Szervátiusz Tibort a Fiumei úti sírkert művészparcellájában helyezték örök nyugalomra
Fotó: MTI
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában helyezték örök nyugalomra kedden az életének 88. évében, április 25-én elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművészt, a nemzet művészét.
2018. május 16., 10:222018. május 16., 10:22
2018. május 16., 10:282018. május 16., 10:28
Szervátiusz Tibor munkássága igazodási pont volt a magyar művészeti és közéletben, mesterünk volt kultúrában és magyarságban - búcsúztatta az alkotót a kormány nevében Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Mint hangsúlyozta, Szervátiusz Tibor "nemcsak alkotó, őrző és példakép, hanem a magyarság lelki hadvezére is volt".
- emlékezett. Hoppál Péter szerint ezt hirdetik Szervátiusz Tibor Adyról, Bartókról, Móriczról, Szabó Dezsőről, Németh Lászlóról, Kós Károlyról és Márton Áronról készített portréi, valamint főművei, a Kolozsvári Krisztus, a Szülőföldem: Erdély, illetve a Tüzes trónon Dózsája is.
Szervátiusz Tibor és édesapja, a szintén szobrász Szervátiusz Jenő már a hetvenes évekre nemzeti ikonokká váltak az akkori ellenzéki népi írók körében - idézte fel az államtitkár. Hoppál Péter emlékeztetett: a kormány egy 2017. december végi határozata jelentős forrást biztosít Szervátiusz Tibor és édesapja, a szintén szobrász Szervátiusz Jenő életművének gondozására.
Hoppál Péter államtitkár mondott gyászbeszédet
Fotó: MTI
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója kiemelte, hogy Szervátiusz Tibor hitvallása volt, hogy nemcsak a forma, hanem az anyag is őrt áll a művészeti alkotás elkészülténél és megtiszteli azt, ezért csak nemes anyagból érdemes dolgozni.
fűzte hozzá. A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Szervátiusz Tibor valamennyi köztéri szobra vizek mellé került, s hogy a művész merte ugyanazt a témát sokszor megvalósítani.
A hűség, amely végig jellemző volt a művészetére, a műalkotásokban, a hazájához, népéhez való vonzalmában ugyanúgy lefegyverző erejű - emelte ki Ókovács Szilveszter, aki hangsúlyozta: Szervátiusz Tibor művei által örökké jelen marad, hiszen "alkotásai a természetből vétettek, ott állnak ma is, és nagy tisztelet övezi őket".
Dancs Rózsa író azt idézte fel, hogy Szervátiusz Tibornak menekülnie kellett a szülőföldről, pedig nem volt más vétke, mint hogy magyarnak született. "Zseniális tehetséggel megáldott magyarként látta meg a napvilágot" - hangsúlyozta Dancs Rózsa. Hozzátette: szerelmese volt a szülőföldjének, amelyhez élete végéig ragaszkodott.
- mondta. Az író úgy fogalmazott, hogy Szervátiusz Tibor a mindenséget akarta befogni, a legapróbb rezzenésektől az eget-földet megmozgató robbanásokig.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke is lerótta tiszteletét a sírnál
Fotó: MTI
Döbrentei Kornél költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja hangsúlyozta: a kivételes életművel rendelkező Szervátiusz Tiborban hatványozottan munkált az életenergia. Édesapjával, Szervátiusz Jenővel olyan egység volt köztük, mint István király és Géza fejedelem között - fűzte hozzá. Létideje nem a 20-21. század, jócskán előbbre járt művészi kérdésekben, megoldásokban - emlékezett Szervátiusz Tiborra Döbrentei Kornél.
A temetésen részt vett többek között Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Rockenbauer Zoltán és Demeter Ervin volt miniszterek, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Petrás Mária keramikus, népdalénekes, valamint Temesi Ferenc író is.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!