Jósika szerepében Tatai Sándor, Báthory Anna szerepében Csutak Réka a Móricz-darab alapján készült, Boszorkány című előadásban
Fotó: Spectrum Színház
Fedezzük fel a régiben az újat, a „Tündérkert” megteremtésének lehetősége mindnyájunk előtt nyitva áll – fogalmazott a Krónikának Török Viola, a marosvásárhelyi Spectrum Színház vezetője, aki a társulattal színpadra állította a Boszorkány című produkciót. Az előadással a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megalakulásának 30. évfordulóját ünneplik október 5-én, csütörtökön Beregszászon. A darabban kolozsvári, marosvásárhelyi és budapesti színészek lépnek színpadra.
2023. október 04., 19:102023. október 04., 19:10
Beregszászon is mutatja legújabb produkcióját, a Móricz-darabból készült, Boszorkány című produkciót a marosvásárhelyi Spectrum Színház: az előadással a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megalakulásának 30. évfordulóját ünneplik. A Spectrum Színház és a magyarországi Kaszás Attila Színház együttműködésében létrejött, Török Viola által rendezett előadás több tekintetben is koprodukció.
Báthory Anna szerepében Csutak Réka, Bethlen Gábor szerepében Bogdán Zsolt
Fotó: Spectrum Színház
Biztató üzenet a kárpátaljai társulatnak
Török Viola a Krónika megkeresésére elmondta, a Tündérkert program keretébe illeszkedik az előadás létrejötte, a Boszorkány ennek a programnak tulajdonképpen a kulturális továbbgondolása. A Magyarországról indult Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt: elindítói – Szarvas József színész, Kovács Gyula pórszombati erdész, pomológus, valamint Ambrus Lajos író – a gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte ki célul több mint tíz évvel ezelőtt. A Boszorkány című produkciót, amelyet szeptember végén mutattak be Marosvásárhelyen, október 5-én Beregszászon, majd október 17-én újra Vásárhelyen láthatja a közönség.
Bogdán Zsolt és Lőrincz Ágnes
Fotó: Spectrum Színház
„A régi az új – ennek az elvnek az alapján, a kulturális örökség újragondolása jegyében született a Tündérkert-mozgalom. Az előadásaink mindig egy Tündérkert-teremtéssel kapcsolódnak majd össze. A Boszorkány című produkcióval egy-egy Tündérkertet avatunk majd, így lesz most Beregszászban is” – emelte Török Viola. Kérdésünkre arról is beszélt, a
„Tavasszal volt egy közös produkciónk a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, Shakespeare A vihar című darabjából készítettünk előadást a magyarországi Színházi Olimpiára. Ez volt az első, a megmaradást és jövőépítést szolgáló elkötelezettségünk, most pedig a Tündérkert-mozgalomba való bekapcsolódás a következő lépés. Azon túl, hogy bízunk abban, hogy tovább fog élni a most 30 éves beregszászi színház, reméljük, a vendégszereplésünkkel mi is biztató üzenetet viszünk, és azt is reméljük, hogy továbbra is együtt fogunk dolgozni” – fejtette ki a rendező.
A kancellár és püspök szerepét Szarvas József alakítja (balról)
Fotó: Spectrum Színház
Elmondta, bízik benne, hogy a továbbélés és továbblépés üzenete a beregszászi társulat számára nagy jelentőséggel bír, a Spectrumnak az ünnepléshez való hozzájárulása is ezt szolgálja. Török Viola azt is elmondta,
A karpatinfo.net portál idézte Sin Edinát, a jubiláló Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatóját, aki úgy fogalmazott: a Pogánytáncban benne van az a kitartás és küzdelem, amely a hányatott sorsú kárpátaljai magyarokat jellemzi és sajátos jegyként jeleníti meg őket a nagyvilágban.
A marosvásárhelyi Spectrum Színház és a magyarországi Kaszás Attila Színház koprodukciójában született meg a Boszorkány című előadás
Fotó: Spectrum Színház
Bethlen és Báthory Anna a boszorkányperek árnyékában
A Móricz Zsigmond Boszorkány című drámájából készült marosvásárhelyi előadás alcíme: Báthory Anna és Bethlen Gábor története. Móricz a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a dráma első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd a mű 1938 és 1940 között nyerte el végső formáját.
Fotó: Spectrum Színház
Amint az előadás leírásában olvasható, a Boszorkány különösen érzékeny megvilágításban mutatja be Báthory Anna és Bethlen Gábor fejedelem találkozását és kapcsolatát, s
A korabeli boszorkányperek árnyékában, a kicsapongó Báthory Gábor – volt fejedelem – „boszorkányos” szeretőivel egy kategóriába sorolt Báthory Anna a mendemondák, butaság és rosszakarat áldozata lesz: a korabeli egyházi és világi törvénykezés boszorkányként halálra ítéli, vagyonát elkobozza.
Szarvas József és Bogdán Zsolt a Boszorkány című produkcióban
Fotó: Spectrum Színház
Vajon hitt-e maga Bethlen Gábor is az ártó varázserőkben, amelyek ráolvasásokban, virágénekekben, titkos hatású füvekben, főzetekben rejlettek a kor hiedelme szerint? Vajon Báthory Anna éjjel-nappal megszállottan foglalatoskodott a titkok megfejtésével és hatásával, hogy odacsalogassa a valamikor látott és rá nagy hatást gyakorló fejedelmet? Vagy inkább egy erősebb szent kapocs, a „Tündérkert” megteremtésének közös ügye vonzotta egymáshoz őket – teszi fel a kérdéseket az előadás.
„Fedezzük fel a régiben az újat”
Török Viola rendező kifejtette, a darab Bethlen Gábor korát dolgozza fel, azt a történelmi kort, amikor a fejedelem megalapítja Erdélyben a „Tündérkertet”, neki köszönhető, hogy a régió megerősödött az összetett, nehéz történelmi helyzetek ellenére.
A Boszorkány című előadás a Móricz-dráma alapján készült, de át van dolgozva, balladisztikus a hangvétele, virágénekek, népdalszövegek épülnek bele újragondoltan, egy kicsit kultúránk újraértelmezésére ad lehetőséget, kulturális örökségünk átgondolására biztat” – mondta a rendező.
Csutak Réka és Bogdán Zsolt az előadásban, amely különösen érzékeny megvilágításban mutatja be Báthory Anna és Bethlen Gábor fejedelem találkozását és kapcsolatát
Fotó: Spectrum Színház
Kifejtette, az előadás a „fedezzük fel a régiben az újat” gondolat jegyében illeszkedik a Tündérkert-mozgalomba. Török Viola arra is kitért, az előadásban fellépő színészek örömmel vállalták a koprodukcióban való részvételt, a szereplőgárda színes, ami azt igazolja: több irányból érkező összefogásra van szükség a hasonló jellegű terv kivitelezéséhez.
Amint az előadás ismertetőjében szerepel, a Boszorkány című darab több mint 22 személyes szereposztását 5 személyre csökkentették, hiszen a darabban megjelenő „világ”, vagyis a környezet képviselői ott fognak ülni a közönség soraiban, tanúi lesznek a történéseknek, és az ő lelkiismeretüktől is függ majd, hogy elítélik vagy felmentik a boszorkányper áldozatát. A főszereplők-az érintettek: Báthory Anna, Bethlen Gábor, a Fejedelem, a Fejedelemasszony, valamint Jósika, Anna örök hűséges férje és természetesen a vád két – egyházi és világi – képviselője, ezúttal egy személyben.
A produkció hangvétele balladisztikus, virágénekek, népdalszövegek épülnek bele újragondoltan
Fotó: Spectrum Színház
„Az előadás üzenete a természetes közegek szellemében fogalmazódik meg: a „vad” elszigeteltségben élő, saját törvények diktálta belső és külső világot élő és teremtő kisember, saját lelkiismeretével, hitével egyensúlyban, önfeláldozásával akár segítője is tud lenni egy építő hatalomnak, ha az többé-kevésbé pozitív irányba képzeli el hivatását.
Fotó: Spectrum Színház
Az előadás szereposztása: Báthory Anna – Csutak Réka, Bethlen Gábor – Bogdán Zsolt, Boszorkány – Lőrincz Ágnes, Kancellár, püspök – Szarvas József, Jósika, Anna férje – Tatai Sándor. Zene: Kelemen László, jelmez: Takács Tímea, díszlet: Török Viola, fény-és hangtechnika: Incze Róbert, átdolgozta és rendezte: Török Viola.
Ady szerelmének, Lédának a szemszögéből mutatja be a költő és elhagyott kedvese viszonyát, a fájdalmas szakítást és a női önértékelés különféle vetületeit az a monodráma, amelyet a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatnak be március 4-én.
Közös sorsról, valamint egy elveszett világ visszateremtéséről szóló üzenetet is megfogalmaz a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház koprodukciója.
November 28-án lenne 91 éves az operatőr, fotográfus Sára Sándor. A modern magyar filmművészet kiemelkedő alakjára, vizuális nyelvének egyik megújítójára emlékezik e napon a közmédia több csatornája páratlan munkássága egy-egy darabjával.
Csak néhány előadást láthattunk a Szatmárnémetiben szervezett Interetnikai Színházi Fesztivál (Ifeszt) gazdag kínálatából: akadt köztük nagyszerű, magával ragadó produkció, de olyan is, ami kevesebb vagy több kívánnivalót hagyott maga után.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!