Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszél a megnyitón
Fotó: Kiss Judit
Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének terméséből mutat be reprezentatív válogatást az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2019. december 21., 13:492019. december 21., 13:49
A két emeletet elfoglaló, festményeket, szobrokat is felsorakoztató, március 6-ig látogatható gyűjteményről Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK igazgatója elmondta, az elmúlt száz év romániai magyar művészete stílussajátosságainak tárházát kínálja, a képzőművészeti műfajoknak majdnem mindenikét felöleli.
– mutatott rá Vécsi Nagy Zoltán.
Mint elhangzott, a központ gyűjteményének gyarapodásában minőségi változást hozott a mozzanat, amikor a Bethlen Gábor Alap rendszeres támogatásával létrejött kolozsvári székhellyel a Sapientia Alapítvány által működtetett szakkuratórium, amely intenzív műtárgyvásárlásba kezdett.
A megnyitón szó esett a központ eddigi történetéről, célkitűzéseiről is. Vécsi Nagy Zoltán kifejtette, a kezdeményezők közt volt néhai Jakobovits Miklós festőművész, Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, és sokan mások.
A korábban a Székely Nemzeti Múzeum keretében működő, majd a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal égisze alá került EMŰK alapgyűjteménye most is fontos, bár számszerűen csak kis részét képezi a központ gyűjteményének. „Öt év alatt itt ezekben a termekben, majd később a rendelkezésünkre bocsájtott Lábasházban összesen 100 kiállítást rendeztünk. A Székelyföldi Grafikai Biennálék hozadékát, a 330 darabosra gyarapodott, lényegében adományokból összegyűjtött műtárgyegyüttest az időközben megalakult civil szervezet, az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület kezeli a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal képzőművészeti irodájával együttműködve.
– mondta el Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, reméli, hogy a hamarosan felépülő vadonatúj és célszerűen kiállítótérnek tervezett EMŰK-épület a mostaninál méltóbb körülményeket biztosít majd az állandóan gyarapodó erdélyi magyar képzőművészeti gyűjteménynek.
Vargha Mihály múzeumigazgató rámutatott, óriási hiányt pótol az erdélyi művészetet összefogó sepsiszentgyörgyi központ, amely az erdélyiséget európai kontextusba helyezi.
Bár Székelyföldön léteznek szép gyűjtemények, a sepsiszentgyörgyi múzeum Barabás Miklós-gyűjteménye, a csíkszeredai Nagy Imre-gyűjtemény, de bázisintézményre volt szükség. Szakmai körökben búvópatakként élt az a gondolat, hogy összegyűjtsük, rendszerezzük a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészet termésének legjavát, hogy egységesen vállaljunk felelősséget a kallódásra ítélet remekművekért is” – mondta el Vargha Mihály.
Kitért arra is, hogy a központ létrejötte és működése nagy mértékben azoknak a döntéshozóknak is köszönhető, akiknek fontos a művészet, például Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának is. Vargha Mihály úgy fogalmazott, a megmaradás tekintetében fontos, hogy ne csak a múltban éljünk, kopjafát koszorúzzunk, hanem a jövő nemzedékek számára átmentsük kulturális értékeinket, tovább éltessük a kultúrát, hiszen az segít tovább élni.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Székely István a tárlatnyitón szintén kiemelte az erdélyi művészet értékei rendszerezésének, összegyűjtésének, kutatásának és bemutatásának fontosságát. Mint mondta,
„Fontos lépések történtek és történnek már ez irányban, hiszen itt Sepsiszentgyörgyön megépül az EMŰK végleges székháza, egy nagy kulturális központ a város főterén, Kolozsváron a Minerva kulturális központban is galéria működik, Nagyváradon pedig a most felújítás alatt álló püspöki palotában szintén helyet kap majd egy képzőművészeti galéria” – mutatott rá Székely István.
A tárlat felsorakoztatja többek közt olyan művészek alkotásait, mint Thorma János, Fülöp Antal Andor, Szolnay Sándor, Gy. Szabó Béla, Balaskó Nándor, Miklóssy Gábor, Szopos Sándor, Mohy Sándor, Vetró Artúr, Feszt László, Györkös Mányi Albert, Vinczeffy László. De helyet kap benne számos kortárs képzőművész alkotása is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!