HIRDETÉS
Montenegró első külföldi sikereket is elért nagyjátékfilmjét láthatták mindazok, akik vasárnap este a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) egyik kevésbé szokványos helyszínét, a Szamos-partot választották filmnézésre.
Az egyébként ingyen látogatható szabadtéri mozi befogadóképessége végesnek bizonyult, a folyóparton kialakított nézőtér mellett a járdán és a marton is ültek a filmrajongók, akik közül sokan az esti kutyasétáltatással kötötték össze a mozizást, mások egyfajta éjszakai piknikként sörrel a kezükben nézték végig Ivan Marinovic alkotását. A fiatal rendező tetszését is elnyerte a helyszín, külön örült annak, hogy a kolozsváriak ilyen festői környezetben tekinthette meg balkáni összefogással készült alkotását.
A Fekete tű (Igla ispod Praga) című szerb-montenegrói koprodukció ugyan a rendszerváltás utáni szerb filmgyártásra épít, de nem akar a Kusturica-filmek utánzata lenni, hangzott el már az alkotás felkonferálásakor. Ennek ellenére a közönség sokszor hahotázva nézte végig a hívei által csak Szent Péternek becézett Péter atya küzdelmét a helyiek babonás hitével és a gyors meggazdagodás iránti vágyával. A pap, miután nem hajlandó társulni a négy sírásóval, hogy eladva az apjától örökölt földet egy külföldi nagybefektetőnek mesés vagyonra tegyen szert, a falu céltáblájává válik, minden bajért őt hibáztatják, és a legfurfangosabb módokon próbálják lejáratni.
A Fekete tű hozza a megszokott balkáni humort és életérzést, de a számos helyzetkomikum ellenére sem válik groteszké,
nem szakad el a szomorú valóságtól: attól, hogy a függetlenségét alig tíz éve elnyert ország az engedékeny földtörvények miatt ma már a külföldiek nyári rezidenciájává vált. Bár a fekete hegyek országában forgatott film az első montenegrói nagyjátékfilmnek számít – eddig csupán rövidfilmek készültek – létrejötte balkáni összefogás révén vált lehetővé.
Ivan Marinovic rendező a kis költségvetést neves színészgárdával próbálta ellensúlyozni,
így a makedón főszereplő Nikola Ristanovski mellett horvát és szerb színészek egyaránt megjelennek a vásznon, az Alzmeiher-kóros nagymamát alakító Jelisaveta Seka Sablić már Jugoszláviában is sztárnak számított.
A film ötletét valós történet szolgáltatta, a mozi egyik legviccesebb jelenete, a „bolond temetés" - amikor „elúszik" a koporsó és a pap összeverekszik a gyásznéppel – megtörtént, mesélte a rendező. Elmondta, ehhez „képzelte hozzá" a cinikus, babonás hívei civilizálatlanságát kipellengérező mizantróp papot, akit a halál békít össze a hirtelen meggazdagodásról álmodozó falusiakkal. A film szerdán, június 7-én 15.30 órától tekinthető meg újra a Florin Piersic moziban.
Szerdán a magyar filmeknek szentelt nap keretében Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotását is bemutatják a szemlén. A TIFF-en az előző évek hagyományainak megfelelően magyar napot is tartanak június 7-én, amelyen nyolc magyar filmet láthat a közönség. A szervezők közlése szerint
Enyedi Ildikó filmjének vetítésén részt vesz a film szereplői közül Borbély Alexandra és Nagy Ervin.
Az idei Berlinalén a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjjal kitüntetett alkotás mellett látható lesz a Hajdu Szabolcs rendezte Ernelláék Farkaséknál című játékfilm, valamint az idén a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjjal kitüntetett, Deák Kristóf által rendezett Mindenki című film.
A szervezők levetítik Sopsits Árpádnak A martfűi rém című játékfilmjét, illetve Vranik Roland Az állampolgár és Gigor Attila Kút című alkotását. Műsorra tűzik Bereczki Csaba Soul Exodus és Varga Ágota Vasgyökerek című dokumentumfilmjét is. A fesztivál magyar napja a kolozsvári Bánffy-palota udvarán a marosvásárhelyi Moonfellas együttes koncertjével ér véget. A magyar programok a Magyar Nemzeti Filmalap és a Balassi Intézet támogatásával valósulnak meg.
