Laczkó Vass Róbert színművész, Varga János és Varga Attila énekművészek a beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon a kincses városban bemutatott Jézus Krisztus szupersztár rockopera kapcsán tartott beszélgetésen.
2024. augusztus 20., 17:482024. augusztus 20., 17:48
2024. augusztus 20., 21:482024. augusztus 20., 21:48
A Kolozsvári Magyar Operában a nyár elején előadott Jézus Krisztus szupersztár kapcsán tartottak beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden. A Vallásszabadság Házában szervezett eseményen az előadás három szereplőjével – a Heródest alakító Laczkó Vass Róbert színművésszel, a Tamás apostolt megformáló Varga János énekművésszel és a Mátét alakító Varga Attila énekművésszel – beszélgetett Koppándi Júlia unitárius lelkész.
A Jézus Krisztus szupersztár című produkciót legközelebb szeptember 1-kén láthatja a közönség Kolozsváron
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
A kolozsvári művészek és vendégművészek fellépésével készült előadást a júniusi bemutatón a közönség hangos tetszésnyilvánítással fogadta, a következő két előadást szeptember 1-én, majd 26-án tekinthetik meg az érdeklődők. A művészek felelevenítették, hogy iskoláskorukban találkoztak először Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájával.
Fotó: Kiss Judit
A beszélgetésen elhangzott
Laczkó Vass Róbert elmondta, a jézusi történetből kiragyogó áldozathozatallal tulajdonképpen mindenki találkozik valamilyen formában az életében. „Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletréteg, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen. Találkozni kell ezzel a történettel a templomok falain túl is, a rockopera erőteljes hangzásvilága, karcos megfogalmazásmódja pedig közösségi tartalmat hoz létre, összekapcsol közösségeket, generációkat” – mondta Laczkó Vass Róbert.
Fotó: Kiss Judit
Arra is kitért, hogy Heródes király negatív figuráját kellett megformálnia a produkcióban, és amint azt Csíky András nemrég elhunyt színművésztől tanulta, egy szerep megformálásához fel kell fejteni az illető kor és az illető karakter motivációit, igazságát, cselekedeteinek logikáját.
Varga Attila nehezen tudta megközelíteni a művet, megküzdött a darabbal, viszont a végeredmény hatalmas élmény lett, és ezt a közönség lelkesedése is igazolta. „Kezdetben voltunk néhányan az alkotócsapatban, akik úgy vélekedtünk: a Jézus Krisztus szupersztár rockopera annyira nehéz, hogy könnyebb lenne 15 másik művet színpadra állítani helyette. Viszont a mindössze két és fél hónapos munka nyomán tartott bemutató után az derült ki, hogy nagyszerűen sikerült, és jómagam 25 éves operaénekesi munkám alatt még nem éreztem magamon soha ennyi változást, mint most” – mondta az énekes.
Fotó: Kiss Judit
Szó esett arról is, hogy a mai társadalmak miként viszonyulnak az áldozathozatal kérdéséhez.
De nemcsak kereszténységünk, hanem emberségünk fokmérője is, hogy milyen mértékben tudunk áldozatot hozni” – fogalmazott Laczkó Vass Róbert.
Varga János úgy fogalmazott, „ahol lehet, segítsünk egymáson”, Varga Attila pedig a saját életéből vett tapasztalat megosztásával szól hozzá a kérdéshez. Mint mondta, az opera kórusának és balettkarának ő a szakszervezeti vezetője, és sokszor tapasztalta, hogy – akárcsak a jézusi történetben a pálmalengető, hozsannázó, majd a megváltót megfeszíteni akaró tömeg – a tenni akaró ember mögé sokan sorakoznak fel lelkesen, aztán amikor tettre kerülne a sor, a vállalkozó szellemű embert egyedül hagyják.
Laczkó Vass Róbert, Varga János, Varga Attila és Koppándi Júlia a Vallásszabadság Házában tartott beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Koppándi Júlia azt kérdezte a művészektől, mi a meglátásuk, hogyan lehet 2024-ben megfogalmazni úgy egy vallásos üzenetet, hogy az valóban célba érjen.
Szerinte a 20. századi zeneírásban – a korábbi évszázadokhoz, mondjuk a Mozart-mise megírásának korszakához képest – az egyház és a zeneszerzés kapcsolata mintha megszakadt volna, a Jézus Krisztus szupersztár rockopera pedig behozta a köztudatba a vallási témát.
Felmerült az a kérdés is, hogy manapság vajon a vallásos üzenetet a szakrális tereken kívül is el kell-e juttatni. Laczkó Vass Róbert erre kérdéssel válaszolt: vajon tulajdonképpen mi is számít szakrális térnek, például a színház –„Thália temploma” – vajon annak tekinthető-e.
Fotó: Bardon Tony/Kolozsvári Magyar Opera
A beszélgetésen arról is szó esett, hogy a kortárs zene sokszor nem eléggé közérthető, azaz „közönségbarát”, „lélekbarát” vagy „fülbarát”, a 20. század pedig nem a zene évszázada és a mi korszakunkat a „zörej” korszakának is nevezik. E tekintetben fontos a budapesti Négyek törekvése, hogy újra „hallgathatóvá” tegyék a kortárs zenét. A Négyek négy zeneszerzőből álló, szoros, baráti társaság, tagjai: Orbán György (1947), Vajda János (1949), Selmeczi György (1952), Csemiczky Miklós (1954). És fontos a Kolozsvári Magyar Napok keretében éppen most is zajló Magyar Egyházzenei Biennálé.
Koppándi Júlia zárásként azt a körkérdést tette fel a művészeknek, hogy
A művészek a következő kulcsszavakat sorolták fel: szeretet, türelem, segítőkészség, valamint annak megtanítása, hogy miként lehet egészséges kompromisszumot kötni, valamint hogy ha villámcsapásként megjelenne, akkor segítene szétoszlatni a félreértéseket.
Elsöprő a Kolozsvári Magyar Opera Jézus Krisztus szupersztár című, Novák Péter rendezte előadásának a sikere: ezt az is igazolja, hogy bár tájainkon szokatlannak számít, tíz percig tapsolt állva a közönség kedden este.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
szóljon hozzá!