Fergeteges bohózat a szerelemről. Heltai Jenő Naftalin című darabja a nagyváradi társulat előadásában
Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház
Sikeres előadást vitt színre a nagyváradi Szigligeti Színház társulata Novák Eszter rendezésében: Heltai Jenőnek a bonyodalmakat okozó szerelemről szóló bohózatát láthatta és láthatja a közeljövőben a közönség. A Naftalin követi az ókori komédiajátszás óta ismert örök helyzeteket, kezdve a titkolózástól a személyek összetévesztéséig, a produkcióra pedig a rendezés, színészi játék, díszlet és jelmez összjátéka jellemző.
2019. január 07., 13:142019. január 07., 13:14
Tarthatjuk mi magunkat bármennyire nyitottnak, toleránsnak, felvilágosultnak, végső soron értékesebbnek is, mint a 20. század eleji „boldog békeidők” emberei, magánéleti problémáink ugyanolyan helyzeteket kreálhatnak manapság is, mint száztíz évvel ezelőtt, merthogy a szerelem társadalmi viszonyoktól és életkortól függetlenül minden időkben ugyanolyan örömöket és gondokat okoz mindenkinek.
Jó bizonyíték erre Heltai Jenő Naftalin című bohózata, amit a nagyváradi Szigligeti Színház szilveszter este mutatott be, és a hétvégén szintén láthatta a nagyérdemű, a nagy sikernek köszönhetően pedig valószínűleg még tartósan örvendezteti az előadás a közönséget. Nem szándékom filozofálgatni a siker természetrajzán, hisz színházba járó emberek tudják, sok tényező együttes hatásából alakul az ki, nem kizárólag darab-, színész-, rendezőfüggő, nem is csak a néző pillanatnyi hangulata alakítja, hanem mindez együtt, és még sok apró részlet. Tény, hogy Nagyváradon ezek a kisebb-nagyobb alkotóelemek tökéletesen egybeilleszkedtek, hibátlanul összeállt a puzzle, és nem lesz egykönnyen elfújható kártyavárrá.
Röviden megpróbálom áttekinteni az említett összetevőket, hogy világossá tegyem, miért is örülök ennek a rég várt nagyszínpadi élménynek. Kezdődik a darabválasztással: Heltai Jenő nem meggondolatlanul ötletelő, a kísérletezésre bármit ráfogó szerző, hanem a színpad törvényeit jól ismerő színházi ember, a Naftalin pedig
vagyis semmi üresjárat, fölösleges jövés-menés, túlbeszélés nem keseríti a nézőt. Természetesen mindez nem kizárólag Heltai érdeme, hisz ha akarnak, rendező és színészek közös erővel mondjuk egy Shakespeare-darabot is könnyen elrontanak. Most viszont Novák Eszter rendezése a helyzet magaslatán állt, csakúgy, mint a színészi játék. Bármennyire is szeretném egyik vagy másik alakítást a többi fölé emelni, nem tehetem, ugyanis Szabó Eduárd, Fodor Réka, Sebestyén Hunor, a meghívott vendég Schlanger András, Molnár Júlia, Kiss Csaba, Gajai Ágnes, Trabalka Cecília, Pitz Melinda, Tasnádi-Sáhy Noémi, Hunyadi István és Szotyori József a maga karakterét optimálisan oldotta meg. A rendezői és színészi munka, – olyan előadásokkal szemben, amikor előfordult, hogy a díszlet vagy a jelmez, esetleg mindkettő együtt elvonta a figyelmet az alakításokról, magyarán „lejátszotta” a színészeket, valamint Florina Bellinda Vasilatos díszlet- és jelmezterve belesimult az összképbe, „alájátszott” az egyes jeleneteknek.
Ez esetben is rendező és színészek egyformán dicsérendők, hisz a különböző időpontokban, más-más okból szekrénybe zárt Laboda Péter (Sebestyén Hunor) és Patkány Etus (Tasnádi-Sáhy Noémi) esetleges transzformálódását túlzások, vásári ripacskodások nélkül úgy oldották meg, mintha a szekrénybeli naftalin hatására történő „átváltozás” végső soron a világ legtermészetesebb dolga volna. Örvendetes, hogy az új esztendőt sikeres kollektív alkotással nyitotta a váradi társulat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!