A gereblyekészítő. Tordai Ede 2012-ben, Nyikómalomfalván készített fotója a kihalófélben lévő mesterségről
Fotó: Tordai Ede
A huszonegyedik század elején már alig élő, székelyföldi hagyományos mesterségekről nyílik retrospektív fényképkiállítás kedden Strasbourgban az EP-képviselők klubjának parlamenti szessziót záró rendezvényén. Az anyagot a székelyföldi dokumentarista fotótáborok szervezője, Balázs Ödön fotográfus válogatta, aki a tárlat létrejöttéről, az eltűnőfélben lévő világ megörökítéséről beszélt a Krónikának.
2018. július 02., 21:162018. július 02., 21:16
Eltűnőfélben lévő, hagyományos székelyföldi mesterségeket bemutató fotókból nyílik tárlat kedden Strasbourgban az európai parlamenti képviselők klubjának parlamenti szessziót záró rendezvényén. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Másfél évtized képesszenciája című tárlata retrospektív anyagot mutat be az Orbán Balázs nyomdokán elnevezésű dokumentációs fotótáborok legemlékezetesebb képlenyomataiból. A tárlat anyagát, amely 16 székelyföldi fotós 40 munkáját sorakoztatja fel, Balázs Ödön, a forrásközpont fotósa, a dokumentarista fotótáborok szervezője válogatta.
A mulandósággal számot vetve, a megőrizhetetlen megőrzésére tett kísérleteként is felfoghatjuk ezeknek a képeknek a megszületését. Az évek során több mint félszáz, többségük hazai és nemzetközi színtéren elismert, számontartott fotóművész vett részt ezekben a táborokban” – olvasható az esemény beharangozójában. A strasbourgi kiállítást Szabó Béla magyarországi fotográfus, fotóművész nyitja meg
Balázs Ödön a Krónika megkeresésére elmondta, a 2002 óta szervezett dokumentarista fotótáborokban készült munkákból válogatta ki az anyagot, amely a Székelyföld még meglévő, de eltűnő hagyományos értékeit hivatott népszerűsíteni.
Házikenyér. Kozma Erzsébet 2010-ben Parajdon készített fotója
Fotó: Kozma Erzsébet
„Ha úgy vesszük, kicsit idealizált kép bontakozik ki a tárlat anyagából a Székelyföldről a tekintetben, hogy ha egy külföldi megnézi a képeket, talán azt gondolja, hogy a képeken látottakkal találkozhat itt lépten-nyomon. Pedig ez nincs így,
– mondta el Balázs Ödön. Azt is kifejtette, a dokumentarista fotósok bizonyos helyszínekre visszamennek mondjuk tíz év elteltével, ilyenkor határozottan érzékelik a változást. A fotótáborok résztvevői Udvarhelyszék összes falvait vágigjárták, aztán vették elölről ezeket a településeket, a Maros megyei Kibéden is fotóztak, idén tavasszal a Kászonokban jártak, ahová ősszel visszatérnek.
„Amikor indultak a fotótáborok, még jóval több régi mesterembert lehetett találni, most is vannak, de jóval kevesebben. Például a kovácsmesterség még él, hiszen még járnak lovakkal a mezőre Székelyföldön, de például nem mondható el ez a gereblyekészítésről. Egy gereblyekészítő bácsiról is van kép a tárlat anyagában, ez a mesterség már alig él, a fotó alanya idős nagyon, ritkán készít gereblyét” – mondta Balázs Ödön. Úgy fogalmazott,
Balázs Ödön azt is elmondta, szeretnék más európai helyszíneken is bemutatni az eltűnőfélben lévő világot megörökítő tárlatot: talán lesz rá lehetőség, hogy Skóciába is elvigyék, itt egy forgalmas nagyáruházban nyitnák meg, ahol rengetegen megfordulnak. A strasbourgi rendezvényt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő irodája, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Hargita Megyei Tanács szervezi. A vándortárlat korábban több erdélyi és magyarországi településen volt megtekinthető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!