Műfajkeveredés, paródia. A szatmári társulat legújabb előadásának színpadképe egy sajátos átmenetet képez az eltúlzott népi motívumok és a monumentális giccs között
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Petőfi Sándor eposzparódiájának színrevitelével emlékezik a költő születésének 200. évfordulójára a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a premiert pénteken este tartják.
2023. március 03., 14:332023. március 03., 14:33
A Harag György Társulat a Petőfi-emlékév alkalmából A helység kalapácsa című művet vitte színre Béres László rendezésében – közölte a színház. A rendező két alkalommal dolgozott már együtt a társulattal: nevéhez fűződik a Tél című stúdióelőadás, illetve a Falstaff című nagyszínpadi előadás.
Musical, blues, operett, tangó
„A Harag György Társulat megalakulásának a 65. évfordulóját ünneplő rendezvényen itt voltunk a feleségemmel Szatmárnémetiben, akkor került szóba, hogy jó lenne visszatérni egy közös munkára. Bessenyei Gedő István társulatvezető arra kért, hogy nevezzek meg több darabot, amit szívesen színre vinnék a társulattal. Ezek között volt A helység kalapácsa is” – mondta el Béres László.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Kifejti, a Petőfi-év kapcsán Bessenyei kereste meg, hogy lenne-e kedve megrendezni a vígeposzt, így került újra a szatmárnémeti színházhoz.
„Ami nyilvánvalóan egy igazi zenei bravúr, hiszen nem könnyű erre a veretes szövegre - amely olykor hexameteres, máskor meg teljesen szabad versformában van megírva - dalokat komponálni ilyen sokféle stílusban. Ezt a játékosságot követi a koreográfus, Bokor Attila munkája, akinek az a feladata, hogy ezeket a különböző stílusokat elevenítse meg a színpadon a koreográfiákban– mondta a rendező.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Hozzátette, Márton Erika díszlet- és jelmeztervező szintén ennek szellemében alakítja az előadás látványvilágát, hiszen a színpadkép egy sajátos átmenetet képez az eltúlzott népi motívumok és a monumentális giccs között.
Az előadás szerepeiben Rappert-Vencz Gábor, Diószegi Attila, Keresztes Ágnes, Nagy Csongor Zsolt, Kovács Nikolett, Orbán Zsolt, Péter Attila Zsolt, Szabó János Szilárd és Gaál Gyula lép színpadra. A zenekar tagjai: Manfrédi Annamária (zenekarvezető, zongora), Cserey Csaba (dob), valamint a Dinu Lipatti Filharmónia zenészei: Domahidi Péter (hegedű), Budean Dávid (brácsa), Simó Péter (nagybőgő) és Lukács Zsolt (klarinét).
Petőfi írt először Szatmár első, épülő kőszínházáról
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Dinu Lipatti Filharmóniával együttműködésben létrehozott előadást a tervek szerint Szatmár megyében több helyszínen, illetve a közelben, ismert Petőfi-emlékhelyeken is elő fogják adni.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az előadás műsorfüzetében Bessenyei Gedő István társulatigazgató arról írt, hogy Petőfi nélkül elképzelhetetlen magyarnak lenni és hogy a szatmáriak több okból is régi ismerősüknek tekintik a költőt. „Egy nehezen kivehető dagerotipiáról visszaköszönő, homályos képmásán kívül sosem láttuk az arcát, mégis ismerni véljük még a bajusza kanyarodását is, zsinóros mentéjét, éles kardjának villanását. Régi barátunk: ismerjük a humorát, tudjuk, milyen ha elérzékenyül, ha indulatos, ha lelkes, hogyan szól szerelméhez, édesanyjához, barátaihoz – életrajzi adatait pedig úgy fújja még a gyermek is, mint a Talpra magyart!
Szatmár szomszédságában, Erdődön házasodtak, az egykori várkápolnában álló oltár előtt, amely ma a szatmári püspökök magánkápolnájának éke. Megfordult Szatmáron is is néhányszor, ő írt először a város ekkor még épülő, első kőszínházáról is... A Harag György Társulat alkotóközösségében úgy döntöttünk, mosolyogva, nevetve fogunk rá emlékezni, nézőinkkel közösen. A helység kalapácsa vérbő, elavulhatatlan humorát felidézve és újragondolva e törekvésből sodró előadás született, melyet örömmel osztunk meg közönségünkkel, abban a reményben, hogy halhatatlan (és immár 200 éves) költő-barátunk általa estéről estére újra meglátogatja városunkat – ha másért nem, hát azért, hogy a szatmári közönség önfeledt nevetésében gyönyörködhessen” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató.
A történet nagyszerűsége épp az egyszerűségében rejlik, ugyanis a romantika korabeli magyar paraszti élet egy szeletét ragadja ki, és emeli hőskölteményi magasságokba: tulajdonképpen egy kocsmai verekedés hőstörténetét énekli meg, a történelem legnagyobb csatáit megörökítő hőseposzok emelkedett stílusában.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Mindenképpen érdemes megnézni a szatmári Harag György Társulat előadásában a Csongor és Tündét: a Sardar Tagirovsky rendezte produkció több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy.
Magyar és világirodalmi klasszikusokkal, valamint sok zenével indítja az új évadát a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, amely a saját bemutatók mellett számos vendégelőadással várja közönségét – közölte az erdélyi színház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!