Teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota: új kulturális központ létesül a Csonkatorony szomszédságában

A Csonkatoronyban működő, megújult Arany János Emlékmúzeum sok látogatót vonz •  Fotó: Rostás Szabolcs

A Csonkatoronyban működő, megújult Arany János Emlékmúzeum sok látogatót vonz

Fotó: Rostás Szabolcs

Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában. A felújításról, a közgyűjtemény, valamint a tájházként működő Arany-porta látogatottságáról Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2020. február 08., 19:072020. február 08., 19:07

Felfrissíti Arany János szülővárosa, Nagyszalonta kulturális vérkeringését az az új kulturális tér, amely a Csonkatorony szomszédságában található, Arany-palotának nevezett ingatlanban kap helyet a tervek szerint ősztől. Az épületet, amelyben galériát, előadótermet, múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd, javában korszerűsítik – tájékoztatta a Krónikát Patócs Júlia, az ingatlan tulajdonosának, az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) az elnöke.

Két épület és kert
a kultúra szolgálatában

Megtudtuk, az épület teljes mértékben a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újul meg, és várhatóan augusztusra átadható állapotban lesz.

Az Arany-palotában továbbra is helyet kap a városi könyvtár, a földszinten kiállítótér, galéria, a költőóriás hagyatékát bemutató múzeum irodája, kiszolgálóegysége működik majd, akárcsak a múzeumi kávézó, ami elengedhetetlen egy ilyen térben.

„A padlástérben előadótermet és vendégszobát tervezünk, meghívott előadókat tudunk vendégül látni, a havonta egy alkalommal működő szabadegyetem előadásait, különféle kulturális eseményeket tartunk majd itt. A Csonkatorony kertjében szabadtéri színpad áll, a kertet háromszáz férőhelyes nézőtérré tudjuk alakítani. Nyári szezonban, amikor június végén a Szentivánéji Fesztivált tartjuk, itt kapnának helyet a programok, és az Arany-napokat is itt szerveznénk. Tehát a két épület és a kert a magyar kutúra szolgálatába áll” – mutatott rá az egyesület elnöke.

Kifejtette, eddig is számos kulturális program várta a látogatókat a hajdúvárosban, de nyilván minél méltóbb a környezet, annál rangosabb eseményeket szervezhetnek. „Például az eddig is galériaként működő kiállítótér sokkal felszereltebb lesz. Nem volt megfelelő a világítás, a felfüggesztés lehetősége, ezeknek a minősége most jelentős mértékben javul” – közölte Patócs Júlia. Mint mondta, augusztusig el kell készülnie a felújításnak, és bíznak benne, hogy akkorra már átadható állapotban lesz az ingatlan, és ősszel már rendezvényeket tarthatnak az új kulturális térben.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az Arany-palota a múzeumnak otthont adó Csonkatoronnyal egy udvarban álló bérház, mindkét épület az AJME tulajdonában van.

A palotát az 1900-as évek legelején azért építette az egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt.

Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épületbe költözött a városi könyvtár az első emeletre, a földszinten üzletek kaptak helyet.

Patócs Júlia kifejtette, az 1990-es évek után galéria működött az épületben, az egyesület 2016 végétől próbálja újra kulturális központtá átalakítani az egész teret. A kert sem volt használható, a múzeum pedig – amely 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriumán, az Arany-év keretében újult meg teljes egészében – nagyon rossz állapotban volt.

Idézet
Mivel szerves része az udvarnak, mindenképpen kulturális intézményként szeretnénk üzemeltetni az Arany-palotát. Amióta száz éve megépült a ház, ilyen teljes körű tatarozás nem történt, a magyar kormány segítségével azonban sikerül teljesen felújítani: a belső és külső vakolatokat, a nyílászárókat is”

– mondta el az egyesület elnöke.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Főként magyarországiak
látogatják a közgyűjteményt

Az Arany-emlékév legfontosabb hozadéka volt Nagyszalonta számára 2017-ben, hogy kívül-belül teljesen újjászületett a Csonkatoronyban látogatható Arany János-emlékmúzeum, amelyet az önkormányzat tart fenn. Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma a költőre vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrzőhelye.

Az Arany János relikviáit összesítő gyűjteménynek helyt adó Csonkatornyot és az emléktárgyak egy részét csaknem egy évig tartó munka során újították fel, mintegy félszáz restaurátor vett részt a munkálatokban.

A torony renoválását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból.

„Azóta határozottan érezhető, hogy megélénkült az érdeklődés a gyűjtemény iránt, sokkal többen látogatják, mint azelőtt. Főleg a nyári szezonban érkeznek a turisták, bár mi hirdetjük, hogy a felújítás óta fűtés is van az épületben. Ez fontos, hiszen azelőtt fűtetlen volt a Csonkatorony” – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Kérdésünkre elmondta, a látogatók zöme, mintegy hetven százaléka Magyarországról érkezik, de jönnek erdélyi magyarok is, ezenkívül olykor a helyi román diákság és Nyugat-Európából oda látogatók is megtekintik a gyűjteményt. „Nincs nyelvi akadálya a múzeum meglátogatásának, mert egy alkalmazás segítségével román és angol nyelvű eligazítást is kapnak az érdeklődők” – közölte Patócs Júlia.

Egyébként az intézmény kiállítási tárgyait Budapesten restaurálták a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársai, a négy évtizede létrehozott állandó tárlat anyagának darabjai nagyobbrészt felújításra szorultak. A 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatók, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János-portréja.

A bútorok és használati tárgyak valaha egy szoba berendezését alkották, a költőnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában berendezett lakásából származtak, és Arany László végakaratából kerültek Nagyszalontára.

A gazdag tárgyegyüttesben található Aranynak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala, Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője. Szintén a PIM szakemberei restaurálták a költő nádazott székeit, piperetárgyakkal felszerelt éjjeliszekrényét, mosdószekrényét, bőrtárcáját és hímzett írómappáját is.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az Arany-porta
is várja az érdeklődőket

A Nagyszalontán található úgynevezett Arany-portát is az egyesület gondozza. A tájházként működő ingatlan helyén állt egykor az az épület, amelyben a költőóriás született 1817. március 2-án. A portát is több ezren látogatják évente. „2017 elejére sikerült az épületet rendbe tenni, ez a látványosság is várja a látogatókat, de csak nyáron, mivel itt nincs fűtési lehetőség” – tudtuk meg Patócs Júliától. Az eredeti szülőház 2010-ben felavatott rekonstrukciója élethű, a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható.

Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Arany-kutató kiderítette, hogy a jelenlegi ingatlan sorrendben a negyedik a költő eredeti szülőháza után, az egykori szalmatetős, paticsfalú szegény parasztházat ugyanis egy 1823-ban bekövetkezett tűzvész elpusztította. Az évtizedekig üres telken később Arany egyik rokona épített új házat, amelyet 1908-ban az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolt, ezt a kommunizmus idején államosították. Az ingatlant bérlő lakók közül még a rendszerváltás után is akadtak, akik senkit nem engedtek belépni a portára. Az egyesület végül kiharcolta az épület visszaszolgáltatását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 11., péntek

Érdemes a hétköznapokat is a verssel együtt megélni – Költészet napi interjú Egyed Emesével

Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.

Érdemes a hétköznapokat is a verssel együtt megélni – Költészet napi interjú Egyed Emesével
2025. április 10., csütörtök

Megérinthet-e az opera az eligénytelenedő világban? – Új címszereplő remekelt a kolozsvári Puccini-előadásban

Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.

Megérinthet-e az opera az eligénytelenedő világban? – Új címszereplő remekelt a kolozsvári Puccini-előadásban
2025. április 08., kedd

Sok zenés produkciót, vendégelőadást kínál közönségének az Aradi Kamaraszínház

Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.

Sok zenés produkciót, vendégelőadást kínál közönségének az Aradi Kamaraszínház
2025. április 08., kedd

Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató

Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.

Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató
2025. április 08., kedd

Úrihímzéssel díszített textíliákból nyílik kiállítás Kolozsváron

Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.

Úrihímzéssel díszített textíliákból nyílik kiállítás Kolozsváron
2025. április 07., hétfő

Négy Kossuth-díjas alkotó működött közre a Kolozsvári Magyar Opera közelgő premierjében

Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.

Négy Kossuth-díjas alkotó működött közre a Kolozsvári Magyar Opera közelgő premierjében
2025. április 03., csütörtök

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja

Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja
2025. április 02., szerda

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház

Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház
2025. április 02., szerda

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön

Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön
2025. április 02., szerda

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron

László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron