Fotó: Veres Nándor
A legköltőibb Szép Ernő-darabnak nevezte Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója a Vőlegény című drámát, amely egy különleges szerelmi történetet és az anyagi világ csábítását mutatja be.
2016. október 07., 18:202016. október 07., 18:20
A teátrum évadnyitó előadását október 14-én 19 órától mutatja be a Csíki Játékszín, a produkciót Parászka Miklós rendezte. A Vőlegény a keletkezése idejéhez nagyon is kötődő mű, mert számos vonatkozása miatt kimozdíthatatlan a korból, amit a téma meghatároz – mutatott rá a rendező.
„Bár az első világháborút megelőző hónapokban játszódik a történet, a huszadik század meglehetősen drámai és tragikus első feléhez kötődő mű mégis üzen a mának. Szép Ernő műve magában rejti annak az értelmezésnek a lehetőségét, hogy egy perifériára szoruló, a maga módján esendő család megőrzi a humánum és a szolidaritás reflexeit. A darabtól távol áll mindenféle didakticizmus, gazdag, mint az élet, benne van sok minden, ami költői, ami megrázó, ami nevettető ebben, a mi bolond életünkben” – mondta a rendező a darabról.
A történet szereplői egy többgyermekes család tagjai, és minden név beszédes: a Csuszik is elmondja a családról, hogy éppen merre tart a lejtőn. A lányok már felnőttek, és dolgoznak a betevőért, a szülők eltartott gyerekként élnek túl. Aztán megcsillan a remény, hiszen a lányok egyike, Kornél a tánciskolában megismerkedik egy fiatalemberrel. A kilátástalan helyzetre kézenfekvő megoldás lenne egy jól szituált vőlegény – olvasható az előadás színlapján.
Parászka Miklós elmondta, a színészeknek nem volt könnyű dolguk a szöveg megtanulásakor. „A zseniális Szép Ernő olyan élő, lüktető, artisztikusan pongyola szöveget adott a színészek szájába, amelynek már a memorizálása is »hősi cselekedet«. A kollégák már ezen túl vannak, így az utolsó próbákon eljutunk addig a formáig, amit elterveztünk” – mondta Parászka Miklós. A Vőlegény főbb szerepeiben Vass Csaba, Sándor Anna, Fülöp Zoltán, Márdirosz Ágnes, Fekete Bernadetta, Bokor Andrea, Bende Sándor, Bartalis Gabriella. Az előadás jelmezeit Parászka Máté tervezte.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!