Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Petőfi a világ körül a címe annak a bukaresti tárlatnak, amelyet a Liszt Intézet Bukarest a Román Irodalmi Múzeummal együttműködésben nyit meg április 5-én.
2023. március 30., 14:262023. március 30., 14:26
2023. március 30., 18:082023. március 30., 18:08
A Liszt Intézet közölte, a tárlat rendhagyó módon mutatja be Petőfi Sándor (1823–1849) egyéniségét és pályafutását. A kiállítás bevezető tablóin a kétszáz éve született költő életrajza versidézetekből áll össze, és a korában készült ábrázolások láthatók. A továbbiakban a kiállítás négy fejezetre osztható, melyek a nemzeti költőről, a rajongott költőről, a forradalmi költőről és a romantikus költőről szólnak.
és Demény Péter, író, szerkesztő nyitja meg. A megnyitón közreműködik State Judith színésznő, táncos- koreográfus, aki Petőfi-verseket ad elő. A kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával készült, kurátorai: Czékmány Anna, dr. Borbás Andrea, Kádár Anna, Magyary Anna, dr. Rózsafalvy Zsuzsanna, Sóki Diána.
A Liszt Intézet közleménye felidézi, Petőfi születése idején a Magyar Királyság Közép-Európa meghatározó hatalmának, a Habsburg Birodalomnak volt a része, nemzeti függetlensége erősen csorbult. De épp ekkor, a 19. század első felében, a felvilágosodás és francia forradalom eszméi nyomán Európa-szerte új szellemiség bontakozott ki. Gazdasági-társadalmi reformok kezdődtek: ez volt a polgári átalakulás és a nemzeti ébredés kora, amelynek törekvéseit a kortársak a haza és haladás mottóval összegezték. Ebben a közegben jelent meg Magyarországon egy ifjú lázadó költő, aki közvetlen hangjával, új témáival, hangulatteremtő erejével maga volt a konvenciók, a középszerűség, a szalonlíra felbolygatója.
Költészete hozzájárult a szabadságukért küzdő kisebb európai népek öntudatra ébredéséhez. Victor Hugo hivatkozott rá, később Nietzsche több versét is megzenésítette. Nagy szerepe volt a külföldön máig élő magyarságkép megteremtésében. Központi alakjává vált az európai forradalmi hullám magyarországi eseményeinek: a polgári szabadságjogok és a nemzeti önrendelkezés jelszavát zászlajára tűző 1848-as forradalomban költőként, a forradalom vívmányainak megőrzéséért vívott szabadságharcban pedig honvédtisztként szolgálta hazáját. Forradalmár, nemzeti hős, mítosz: költészetével, dinamikus lényével és hősi halálával Petőfi Sándor a romantika vérbeli megtestesítője.
A Petőfi-bicentenárium évében megújul, korszerűsödik, interaktív elemekkel egészül ki a koltói múzeum kiállítási anyaga, az intézmény több eseményt is szervezett, szervez március 15. körül, valamint egész esztendőben.
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
szóljon hozzá!