Fotó: Facebook/Szigligeti Színház Nagyvárad
Rejtő Jenő erős hálót sző a mesebeli szállodába véletlenül ugyanazon időben betévedő vendégek előző tetteiből adódó véletlenekből – a Vesztegzár a Grand Hotelben című műből készült előadást láthatta a nagyváradi Szigligeti Színház közönsége.
2018. január 03., 16:562018. január 03., 16:56
Régi igazság, hogy a téma a földön hever, csak észre kell venni, utánanyúlni, megírni és máris várni lehet a sikerre. Így van ez a színpadi művek esetében is, ahol a mindig kéznél levő, magát önként kínálgató sikertéma, az életben bármikor várható váratlan fordulat, a véletlen kijátszása hordozza a sikert. S ha egyszerre sorozatban zúdulnak a véletlenek, az külön szerencse – írónak, rendezőnek, színésznek egyaránt.
Rejtő Jenő erős hálót sző a mesebeli szállodába ugyanazon időben betévedő vendégek előző tetteiből adódó véletlenekből, olyan csodahálót, amely elsősorban összefogja a szereplőket, segít mindenkiről kideríteni, hogy bár potenciális bűnöző, a végén mégis büntetlenül mehet a maga útjára. Büntetlenül, de nem bűntelenül.
Az említett háló szálait egymáshoz erősítő csomókat ugyanis épp a vesztegzárhoz kötődő rengeteg bűntény szolgáltatja: gyilkosság, lopás, csalás, szökés, hazugság, bujkálás, tudományos-hadászati „kémkedés", trónra vágyás. Mindaz, amit a huszadik század dereka felé menet Rejtő jártában-keltében a nagyvilágban megtapasztalt vagy fantáziája mankójára támaszkodva kitalált, manapság pedig nekünk is csak a fejünket kell jobbra-balra fordítanunk, hogy mindezt észrevegyük magunk körül. Az állítólagos pestis és a „világrengető" felfedezés, a banánoxid ismertetése az egyik oldalon, a másikon meg a mindent és mindenkit elkapó szerelmi láz tulajdonképpen maguktól görgetik az eseményeket a végkifejlet felé.
Kardos M. Róbert, Molnár Júlia, Balogh Attila, Fodor Réka, Kovács Levente, Gajai Ágnes, Dimény Levente, Szotyori József, Kiss Csaba, Pitz Melinda, Kocsis Gyula, Sebestyén Hunor, Hajdu Géza, Kovács Enikő, Szabó Eduárd és Csatlós Lóránt vitték a prímet, de a bármixert, rendőröket, vendégeket alakító mellékszereplők, illetve a főszereplővé előlépett bárzenekar tökéletesen beilleszkedett az összképbe, nem utolsósorban Bordás Attila koreográfus és Brugós Anikó zenei vezető, karmester munkáját is dicsérve.
A „megzenésítéssel” kapcsolatban viszont a magam részéről idegesítőnek találtam a már-már vígoperát formázó folytonos, kitartó betétdalolást. Holott Varró Dániel szellemes szövegei és Darvas Benedek zenéje megérte volna, ha a gyakran igaznak bizonyuló „kevesebb több volna" elvet követve nem az időhúzás szerepét ölti magára, arról már nem is beszélve, hogy az emberi szónak önmagában legalább annyira megvan a maga súlya és hatóereje, mint zenei aláfestéssel.
S a szilveszteresti kötelező vidámság sem csak a nyakló nélküli nótázást jelenti, különösen akkor nem, ha a cselekmény bőven rejti a sikerhordozó poénokat, melyekre a színészek természetesen dallamok nélkül is rátapintanak. De Porogi Dorka rendező Kupás Anna díszlet- és jelmeztervezővel a túlharsogott ünnepi jelleg mellett döntött, amiből talán majd a közönségsikert várhatóan követő előadássorozatban valamicskét lefaragnak. Megérné.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
szóljon hozzá!