Marco Paolini és Saba Anglana Az istenek útja – Odüsszeusz cipésze című előadásban
Fotó: Biró István
Kíváncsi-e még valaki napjainkban Odüsszeusz történetére? El lehet-e juttatni az ókori görög mítoszokat az okostelefonon felnőtt fiatal nemzedékhez, a „kihalt nyelven” eposzt mesélő, narratív színházat a látványos show-khoz szokott közönséghez? Kétségtelenül igen – ezt bizonyítja a milánói Piccolo Színház szerda esti nagy sikerű kolozsvári előadása.
2019. november 21., 15:552019. november 21., 15:55
2019. november 21., 16:082019. november 21., 16:08
Az Európai Színházi Uniónak a kincses városban zajló 18. fesztiválján bemutatott Az istenek korában – Odüsszeusz cipésze című előadás elvarázsolta a nézőket, nemzetiségtől függetlenül.
És bár az olasz nyelvű narratív előadást három – magyar, román és angol – nyelven is fordították, nem is annyira érteni, mint inkább érezni kellett.
Megkezdődött kedden a kincses városban az Európai Színházi Unió (UTE) 18. fesztiválja, a Kolozsvári Állami Magyar Színház szervezésében, a szemlére tizenegy év szünet után kerül sor.
„Odüsszeuszunk, ez az idős zarándok nem fedi föl kilétét, és úgy forgatja a szavakat, ahogy éppen jólesik neki. Bujkál, hazudik, történeteket mesél, aztán elhiszi azokat, és azok valósággá, sőt legendává lesznek” – olvasható az előadás bemutatójában. És a nézők valóban szinte lélegzetet sem véve követték kalandjait, vívódásait, az istenek szeszélyének kiszolgáltatott sorsát, majd lázadását, ahogy szembeszáll akaratukkal.
„Még ha nem is értettetek mindent, éreztétek” – összegezte az előadás lényegét a csütörtökön délelőtt tartott beszélgetésen a főszereplő Marco Paolini is, aki a milánói társulat alapítója, frontembere.
Klasszikus és újszerű előadásokat egyaránt láthat majd a kolozsvári közönség a legjobb európai színházak előadásában. November 19-30. között ugyanis a kincses városban tartják az Európai Színházi Unió fesztiválját (UTE FEST).
„Én történeteket mesélek” – mondta, társulatának „hagyománya”, hogy egyszereplős, narratív előadásokat visz színre. De
Paolini szerint az előadás úgy van felépítve, hogy a zene, a szemkontaktus, az energia révén folyamatos a párbeszéd a nézőkkel, így nem haladhatja meg a két órát. A kolozsvári közönségnek azonban a hosszas vastaps hatására rövid ráadást is nyújtottak. Számára a mai európai színház lényege az „érzés” (feeling), osztotta meg ars poetikáját Marco Paolini. De
Paolini szerint a rendezőorientált színház helyett újra a színészt kellene középpontba helyezni, mivel a 20. század színházát a „rendezői diktatúra” jellemezte, és ez ellen a színészek összefogására, bajtársiasságára van szükség. Olyan fajta szerződésre, mint a commedia dell’arte idején.
Marco Paolini, a milánói Piccolo Színház alapítója és vezetője
Fotó: Biró István
Példaként az előadás szereplőgárdáját hozta fel, ahol a női főszereplő, Saba Anglana nemcsak Helénát, Kirkét, Kalüpszót, Nauszikaát, Pénelopét eleveníti meg, énekével el is varázsolja a nézőt.
Ebben a görög eposzokra jellemző kórus segíti, melynek tagjai ki-belépnek egy-egy szerep kedvéért. (Athéné / hegedű és basszusgitár: Elisabetta Bosio; Phémiosz: Lorenzo Monguzzi; Télemakhosz: Elia Tapognani). A kortárs popzenét játszó, s ezzel a jelenre folyamatosan visszautaló kórus előadásában nem csak ősi zenei elemek jelennek meg, elveszett nyelvek, nyelvjárások is.
A szereplőigárda: Elia Tapognani, Saba Anglana, Marco Paolini, Elisabetta Bosio, Vittorio Cerroni, Lorenzo Monguzzi
Fotó: Biró István
Marco Paolini rámutatott: az előadás készítése során az foglalkoztatta, hogyan tudja elmondani Odüsszeusz történetét egy 17 éves tininek – a kecskepásztort és Hermészt alakító Vittorio Cerroninak –, akivel az iskolában megutáltatják a görög eposzt.
egyre kevesebben lesznek rá kíváncsiak. A fiatal színész, aki hétköznap diák, cáfolta ezt a félelmet: a fiatalok akarnak koncertre járni, csak nem klasszikus zeneire, mondta, az igény maradt, csak más a nyelvezet.
Az idén januárban elhunyt Csíky András kolozsvári színművész nevét viseli az újonnan létrejött alapítvány, amely a színművész akaratából az általa kapott Kossuth-díjjal járó évenként pénzjutalmat fiatal erdélyi színészeknek ítéli oda.
A kilencedik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elérkezett második feléhez, de a következő napokban is színes és sokszínű programokkal várja a színházkedvelő közönséget.
Michal Toczek fiatal lengyel filmes Egy kiégett házasság (A Dead Marriage) című kisjátékfilmje nyerte idén a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál fődíját.
Az 1989-es rendszerváltások – a romániai és a magyarországi – privát és nyilvános vonatkozásainak lenyomatát adja az a ritkán látható, különleges film, amit a Liszt Intézet Bukarest szervezésében mutatnak be a román fővárosban.
Kolozsváron, a magyar opera stúdiójában tartják a vásárhelyi nemzetközi kamarazenei fesztivál beharangozó koncertjét.
Maia Morgenstern hírneves román színművész is oktatni fog a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) iduló zsidó színészképző szakon.
Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című könyvéből inspirálódott bábjáték premierjére készül a kolozsvári Puck Bábszínház.
Gy. Szabó Béla művészeti hagyatékából nyílik életmű-kiállítás a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota második emeleti kiállító termeiben november 8-án, pénteken, 18 órakor – tájékoztatta a Krónikát a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóirodája.
Ahogy azt Matthijs Wouter Knol, az EFA igazgatója októberben bejelentette, idén már az animációs és dokumentumfilmek is indulhatnak a legjobb európai film díjáért.
Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!