolozsvári előadása.
2019. november 21., 15:552019. november 21., 15:55
2019. november 21., 16:082019. november 21., 16:08
Az Európai Színházi Uniónak a kincses városban zajló 18. fesztiválján bemutatott Az istenek korában – Odüsszeusz cipésze című előadás elvarázsolta a nézőket, nemzetiségtől függetlenül.
És bár az olasz nyelvű narratív előadást három – magyar, román és angol – nyelven is fordították, nem is annyira érteni, mint inkább érezni kellett.
Megkezdődött kedden a kincses városban az Európai Színházi Unió (UTE) 18. fesztiválja, a Kolozsvári Állami Magyar Színház szervezésében, a szemlére tizenegy év szünet után kerül sor.
„Odüsszeuszunk, ez az idős zarándok nem fedi föl kilétét, és úgy forgatja a szavakat, ahogy éppen jólesik neki. Bujkál, hazudik, történeteket mesél, aztán elhiszi azokat, és azok valósággá, sőt legendává lesznek” – olvasható az előadás bemutatójában. És a nézők valóban szinte lélegzetet sem véve követték kalandjait, vívódásait, az istenek szeszélyének kiszolgáltatott sorsát, majd lázadását, ahogy szembeszáll akaratukkal.
„Még ha nem is értettetek mindent, éreztétek” – összegezte az előadás lényegét a csütörtökön délelőtt tartott beszélgetésen a főszereplő Marco Paolini is, aki a milánói társulat alapítója, frontembere.
Klasszikus és újszerű előadásokat egyaránt láthat majd a kolozsvári közönség a legjobb európai színházak előadásában. November 19-30. között ugyanis a kincses városban tartják az Európai Színházi Unió fesztiválját (UTE FEST).
„Én történeteket mesélek” – mondta, társulatának „hagyománya”, hogy egyszereplős, narratív előadásokat visz színre. De
Paolini szerint az előadás úgy van felépítve, hogy a zene, a szemkontaktus, az energia révén folyamatos a párbeszéd a nézőkkel, így nem haladhatja meg a két órát. A kolozsvári közönségnek azonban a hosszas vastaps hatására rövid ráadást is nyújtottak. Számára a mai európai színház lényege az „érzés” (feeling), osztotta meg ars poetikáját Marco Paolini. De
Paolini szerint a rendezőorientált színház helyett újra a színészt kellene középpontba helyezni, mivel a 20. század színházát a „rendezői diktatúra” jellemezte, és ez ellen a színészek összefogására, bajtársiasságára van szükség. Olyan fajta szerződésre, mint a commedia dell’arte idején.
Marco Paolini, a milánói Piccolo Színház alapítója és vezetője
Fotó: Biró István
Példaként az előadás szereplőgárdáját hozta fel, ahol a női főszereplő, Saba Anglana nemcsak Helénát, Kirkét, Kalüpszót, Nauszikaát, Pénelopét eleveníti meg, énekével el is varázsolja a nézőt.
Ebben a görög eposzokra jellemző kórus segíti, melynek tagjai ki-belépnek egy-egy szerep kedvéért. (Athéné / hegedű és basszusgitár: Elisabetta Bosio; Phémiosz: Lorenzo Monguzzi; Télemakhosz: Elia Tapognani). A kortárs popzenét játszó, s ezzel a jelenre folyamatosan visszautaló kórus előadásában nem csak ősi zenei elemek jelennek meg, elveszett nyelvek, nyelvjárások is.
A szereplőigárda: Elia Tapognani, Saba Anglana, Marco Paolini, Elisabetta Bosio, Vittorio Cerroni, Lorenzo Monguzzi
Fotó: Biró István
Marco Paolini rámutatott: az előadás készítése során az foglalkoztatta, hogyan tudja elmondani Odüsszeusz történetét egy 17 éves tininek – a kecskepásztort és Hermészt alakító Vittorio Cerroninak –, akivel az iskolában megutáltatják a görög eposzt.
egyre kevesebben lesznek rá kíváncsiak. A fiatal színész, aki hétköznap diák, cáfolta ezt a félelmet: a fiatalok akarnak koncertre járni, csak nem klasszikus zeneire, mondta, az igény maradt, csak más a nyelvezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!