HIRDETÉS
Hatállomásos bánsági és partiumi turnéra indul a Budapesten működő, délvidéki gyökerű Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház október végén és november elején: október 23-tól november 6-ig Nagyváradon, Koltón, Máramarosszigeten, Temesváron, Aradon és Nagybányán mutatja be történelmi témájú előadásait. Andrási Attila, a társulat alapítója megkeresésünkre elmondta,
több mint kétszáz helyszínen, Bécsben, Zágrábban, Budapesten, Erdélyben, a Székelyföldön is játszott már a kamaraszínház, de Kárpát-medence-szerte kis falvakban is rendszeresen szerepelnek.
A nemzeti kisebbségek identitásának bonyolult kérdéskörét igyekszenek körüljárni a társulat előadásai. „Szabadkai vagyok, 11 kilométerre születtem a magyar határtól, Újvidéken végeztem a főiskolát, tehát nyilvánvaló, hogy a saját sorsomon keresztül is megélem az eléggé összetett kisebbségi létet” – mondta Andrási Attila. Hozzátette,
bár előadásaiknak tematikáját talán olykor jobban értik a kisebbségiek, így az erdélyiek is, mint a magyarországiak, a magyar közönség „önazonos”.
„Az a tapasztalatunk, mindegy, hogy mondjuk Rozsnyón, Sepsiszentgyörgyön, Szabadkán vagy Zalaegerszegen játszunk, ugyanúgy reagál a közönség, amely azonos lelkülettel fordul a történelmi témájú előadások felé. Többé-kevésbé az előadásaink ugyanazon pillanataiban lesz csend vagy csendül fel a taps mindenik helyszínen” – mondta a társulat vezetője.
Andrási Attila kifejtette, vannak előadásaik, amelyeket kimondottan olyan helyszínekre terveztek, ahová más társulatok aligha jutnak el, vagy nem is férnének be nagyobb színházi előadások, ezeket persze játsszák Budapesten és nagyobb városokban is. A társulatvezető úgy fogalmazott,
megpróbálják megkeresni a magyar történelem olyan eseményeit, történeteit, amelyek színpadon elmesélhetőek.
Például a Halottak napjától virágvasárnapig című előadásuk egy délvidéki történetet dolgoz fel: Kende Ferenc 1961-ben adta be emlékiratát a Széchenyi Könyvtár levéltárába, A magyar betű sorsa a két világháború közötti Jugoszláviában címmel, ezen alapszik az előadás. „Kende Ferencről azt kell tudni, hogy ő szállította a magyar sajtót és könyveket 1918 után Jugoszláviába. Emlékirataiban pontosan leírja az etnikai kiszorítás jugoszláviai politikáját. Vasza Csubrilovics, a szarajevói merénylet legfiatalabb tagja, aki később szerb akadémikus lett, két memorandumot írt a szerb kormányhoz az etnikai kisebbségek kiszorításának módjáról: tételesen leírja, hogyan kell a vezető réteget ellehetetleníteni. Kende Ferenc emlékirata tökéletesen leírja az etnikai kiszorítás politikáját, másrészt szerelemről is szól” – fejtette ki Andrási Attila.
