Fergeteges bohózat a szerelemről. Heltai Jenő Naftalin című darabja a nagyváradi társulat előadásában
Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház
Sikeres előadást vitt színre a nagyváradi Szigligeti Színház társulata Novák Eszter rendezésében: Heltai Jenőnek a bonyodalmakat okozó szerelemről szóló bohózatát láthatta és láthatja a közeljövőben a közönség. A Naftalin követi az ókori komédiajátszás óta ismert örök helyzeteket, kezdve a titkolózástól a személyek összetévesztéséig, a produkcióra pedig a rendezés, színészi játék, díszlet és jelmez összjátéka jellemző.
2019. január 07., 13:142019. január 07., 13:14
Tarthatjuk mi magunkat bármennyire nyitottnak, toleránsnak, felvilágosultnak, végső soron értékesebbnek is, mint a 20. század eleji „boldog békeidők” emberei, magánéleti problémáink ugyanolyan helyzeteket kreálhatnak manapság is, mint száztíz évvel ezelőtt, merthogy a szerelem társadalmi viszonyoktól és életkortól függetlenül minden időkben ugyanolyan örömöket és gondokat okoz mindenkinek.
Jó bizonyíték erre Heltai Jenő Naftalin című bohózata, amit a nagyváradi Szigligeti Színház szilveszter este mutatott be, és a hétvégén szintén láthatta a nagyérdemű, a nagy sikernek köszönhetően pedig valószínűleg még tartósan örvendezteti az előadás a közönséget. Nem szándékom filozofálgatni a siker természetrajzán, hisz színházba járó emberek tudják, sok tényező együttes hatásából alakul az ki, nem kizárólag darab-, színész-, rendezőfüggő, nem is csak a néző pillanatnyi hangulata alakítja, hanem mindez együtt, és még sok apró részlet. Tény, hogy Nagyváradon ezek a kisebb-nagyobb alkotóelemek tökéletesen egybeilleszkedtek, hibátlanul összeállt a puzzle, és nem lesz egykönnyen elfújható kártyavárrá.
Röviden megpróbálom áttekinteni az említett összetevőket, hogy világossá tegyem, miért is örülök ennek a rég várt nagyszínpadi élménynek. Kezdődik a darabválasztással: Heltai Jenő nem meggondolatlanul ötletelő, a kísérletezésre bármit ráfogó szerző, hanem a színpad törvényeit jól ismerő színházi ember, a Naftalin pedig
vagyis semmi üresjárat, fölösleges jövés-menés, túlbeszélés nem keseríti a nézőt. Természetesen mindez nem kizárólag Heltai érdeme, hisz ha akarnak, rendező és színészek közös erővel mondjuk egy Shakespeare-darabot is könnyen elrontanak. Most viszont Novák Eszter rendezése a helyzet magaslatán állt, csakúgy, mint a színészi játék. Bármennyire is szeretném egyik vagy másik alakítást a többi fölé emelni, nem tehetem, ugyanis Szabó Eduárd, Fodor Réka, Sebestyén Hunor, a meghívott vendég Schlanger András, Molnár Júlia, Kiss Csaba, Gajai Ágnes, Trabalka Cecília, Pitz Melinda, Tasnádi-Sáhy Noémi, Hunyadi István és Szotyori József a maga karakterét optimálisan oldotta meg. A rendezői és színészi munka, – olyan előadásokkal szemben, amikor előfordult, hogy a díszlet vagy a jelmez, esetleg mindkettő együtt elvonta a figyelmet az alakításokról, magyarán „lejátszotta” a színészeket, valamint Florina Bellinda Vasilatos díszlet- és jelmezterve belesimult az összképbe, „alájátszott” az egyes jeleneteknek.
Ez esetben is rendező és színészek egyformán dicsérendők, hisz a különböző időpontokban, más-más okból szekrénybe zárt Laboda Péter (Sebestyén Hunor) és Patkány Etus (Tasnádi-Sáhy Noémi) esetleges transzformálódását túlzások, vásári ripacskodások nélkül úgy oldották meg, mintha a szekrénybeli naftalin hatására történő „átváltozás” végső soron a világ legtermészetesebb dolga volna. Örvendetes, hogy az új esztendőt sikeres kollektív alkotással nyitotta a váradi társulat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!