Történelmi témájú előadásokkal lép fel a napokban partiumi és bánsági településeken az Udvari Kamaraszínház
Fotó: Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház
Partiumi és bánsági településeken mutatja be október végén és november elején történelmi témájú színházi előadásait a a Budapesten működő, délvidéki gyökerű Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A társulat vezetője, Andrási Attila elmondta, Kárpát-medence-szerte föllépnek előadásaikkal, amelyek a kisebbségi lét összetettségére irányítják a figyelmet.
2019. október 23., 10:012019. október 23., 10:01
2019. október 23., 10:062019. október 23., 10:06
Hatállomásos bánsági és partiumi turnéra indul a Budapesten működő, délvidéki gyökerű Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház október végén és november elején: október 23-tól november 6-ig Nagyváradon, Koltón, Máramarosszigeten, Temesváron, Aradon és Nagybányán mutatja be történelmi témájú előadásait. Andrási Attila, a társulat alapítója megkeresésünkre elmondta,
A nemzeti kisebbségek identitásának bonyolult kérdéskörét igyekszenek körüljárni a társulat előadásai. „Szabadkai vagyok, 11 kilométerre születtem a magyar határtól, Újvidéken végeztem a főiskolát, tehát nyilvánvaló, hogy a saját sorsomon keresztül is megélem az eléggé összetett kisebbségi létet” – mondta Andrási Attila. Hozzátette,
„Az a tapasztalatunk, mindegy, hogy mondjuk Rozsnyón, Sepsiszentgyörgyön, Szabadkán vagy Zalaegerszegen játszunk, ugyanúgy reagál a közönség, amely azonos lelkülettel fordul a történelmi témájú előadások felé. Többé-kevésbé az előadásaink ugyanazon pillanataiban lesz csend vagy csendül fel a taps mindenik helyszínen” – mondta a társulat vezetője.
Andrási Attila kifejtette, vannak előadásaik, amelyeket kimondottan olyan helyszínekre terveztek, ahová más társulatok aligha jutnak el, vagy nem is férnének be nagyobb színházi előadások, ezeket persze játsszák Budapesten és nagyobb városokban is. A társulatvezető úgy fogalmazott,
Például a Halottak napjától virágvasárnapig című előadásuk egy délvidéki történetet dolgoz fel: Kende Ferenc 1961-ben adta be emlékiratát a Széchenyi Könyvtár levéltárába, A magyar betű sorsa a két világháború közötti Jugoszláviában címmel, ezen alapszik az előadás. „Kende Ferencről azt kell tudni, hogy ő szállította a magyar sajtót és könyveket 1918 után Jugoszláviába. Emlékirataiban pontosan leírja az etnikai kiszorítás jugoszláviai politikáját. Vasza Csubrilovics, a szarajevói merénylet legfiatalabb tagja, aki később szerb akadémikus lett, két memorandumot írt a szerb kormányhoz az etnikai kisebbségek kiszorításának módjáról: tételesen leírja, hogyan kell a vezető réteget ellehetetleníteni. Kende Ferenc emlékirata tökéletesen leírja az etnikai kiszorítás politikáját, másrészt szerelemről is szól” – fejtette ki Andrási Attila.
Az Udvari Kamaraszínház fellépései
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a Fehér szarvas című történelmi drámából készült előadást október 23-án 19 órától Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen mutatja be. „Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a székesfővárosban” – olvasható az előadás ismertetőjében. A Kié ez az ország? című történelmi krimit pénteken 19 órától a Máramaros megyei Koltón a Teleki Sándor Művelődési Házban, szombaton 19 órától Máramarosszigeten a Kulturális Központban láthatja a nagyérdemű. „Váratlan fordulatokkal teli történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi. Történik Budapesten és a jégbe fagyott Erdélyben” – olvasható az ismertetőben. A Tizennyolc című történelmi drámát november 3-án, vasárnap 19 órától a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, november 4-én, hétfőn az aradi Ioan Slavici Színházban, november 6-án, szerdán pedig a nagybányai városi színházban láthatja a közönség.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!