FRISSÍTVE – „Most örömet jelent a díj, és ideig-óráig talán megerősít önmagamban, de amikor a hétköznapokban össze kell gyűjteni az erőt és a motivációt a próbákhoz, előadásokhoz, akkor igazából csak a munkához való helyes viszonyulásom segít” – nyilatkozta lapunknak Berekméri Katalin, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat színművésze, miután hétfő este Bukarestben a legjobb női mellékszereplőnek járó Uniter-díjat vehette át.
2015. május 26., 14:062015. május 26., 14:06
2015. május 26., 18:012015. május 26., 18:01
A Román Színházi Szövetség a frissen felújított bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházban tartotta meg 23. alkalommal a romániai színházi élet legrangosabb ünnepségének számító Uniter-gálát, amelyen az elmúlt színházi évadban nyújtott teljesítményekért járó szakmai elismeréseket adták át.
Berekméri Katalin Az ördög próbája című Radu Afrim-rendezésben nyújtott alakításáért vehette át a díjat. A rendhagyó produkció szövege és cselekménye a társulat színészeinek improvizációiból állt össze, a rendező csak az alapötletet ismertette a színészekkel. Eszerint egy sikeres üzletember – aki a kommunizmusban nőtt fel, születésnapja ráadásul egy napon volt a diktátoréval, így őt magát senki, csak a nagy vezetőt ünnepelték – szereplőválogatást szervez kisfia születésnapjára. Jelentős pénzösszeget is felajánl a legjobb műsorszám bemutatójának.
Ezen kívül a rendező csak azt kötötte ki, szeretné, ha az előadás három részből állna: a szereplőválogatásból, a próbaszakaszból és a tényleges születésnapi show-ból. „Nem volt projektvezető közöttünk, mindenki részt vett benne, mindenki a saját projektjén dolgozott” – nyilatkozta Afrim még a bemutató kapcsán a sajtónak.
„Az egész társulatnak új volt ez a munkamódszer. Afrim abból dolgozott, ami ott helyben jött az improvizációk során, csak az volt biztos, hogy komédiát akarunk létrehozni. Mivel a nyelvet nem ismeri, sokszor csak a kollégák reakciói, a nevetések alapján döntötte el, hogy egy jelenet maradjon-e vagy sem” – magyarázta a vendégrendező munkamódszerét Berekméri.
Mint mondta, „nagyszerű munkafolyamat” volt, rendkívül inspirálóan hatott a színészekre. „Folyamatosan a jelenben tartott minket a próbák során, nyoma sem volt a máskor gyakran jelentkező konzervhangulatnak. Persze ehhez egy olyan remek irányítóra volt szükség, mint Afrim. Megmutatta, hogy gyakorlatilag mindenből lehet színházat csinálni” – tette hozzá a színész.
Kérdésünkre kifejtette: maradéktalanul egyik szerepével sem szokott elégedett lenni. „Egy színész pályafutása során egyébként is maximum 3–4 olyan szerep van, amivel nagyon mélyen találkozik. A többi is lehet fontos, de a nagy találkozás kevés” – tette hozzá.
Az Uniter-gálaünnepségen a legjobb előadásért járó díjat Gianina Cărbunariu román rendező és drámaíró kapta, aki a bukaresti Odeon Színházban egy nemzetközi projekt keretében állította színpadra az Eladó (For Sale) című produkciót. Az európai projekt más nyolc színház részvételével jött létre; központi témája az élelemhez való hozzáférés volt. A partnerszínházak saját szemszögből, a helyi sajátosságok figyelembe vételével alkottak valós interjúkon alapuló, dokumentarista jellegű előadásokat.
A román kortárs dráma egyik kiemelkedő képviselőjeként számon tartott Cărbunariu korábban egyebek mellett az 1990-es marosvásárhelyi román–magyar etnikai konfliktusról rendezett 20/20 című darabot állította színpadra nagy sikerrel Marosvásárhelyen.
A legjobb rendezőnek járó díjat a temesvári Victor Ioan Frunză kapta Teodor Mazilu Mobilă si durere című művének színpadra állításáért. A legjobb férfi főszereplőnek járó díjat a fiatal román filmrendezők több alkotásában is látható Vlad Ivanov kapta, akinek ezúttal a bukaresti Bulandra Színházban az Andrei Şerban által rendezett A szecsuáni jólélek című darabban nyújtott alakítását díjazták. A legjobb női főszereplő díjat a kolozsvári román színház színésznője, Anca Hanu kapta az Améli sóhaja című monodrámában nyújtott alakításáért.
Az életműdíjasok nevét a szervezet már korábban nyilvánosságra hozta, a díszlettervezői kategóriában Labancz Klára munkásságát ismerték el. Kiválóság díjat kapott Peter Brook angol színházi és filmrendező, akinek a román színházi életre kifejtett jelentős hatását honorálták.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!