Szombaton vesznek végső búcsút az életének 94. évében elhunyt Benkő Samu Széchenyi-díjas erdélyi művelődéstörténésztől a kolozsvári Házsongárdi temetőben – közölte lapunkkal hétfőn az Erdélyi Múzeum-Egyesület.
2022. január 10., 15:482022. január 10., 15:48
2022. január 10., 15:502022. január 10., 15:50
Benkő Samu művelődéstörténész, esszéíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori elnöke december 21-én hunyt el. Benkő Samut a kolozsvári Házsongárdi temetőben a református egyház szertartása szerint helyezik örök nyugalomra.
Benkő Samu a Román Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének nyugalmazott főkutatója, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt. A magyar művelődéstörténet tanulságait példaként felmutató munkásságáért 1997-ben Széchenyi-díjjal ismerték el. Benkő Samu az erdélyi művelődéstörténet 18-19. századának kutatója volt, fontos szerepet játszott Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában. Több tanulmánya kapcsolódik Kemény Zsigmondhoz, közreadta naplóját, amelyet Árvay József fedezett fel a sepsiszentgyörgyi levéltárban.
Munkatársa volt az 1964-ben megjelent Istoria Romaniei (Románia történelme) III. kötetének (1964), egyik szerkesztője volt a Revolutia de la 1848-1849 din Transilvania című sorozatnak, 2008-ban Documenta neglecta címmel kiadta a fenti forrásközlésből politikai okokból kihagyott iratokat. Sajtó alá rendezte Szenczi Molnár Albert naplóját, II. Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásait. Egyik szerkesztője volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának.
A romániai rendszerváltás után 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesületben alelnöki, majd elnöki tisztséget viselt, 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották. Emellett a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora volt. Tagja volt a Valóság című folyóirat szerkesztőbizottságának és a Magyar Örökség díj Bírálóbizottságának, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
Életének 94. évében elhunyt Benkő Samu Széchenyi-díjas művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori elnöke és tiszteleti tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!