Marco Paolini és Saba Anglana Az istenek útja – Odüsszeusz cipésze című előadásban
Fotó: Biró István
Kíváncsi-e még valaki napjainkban Odüsszeusz történetére? El lehet-e juttatni az ókori görög mítoszokat az okostelefonon felnőtt fiatal nemzedékhez, a „kihalt nyelven” eposzt mesélő, narratív színházat a látványos show-khoz szokott közönséghez? Kétségtelenül igen – ezt bizonyítja a milánói Piccolo Színház szerda esti nagy sikerű kolozsvári előadása.
2019. november 21., 15:552019. november 21., 15:55
2019. november 21., 16:082019. november 21., 16:08
Az Európai Színházi Uniónak a kincses városban zajló 18. fesztiválján bemutatott Az istenek korában – Odüsszeusz cipésze című előadás elvarázsolta a nézőket, nemzetiségtől függetlenül.
És bár az olasz nyelvű narratív előadást három – magyar, román és angol – nyelven is fordították, nem is annyira érteni, mint inkább érezni kellett.
Megkezdődött kedden a kincses városban az Európai Színházi Unió (UTE) 18. fesztiválja, a Kolozsvári Állami Magyar Színház szervezésében, a szemlére tizenegy év szünet után kerül sor.
„Odüsszeuszunk, ez az idős zarándok nem fedi föl kilétét, és úgy forgatja a szavakat, ahogy éppen jólesik neki. Bujkál, hazudik, történeteket mesél, aztán elhiszi azokat, és azok valósággá, sőt legendává lesznek” – olvasható az előadás bemutatójában. És a nézők valóban szinte lélegzetet sem véve követték kalandjait, vívódásait, az istenek szeszélyének kiszolgáltatott sorsát, majd lázadását, ahogy szembeszáll akaratukkal.
„Még ha nem is értettetek mindent, éreztétek” – összegezte az előadás lényegét a csütörtökön délelőtt tartott beszélgetésen a főszereplő Marco Paolini is, aki a milánói társulat alapítója, frontembere.
Klasszikus és újszerű előadásokat egyaránt láthat majd a kolozsvári közönség a legjobb európai színházak előadásában. November 19-30. között ugyanis a kincses városban tartják az Európai Színházi Unió fesztiválját (UTE FEST).
„Én történeteket mesélek” – mondta, társulatának „hagyománya”, hogy egyszereplős, narratív előadásokat visz színre. De
Paolini szerint az előadás úgy van felépítve, hogy a zene, a szemkontaktus, az energia révén folyamatos a párbeszéd a nézőkkel, így nem haladhatja meg a két órát. A kolozsvári közönségnek azonban a hosszas vastaps hatására rövid ráadást is nyújtottak. Számára a mai európai színház lényege az „érzés” (feeling), osztotta meg ars poetikáját Marco Paolini. De
Paolini szerint a rendezőorientált színház helyett újra a színészt kellene középpontba helyezni, mivel a 20. század színházát a „rendezői diktatúra” jellemezte, és ez ellen a színészek összefogására, bajtársiasságára van szükség. Olyan fajta szerződésre, mint a commedia dell’arte idején.
Marco Paolini, a milánói Piccolo Színház alapítója és vezetője
Fotó: Biró István
Példaként az előadás szereplőgárdáját hozta fel, ahol a női főszereplő, Saba Anglana nemcsak Helénát, Kirkét, Kalüpszót, Nauszikaát, Pénelopét eleveníti meg, énekével el is varázsolja a nézőt.
Ebben a görög eposzokra jellemző kórus segíti, melynek tagjai ki-belépnek egy-egy szerep kedvéért. (Athéné / hegedű és basszusgitár: Elisabetta Bosio; Phémiosz: Lorenzo Monguzzi; Télemakhosz: Elia Tapognani). A kortárs popzenét játszó, s ezzel a jelenre folyamatosan visszautaló kórus előadásában nem csak ősi zenei elemek jelennek meg, elveszett nyelvek, nyelvjárások is.
A szereplőigárda: Elia Tapognani, Saba Anglana, Marco Paolini, Elisabetta Bosio, Vittorio Cerroni, Lorenzo Monguzzi
Fotó: Biró István
Marco Paolini rámutatott: az előadás készítése során az foglalkoztatta, hogyan tudja elmondani Odüsszeusz történetét egy 17 éves tininek – a kecskepásztort és Hermészt alakító Vittorio Cerroninak –, akivel az iskolában megutáltatják a görög eposzt.
egyre kevesebben lesznek rá kíváncsiak. A fiatal színész, aki hétköznap diák, cáfolta ezt a félelmet: a fiatalok akarnak koncertre járni, csak nem klasszikus zeneire, mondta, az igény maradt, csak más a nyelvezet.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!