Fotó: Vígh László Miklós
Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marciját mutatta be a hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat a Kossuth-díjas Gothár Péter rendezésében.
2018. április 10., 11:112018. április 10., 11:11
A felgyorsult városiasodás termelte ki a fokozatos gyökérvesztés, a sehova sem tartozás gyilkos érzését, a folyamatos egyensúlyozást az élet peremén. A falvak mikrovilágából a városokba sodródó egzisztenciák
Ez a pengeélen táncoló sem itt, sem ott állapot formálja olyanná a városszéli lumpenvilágot, amilyennek Tersánszky Józsi Jenő a nevével összeforrt és időről időre újabb részekkel gazdagított Kakuk Marci történetfüzérben megfesti és ahogy manapság, az első rész megjelenése után százöt esztendővel, világrengető események hatása ellenére is, magunk körül látjuk. Nagyon ellentmondásos ez a peremélet, stílusosan talán leginkább úgy mondanám, hogy bonyolultságában átlátszóan egyszerű, egyszerűsége viszont gubancosan bonyolult. Valójában az emberi kapcsolatok és alapvető érzések látszata és valósága folytonosan átjátszódik egymásra, egy időben, állandóan el- és kitakarják magukat. Egyszóval – színházi szempontból – ez az alakítás nagyszerű lehetősége.
Annak ellenére, hogy a Kakuk Marci alakjai alapfokon belesimulnak a hasonló tárgykörben mozgó figurák seregébe, különböznek is tőlük: elesettségükkel sem nem kérkednek, sem nem élnek vissza, nem árad belőlük sem jóság, sem gonoszság, a barátság és a barátság elárulása pillanatfüggő, a külső körülmények szerint alakul. Végeredményben ezek az emberek is ugyanúgy a boldogságot és boldogulást keresik, mint bárki más, bárhol a világon. Az viszont sokat elárul róluk, hogy számukra a boldogság jelképes kék madara többszörösen gyötört bagolyfióka, ami nem hagyja, hogy végezzenek vele, egy kis ráfújt alkoholpárától mindig magához tér, és újra repül.
emberkezelő hajlamának csúcsa pedig az alig ember, félkegyelmű Jánoska „háziasítása”. Hunyadi István remekül oldotta meg Marci figuráját, különösképpen, hogy egy pillanatig sem érződött a nagyot alakítás külső-belső kényszere, hanem hagyta, hogy saját egyéniségének kisugárzása irányítsa színpadi énjének szavait és tetteit.
Fotó: Vígh László Miklós
Dimény Levente Somája vérbeli szélhámos, aki mindig sikeresen rátapint a különböző lehetőségekre, az viszont már az elején érződik, hogy ha úgy adódna, akkor talán szívesebben élne tisztességesen. Csakhogy nem adódik: belehal az életébe.
Nagyon tetszett Csatlós Lóránt, Ababi Csilla, Szabó Eduárd, Tasnádi-Sáhy Noémi, Gajai Ágnes és Tóth Tünde alakítása, de igazság szerint a legkisebb szerepeket játszókat föltétel nélküli dicséret illeti, olyan jókedvű, odaadó játék áradt a színpadról. A további előadások feltehetőleg még fogják némiképp csiszolni a ritmust, hiszen a fölöslegesen elnyújtott és túlharsogott zárójelenet tömörebben és visszafogottabban hatásosabb volna, arról nem is beszélve, hogy az utóbbi időben szinte kötelezőként kezelt három órából vissza is lehet venni, lévén – egyelőre – csak íratlan szabály, nem fővesztés terhe mellett kőbe vésett kötelezvény. Ha másért nem is, de a kevesebb többet ér örök igazsága mián.
Megjelent a Petőfi Sándor összes versét tartalmazó kritikaikiadás-sorozat utolsó, hatodik kötete, amelyben az 1848-1849-es időszak versei találhatók. Petőfi nagy terjedelmű epikus művét, Az apostol című verses elbeszélést is tartalmazza a kötet.
Marosvásárhelyen rekedt a Fejedelmek aranya kiállítás magyarországi múzeumokból kölcsön vett anyaga. Egy 2012-es kormányhatározatra hivatkozva ugyanis a rendőrség olyan feltételeket támaszt a visszaszállításához, amelyek teljesíthetetlennek bizonyulnak.
Több erdélyi helyszínen mutatják be Demeter Ervin Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című kötetét.
A Gyergyószárhegyi Művésztelep 64 alkotójának munkáiból nyílik kiállítás a budapesti Műcsarnokban március 7-én a székelyföldi művésztelep megalakulása 50. évfordulója alkalmából.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház február 13-án, csütörtök 20 órától a mutatja be az irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse Én vagyok a szél című drámáját Tompa Gábor rendezésében a színház Stúdiótermében.
Kolozsváron vetítik február 13-án Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula dokumentumfilmrendező, tévés szerkesztő filmjét.
Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.
Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.
Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő premierjére készül: Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül produkció Bocsárdi László rendezésében. A szentgyörgyi színház premierjét február 8-án és 9-én tartják.
szóljon hozzá!