Fotó: Veres Nándor
A legköltőibb Szép Ernő-darabnak nevezte Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója a Vőlegény című drámát, amely egy különleges szerelmi történetet és az anyagi világ csábítását mutatja be.
2016. október 07., 18:202016. október 07., 18:20
A teátrum évadnyitó előadását október 14-én 19 órától mutatja be a Csíki Játékszín, a produkciót Parászka Miklós rendezte. A Vőlegény a keletkezése idejéhez nagyon is kötődő mű, mert számos vonatkozása miatt kimozdíthatatlan a korból, amit a téma meghatároz – mutatott rá a rendező.
„Bár az első világháborút megelőző hónapokban játszódik a történet, a huszadik század meglehetősen drámai és tragikus első feléhez kötődő mű mégis üzen a mának. Szép Ernő műve magában rejti annak az értelmezésnek a lehetőségét, hogy egy perifériára szoruló, a maga módján esendő család megőrzi a humánum és a szolidaritás reflexeit. A darabtól távol áll mindenféle didakticizmus, gazdag, mint az élet, benne van sok minden, ami költői, ami megrázó, ami nevettető ebben, a mi bolond életünkben” – mondta a rendező a darabról.
A történet szereplői egy többgyermekes család tagjai, és minden név beszédes: a Csuszik is elmondja a családról, hogy éppen merre tart a lejtőn. A lányok már felnőttek, és dolgoznak a betevőért, a szülők eltartott gyerekként élnek túl. Aztán megcsillan a remény, hiszen a lányok egyike, Kornél a tánciskolában megismerkedik egy fiatalemberrel. A kilátástalan helyzetre kézenfekvő megoldás lenne egy jól szituált vőlegény – olvasható az előadás színlapján.
Parászka Miklós elmondta, a színészeknek nem volt könnyű dolguk a szöveg megtanulásakor. „A zseniális Szép Ernő olyan élő, lüktető, artisztikusan pongyola szöveget adott a színészek szájába, amelynek már a memorizálása is »hősi cselekedet«. A kollégák már ezen túl vannak, így az utolsó próbákon eljutunk addig a formáig, amit elterveztünk” – mondta Parászka Miklós. A Vőlegény főbb szerepeiben Vass Csaba, Sándor Anna, Fülöp Zoltán, Márdirosz Ágnes, Fekete Bernadetta, Bokor Andrea, Bende Sándor, Bartalis Gabriella. Az előadás jelmezeit Parászka Máté tervezte.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!