Jósika szerepében Tatai Sándor, Báthory Anna szerepében Csutak Réka a Móricz-darab alapján készült, Boszorkány című előadásban
Fotó: Spectrum Színház
Fedezzük fel a régiben az újat, a „Tündérkert” megteremtésének lehetősége mindnyájunk előtt nyitva áll – fogalmazott a Krónikának Török Viola, a marosvásárhelyi Spectrum Színház vezetője, aki a társulattal színpadra állította a Boszorkány című produkciót. Az előadással a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megalakulásának 30. évfordulóját ünneplik október 5-én, csütörtökön Beregszászon. A darabban kolozsvári, marosvásárhelyi és budapesti színészek lépnek színpadra.
2023. október 04., 19:102023. október 04., 19:10
Beregszászon is mutatja legújabb produkcióját, a Móricz-darabból készült, Boszorkány című produkciót a marosvásárhelyi Spectrum Színház: az előadással a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megalakulásának 30. évfordulóját ünneplik. A Spectrum Színház és a magyarországi Kaszás Attila Színház együttműködésében létrejött, Török Viola által rendezett előadás több tekintetben is koprodukció.
Báthory Anna szerepében Csutak Réka, Bethlen Gábor szerepében Bogdán Zsolt
Fotó: Spectrum Színház
Biztató üzenet a kárpátaljai társulatnak
Török Viola a Krónika megkeresésére elmondta, a Tündérkert program keretébe illeszkedik az előadás létrejötte, a Boszorkány ennek a programnak tulajdonképpen a kulturális továbbgondolása. A Magyarországról indult Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt: elindítói – Szarvas József színész, Kovács Gyula pórszombati erdész, pomológus, valamint Ambrus Lajos író – a gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte ki célul több mint tíz évvel ezelőtt. A Boszorkány című produkciót, amelyet szeptember végén mutattak be Marosvásárhelyen, október 5-én Beregszászon, majd október 17-én újra Vásárhelyen láthatja a közönség.
Bogdán Zsolt és Lőrincz Ágnes
Fotó: Spectrum Színház
„A régi az új – ennek az elvnek az alapján, a kulturális örökség újragondolása jegyében született a Tündérkert-mozgalom. Az előadásaink mindig egy Tündérkert-teremtéssel kapcsolódnak majd össze. A Boszorkány című produkcióval egy-egy Tündérkertet avatunk majd, így lesz most Beregszászban is” – emelte Török Viola. Kérdésünkre arról is beszélt, a
„Tavasszal volt egy közös produkciónk a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, Shakespeare A vihar című darabjából készítettünk előadást a magyarországi Színházi Olimpiára. Ez volt az első, a megmaradást és jövőépítést szolgáló elkötelezettségünk, most pedig a Tündérkert-mozgalomba való bekapcsolódás a következő lépés. Azon túl, hogy bízunk abban, hogy tovább fog élni a most 30 éves beregszászi színház, reméljük, a vendégszereplésünkkel mi is biztató üzenetet viszünk, és azt is reméljük, hogy továbbra is együtt fogunk dolgozni” – fejtette ki a rendező.
A kancellár és püspök szerepét Szarvas József alakítja (balról)
Fotó: Spectrum Színház
Elmondta, bízik benne, hogy a továbbélés és továbblépés üzenete a beregszászi társulat számára nagy jelentőséggel bír, a Spectrumnak az ünnepléshez való hozzájárulása is ezt szolgálja. Török Viola azt is elmondta,
A karpatinfo.net portál idézte Sin Edinát, a jubiláló Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatóját, aki úgy fogalmazott: a Pogánytáncban benne van az a kitartás és küzdelem, amely a hányatott sorsú kárpátaljai magyarokat jellemzi és sajátos jegyként jeleníti meg őket a nagyvilágban.
A marosvásárhelyi Spectrum Színház és a magyarországi Kaszás Attila Színház koprodukciójában született meg a Boszorkány című előadás
Fotó: Spectrum Színház
Bethlen és Báthory Anna a boszorkányperek árnyékában
A Móricz Zsigmond Boszorkány című drámájából készült marosvásárhelyi előadás alcíme: Báthory Anna és Bethlen Gábor története. Móricz a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a dráma első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd a mű 1938 és 1940 között nyerte el végső formáját.
Fotó: Spectrum Színház
Amint az előadás leírásában olvasható, a Boszorkány különösen érzékeny megvilágításban mutatja be Báthory Anna és Bethlen Gábor fejedelem találkozását és kapcsolatát, s
A korabeli boszorkányperek árnyékában, a kicsapongó Báthory Gábor – volt fejedelem – „boszorkányos” szeretőivel egy kategóriába sorolt Báthory Anna a mendemondák, butaság és rosszakarat áldozata lesz: a korabeli egyházi és világi törvénykezés boszorkányként halálra ítéli, vagyonát elkobozza.
Szarvas József és Bogdán Zsolt a Boszorkány című produkcióban
Fotó: Spectrum Színház
Vajon hitt-e maga Bethlen Gábor is az ártó varázserőkben, amelyek ráolvasásokban, virágénekekben, titkos hatású füvekben, főzetekben rejlettek a kor hiedelme szerint? Vajon Báthory Anna éjjel-nappal megszállottan foglalatoskodott a titkok megfejtésével és hatásával, hogy odacsalogassa a valamikor látott és rá nagy hatást gyakorló fejedelmet? Vagy inkább egy erősebb szent kapocs, a „Tündérkert” megteremtésének közös ügye vonzotta egymáshoz őket – teszi fel a kérdéseket az előadás.
„Fedezzük fel a régiben az újat”
Török Viola rendező kifejtette, a darab Bethlen Gábor korát dolgozza fel, azt a történelmi kort, amikor a fejedelem megalapítja Erdélyben a „Tündérkertet”, neki köszönhető, hogy a régió megerősödött az összetett, nehéz történelmi helyzetek ellenére.
A Boszorkány című előadás a Móricz-dráma alapján készült, de át van dolgozva, balladisztikus a hangvétele, virágénekek, népdalszövegek épülnek bele újragondoltan, egy kicsit kultúránk újraértelmezésére ad lehetőséget, kulturális örökségünk átgondolására biztat” – mondta a rendező.
Csutak Réka és Bogdán Zsolt az előadásban, amely különösen érzékeny megvilágításban mutatja be Báthory Anna és Bethlen Gábor fejedelem találkozását és kapcsolatát
Fotó: Spectrum Színház
Kifejtette, az előadás a „fedezzük fel a régiben az újat” gondolat jegyében illeszkedik a Tündérkert-mozgalomba. Török Viola arra is kitért, az előadásban fellépő színészek örömmel vállalták a koprodukcióban való részvételt, a szereplőgárda színes, ami azt igazolja: több irányból érkező összefogásra van szükség a hasonló jellegű terv kivitelezéséhez.
Amint az előadás ismertetőjében szerepel, a Boszorkány című darab több mint 22 személyes szereposztását 5 személyre csökkentették, hiszen a darabban megjelenő „világ”, vagyis a környezet képviselői ott fognak ülni a közönség soraiban, tanúi lesznek a történéseknek, és az ő lelkiismeretüktől is függ majd, hogy elítélik vagy felmentik a boszorkányper áldozatát. A főszereplők-az érintettek: Báthory Anna, Bethlen Gábor, a Fejedelem, a Fejedelemasszony, valamint Jósika, Anna örök hűséges férje és természetesen a vád két – egyházi és világi – képviselője, ezúttal egy személyben.
A produkció hangvétele balladisztikus, virágénekek, népdalszövegek épülnek bele újragondoltan
Fotó: Spectrum Színház
„Az előadás üzenete a természetes közegek szellemében fogalmazódik meg: a „vad” elszigeteltségben élő, saját törvények diktálta belső és külső világot élő és teremtő kisember, saját lelkiismeretével, hitével egyensúlyban, önfeláldozásával akár segítője is tud lenni egy építő hatalomnak, ha az többé-kevésbé pozitív irányba képzeli el hivatását.
Fotó: Spectrum Színház
Az előadás szereposztása: Báthory Anna – Csutak Réka, Bethlen Gábor – Bogdán Zsolt, Boszorkány – Lőrincz Ágnes, Kancellár, püspök – Szarvas József, Jósika, Anna férje – Tatai Sándor. Zene: Kelemen László, jelmez: Takács Tímea, díszlet: Török Viola, fény-és hangtechnika: Incze Róbert, átdolgozta és rendezte: Török Viola.
Ady szerelmének, Lédának a szemszögéből mutatja be a költő és elhagyott kedvese viszonyát, a fájdalmas szakítást és a női önértékelés különféle vetületeit az a monodráma, amelyet a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatnak be március 4-én.
Közös sorsról, valamint egy elveszett világ visszateremtéséről szóló üzenetet is megfogalmaz a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház koprodukciója.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!