Összefüggő lelki tájak – Egyed Emese irodalomtörténész a szerkesztésében frissen megjelent Háromszéki költők antológiájáról

A baróti Tortoma Kiadó gondozásában látott napvilágot a Háromszéki költők antológiája Egyed Emese szerkesztésében •  Fotó: Tortoma Kiadó és Könyvkereskedés/Facebook

A baróti Tortoma Kiadó gondozásában látott napvilágot a Háromszéki költők antológiája Egyed Emese szerkesztésében

Fotó: Tortoma Kiadó és Könyvkereskedés/Facebook

Egyed Emese kolozsvári költő, irodalomtörténész szerkesztésében frissen látott napvilágot a baróti Tortoma Kiadónál a Háromszéki költők antológiája című kötet, amelyet a csütörtöktől vasárnapig tartó SepsiBook könyvszemlén és kortárs irodalmi fesztiválon mutattak be szombaton.

Kiss Judit

2023. május 27., 08:462023. május 27., 08:46

2023. május 27., 14:162023. május 27., 14:16

Az antológiában olyan versek olvashatóak, amelyeknek szerzői valamiképpen kötődnek Háromszékhez. Amint a kötet ismertetőjében szerepel, „a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő”. Egyed Emesétől megkérdeztük, hogy

az „identitásjelölés” miként jelenik meg az általa válogatott versek gyűjteményében, valamint hogy van-e a Háromszékhez kötődő verseknek, szerzőknek egyfajta „közös nevezője”, ami önazonosságuk körvonalait sejtetheti.

„Első gondolatunk lehetne a helynevek jelenléte a versekben. Ilyen is van, folyóvizek, domborzati elemek, településnevek konkrétumok felé, tájelemek felé vihetik a képzeletet. De a helyek közös és egyéni történetei összefüggő lelki tájakat jelentenek: a hely mártírjai, lázadói, patrónusai, otthonteremtői szép számmal felfedezhetők e versekben” – fogalmazott a szerkesztő. Hozzátette, nem nevezhet meg egyetlen közös nevezőt,

hacsak a megszólalás tettértékét, a mindenkori helyi vonatkozások iránti fogékonyságot, a vidék és a város életének eredendő összefüggését nem tekinti annak.

Ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is

Egyed Emesétől azt is megkérdeztük, miért tartja fontosnak, hogy a költészeti anyag összegyűjtésével, válogatásával, a kötet megjelentetésével reflektorfénybe kerüljön a helytörténet, a lokálpatriotizmus fontossága. „Válogatásról van szó, hiszen sokkal több vers született átmenetileg vagy hosszasabban itt tevékenykedő emberektől, mint amennyi egyetlen gyűjteményes kötetbe belefér. A könyv ötletével a Tortoma kiadó vezetője, Demeter László keresett meg – egy sorozatra gondolt, ez lenne a nyitó darabja; örömmel fogadtam a felkérést, mert ismernünk kell a helyet, ahol élünk, a hely jelentését pedig a mindenkori cselekvő ̶ gondolkodó ̶ érző emberek (például a költők is) adják – feltárható nyomaikkal” – fejtette ki Egyed Emese. Felhívta a figyelmet, hogy ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is: a honvágy, a helyi nyelvi fordulatok, a humor, a veszteségek, a sikerek nemzedékeket kötnek össze

Tanítványok, kézirattárak, könyvtárak

Egyed Emese háromszéki gyökerekkel rendelkezik, édesapja, Egyed Ákos történész Bodosban született, és kiemelt figyelmet szentelt munkássága során a régió történetének kutatására. Azt kérdeztük Egyed Emesétől, hogy háromszéki gyökerekkel rendelkező, kolozsvári költőként, irodalomtörténészként miként lehet egyszerre „közelről”, avagy a kincses városból, „távolabbról” szemlélni az ehhez a székelyföldi régióhoz kötődő versanyagot.

Idézet
„Magyar nyelven ma is értékes versek, verskötetek születnek és a hely nyelvi gazdagsága – de a nyelvhasználók élni akarása is – feltűnhet annak, aki szeret olvasni és akit a társadalom működése érdekel.

Egyéni életpályákat kortársaim vagy tanítványaim példáján követhettem többnyire meg is ajándékoztak műveikkel –, irodalomtörténészként kézirattárak, könyvtárak anyagát kutattam, publikáltam. Megtiszteltetés, hogy „egy fedél alá” gyűjthettem mai és egykori poéta-hangokat, témákat, életrajzi vázlatokat” – fejtette ki az irodalomtörténész.

Tizenhatodik századi szerzőtől jelenlegi egyetemistáig

Arról is kérdeztük Egyed Emesét, hogy mik voltak a válogatás szempontjai, térben és időben hol húzódik a kötetben szereplő versanyag „határvidéke”.

„Szabad kezet kaptam, jó verseket, kerestem és törekedtem az egyéni hang érzékeltetésére is. Tudom, hogy ennél is több szerző még több műve bekerülhetett volna a gyűjteménybe, most azonban – indulásként – ennyi a »mustra«” – mondta el Egyed Emese. Mint magyarázta, a legkorábbi mű 16. századi, a legújabbnak a szerzője még nem is végzős egyetemi hallgató.

Idézet
„Térben nem vonnék határt, az egykori Törökország, a Habsburg Monarchia, a 20. századi Magyarország, Románia területén születtek az itt közölt vagy újraközölt versek. De a képzelet, amely bennük érvényesül, mégsem vonható földrajzi határok közé” – fogalmazott Egyed Emese.

A szerkesztőt a sorozat folytatásáról is kérdeztük. Mint mondta, a kiadó három tucat kötetből álló sorozatot tervez. „Gondolom, hogy antológiák tekintetében a műfaji változatosságot tartja majd szem előtt, prózaantológiát is említett, de ezt tőle kell megkérdezni” – mutatott rá Egyed Emese.

„Az identitáshoz történetek, kifejezésmódok, tájak, szokások tartoznak, és erősen, letagadhatatlanul a születési hely is. Poeta non fit, sed nascitur – akár elfogadjuk a közmondás igazságát, akár nem, aki itt született, bizonyára bekerülhet egy ’háromszéki költők’ műveit tartalmazó antológiába. De az is, aki élete hosszabb-rövidebb idejét itt töltötte; és máris felvetődik a területhez kapcsolódás részlegessége, érzelmi eleme, az egyén és a hely, de még inkább az egyén és emberi környezet viszonya. A művek és a szerzők sora bizonyára bővíthető, és a kötetben helyet kapó versek egymás környezetében most új életre kelhetnek, jelezhetnek tematikus irányokat, de változatosságukban a háromszékiség nem kizárólagos összetevő.

Idézet
Benedek Elek Budapestről települt haza Kisbaconba, a Siménfalván született Farkas Árpád Sepsiszentgyörgy emblémája is lehetne, de hogy ne volna háromszéki is Szabó Dávid, aki élete minden állomáshelyén neve mellé rendelte azt, hogy Baróti/a baróti?

Vagy a Dabasra települt Kapui Ágota? Aranka György, akit környezete zágoni, ifjabbként tartott számon? Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Nagyajta, Kisbacon, Kovászna… Hogy kik vagyunk, és hányféle csoporthoz, helyhez kötődünk érzelmileg-intellektuálisan, személyiségünk lényeges összetevője. Jó, ha ez kifejezésre is jut” – írta Egyed Emese a kötet ismertetőjében.

korábban írtuk

Parti Nagy Lajos, Varró Dániel, számos magyar és román szerző vesz részt a csütörtökön kezdődő SepsiBook irodalmi fesztiválon
Parti Nagy Lajos, Varró Dániel, számos magyar és román szerző vesz részt a csütörtökön kezdődő SepsiBook irodalmi fesztiválon

Újra maga köré gyűjti a könyvek, az irodalom, a kortárs kultúra kedvelőit az immár második háromszéki könyvvásár, a SepsiBook. Az erdélyi magyar, a román és a magyarországi irodalmi élet jeles képviselői találkoznak a közönséggel.

korábban írtuk

Fontos a magyar kulturális örökség tisztelete – Egyed Emese irodalomtörténész a kolozsvári Farkas utcai kőszínház jubileumáról
Fontos a magyar kulturális örökség tisztelete – Egyed Emese irodalomtörténész a kolozsvári Farkas utcai kőszínház jubileumáról

A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünneplik péntektől kezdődően tíz napig. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, c

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van