Betegség miatt elmarad Örkény István klasszikusának bemutatója a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban

Az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora elevenedik meg a Tamási Áron Színház színpadán •  Fotó: tasz.ro, Tamási Áron Színház

Az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora elevenedik meg a Tamási Áron Színház színpadán

Fotó: tasz.ro, Tamási Áron Színház

Betegség miatt elmarad Örkény István Tóték című darabjának bemutatója Sepsiszentgyörgyön, amelyet október 19-ére, keddre tervezett be a Tamási Áron Színház Bocsárdi László rendezésében.

Hírösszefoglaló

2021. október 18., 11:152021. október 18., 11:15

2021. október 18., 12:532021. október 18., 12:53

A Tamási Áron Színház vezetősége hétfőn tájékoztatta szerkesztőségünket és a nézőket, hogy betegség miatt elmarad Örkény István Tóték című legújabb előadásának keddre (október 19-ére) tervezett bemutatója, és az azt követő csütörtöki (október 21-ei) előadás is. A személyesen vásárolt jegyek október 28-áig visszaválthatóak a központi jegyirodában, az online vásárolt jegyek árát pedig a Biletmaster.ro jegyértékesítő rendszer visszautalja mindenkinek a bankszámlájára. Közölték, hogy a bemutató új időpontjáról később rendelkezik a színház. A teátrum köszöni a nagyérdemű megértését.

A produkciót Bocsárdi László rendezte, a főbb szerepeket Mátray László, Kónya Ütő Bence, D. Albu Annamária, Vass Zsuzsanna, Erdei Gábor és Nemes Levente alakítja.

A világirodalom legjelentősebb drámai művei közül már sokat színpadra állított a Tamási Áron Színház társulata, és minden bizonnyal ezek közé sorolható Örkény István Tóték című darabja is. Bocsárdi László szerint óriási lehetőség, de egyben óriási kihívás is a szentgyörgyi társulat számára, hogy rangjához méltóan tudja megszólaltatni ezt a rendkívül fontos szöveget.

„Örkény lelke” kitágítja a drámai idő fogalmát

A Tamási Áron Színház előadása nem konvencionális formában dolgozza fel Tóték történetét. A színpadkép rendkívül egyszerű, és ezért a drámai szövegen túl a kisregény is megjelenhet a produkcióban. „Örkény lelke” kitágítja a drámai idő fogalmát, így más síkon is meg tud szólalni az előadás, mint amit a darab feltételez – fogalmazott a háromszéki színház korábbi közleményében.

Mint kiemelték,

a Tótékban összefonódik a komikus a tragikussal, a fennkölt az alantassal, az észszerű az értelmetlennel, de olyan fesztelenül, hogy úgy tűnik, nem más mindez, mint a legigazabb valóság.

Egy bizarr alapötlet, néhány különös figura, és az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora, amelyek alatt az ember dől a nevetéstől, de közben érzi, hogy valójában a második világháború tragédiáját látja.

A jégvirágszerűen virágzó félelem, mely őrületbe dermed

A történet szerint a háború kitörése óta Mátraszentannán a legbiztosabb dolog talán az, hogy sokakat várnak haza. Nehéz eldönteni, hogy létezik-e Mátraszentanna, hiszen akár rajta van a térképen, akár nincs, ugyanazok a dolgok esnek meg ott is, amik a valóságban bármikor megtörténhetnek. Érvényesek lüktetései, félreértett igazságai, a tehetetlen lázadások, az ismeretlen végéig való kitartás, végig, a végtelenségig – olvasható a darab beharangozójában.

A második világháború jól megmutatta, hogy a félelem lassan, szinte láthatatlanul, jégvirágszerűen virágzik, majd hirtelen őrületbe dermed. A Tót család egyetlen fiukat, Gyulát várja. Helyette érkezik egy őrnagy, akit rehabilitálni kell, szórakoztatni, hogy jól érezze magát. Mennyit áldozunk fel saját gyermekünkért? Mit kezdünk a helyette érkező zaklatott őrnaggyal, aki a harcmező metaforájaként érkezik meg ebbe az izolált, a valódi világról leválasztott térbe? – teszik fel a kérdést a darab megalkotói.

Keskeny határ a Tótok és a Sziszüphoszok között

Sziszüphosz egy sziklát görgetett szüntelen a hegy tetejére, ahonnan a kő mindannyiszor visszagurult a saját súlyától. Keskeny a határ a Tótok és a Sziszüphoszok között. A groteszkben nincsenek határsúroló különbségek. A komikum és a tragikum összeér, és összeérnek a realitások is az irrealitásokkal – fogalmaz a teátrum. Örkény István az 1966-ban megjelent regényének bevezetőjében így ír: „Ha egy népet beletörődni tanít meg a sorsa, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. (…)

Idézet
Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk. Én azt vallom – és ezt példázzák a Tóték, hogy az ember egyetlen kiútja a tett.”
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Elhunyt a Fonográf együttes egykori basszusgitárosa

Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.

Elhunyt a Fonográf együttes egykori basszusgitárosa
2024. október 31., csütörtök

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás

Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás
2024. október 30., szerda

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon

A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon
2024. október 30., szerda

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről

Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről
2024. október 29., kedd

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján

Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján
2024. október 29., kedd

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar

Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar
2024. október 28., hétfő

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera

A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera
2024. október 27., vasárnap

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából

Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából
2024. október 27., vasárnap

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat
2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak