Szilágyi Domokos élete sajátos közép-kelet-európai történelmi dráma; bár a 40 éve elhunyt költőt beszervezte a román titkosrendőrség, ez nem von le életművének értékéből – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a Szilágyi Domokosról 40 év távlatából című kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen szombaton.
2016. november 06., 16:242016. november 06., 16:24
A költő halálának évfordulóján Szatmárnémetiben csütörtökön és pénteken szerveztek megemlékezés-sorozatot, ennek folyatásaként a kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban idézték fel Szilágyi Domokos emlékét, értékelték munkásságát. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen résztvevő közönséget. Elmondta, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte, az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
„Hihetetlenül jelentős költészet az övé, része az egyetemes nagy lírának” – mondta Kántor Lajos, aki arra is kitért, hogy az irodalomtörténészeknek bőven akad mit kutatniuk Szilágyi életművében, ugyanis senki nem foglalkozott még azzal például, hogy a költő kényszerből olyan költőket is fordított, akik ezt nem feltétlenül “érdemelték meg”. Mint részletezte, Szilágyi Domokos Bukarestben élt a családjával, és a megélhetés miatt egyszerre több kiadónak is bedolgozott.
Szilágyi Domokos költő, író, irodalomtörténész és műfordító a Máramaros megyei Nagysomkúton született 1938. július 2-án, 1976. november 2-án öngyilkosságot követett el Kolozsváron. Költészetének értelmezői közül többen felismerték eszmevilágában az egzisztencializmust, nemcsak mint a korszellem egyik jellegzetes megnyilatkozását, hanem úgy is, mint egyetemes emberi helyzetátélését, az egyén szabadságharcát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
Látogatottsági adatok