Szombaton vesznek végső búcsút az életének 94. évében elhunyt Benkő Samu Széchenyi-díjas erdélyi művelődéstörténésztől a kolozsvári Házsongárdi temetőben – közölte lapunkkal hétfőn az Erdélyi Múzeum-Egyesület.
2022. január 10., 15:482022. január 10., 15:48
2022. január 10., 15:502022. január 10., 15:50
Benkő Samu művelődéstörténész, esszéíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori elnöke december 21-én hunyt el. Benkő Samut a kolozsvári Házsongárdi temetőben a református egyház szertartása szerint helyezik örök nyugalomra.
Benkő Samu a Román Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének nyugalmazott főkutatója, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt. A magyar művelődéstörténet tanulságait példaként felmutató munkásságáért 1997-ben Széchenyi-díjjal ismerték el. Benkő Samu az erdélyi művelődéstörténet 18-19. századának kutatója volt, fontos szerepet játszott Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában. Több tanulmánya kapcsolódik Kemény Zsigmondhoz, közreadta naplóját, amelyet Árvay József fedezett fel a sepsiszentgyörgyi levéltárban.
Munkatársa volt az 1964-ben megjelent Istoria Romaniei (Románia történelme) III. kötetének (1964), egyik szerkesztője volt a Revolutia de la 1848-1849 din Transilvania című sorozatnak, 2008-ban Documenta neglecta címmel kiadta a fenti forrásközlésből politikai okokból kihagyott iratokat. Sajtó alá rendezte Szenczi Molnár Albert naplóját, II. Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásait. Egyik szerkesztője volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának.
A romániai rendszerváltás után 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesületben alelnöki, majd elnöki tisztséget viselt, 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották. Emellett a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora volt. Tagja volt a Valóság című folyóirat szerkesztőbizottságának és a Magyar Örökség díj Bírálóbizottságának, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
Életének 94. évében elhunyt Benkő Samu Széchenyi-díjas művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori elnöke és tiszteleti tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Az elmúlt tizenöt évben nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
szóljon hozzá!