A baróti Tortoma Kiadó gondozásában látott napvilágot a Háromszéki költők antológiája Egyed Emese szerkesztésében
Fotó: Tortoma Kiadó és Könyvkereskedés/Facebook
Egyed Emese kolozsvári költő, irodalomtörténész szerkesztésében frissen látott napvilágot a baróti Tortoma Kiadónál a Háromszéki költők antológiája című kötet, amelyet a csütörtöktől vasárnapig tartó SepsiBook könyvszemlén és kortárs irodalmi fesztiválon mutattak be szombaton.
2023. május 27., 08:462023. május 27., 08:46
2023. május 27., 14:162023. május 27., 14:16
Az antológiában olyan versek olvashatóak, amelyeknek szerzői valamiképpen kötődnek Háromszékhez. Amint a kötet ismertetőjében szerepel, „a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő”. Egyed Emesétől megkérdeztük, hogy
„Első gondolatunk lehetne a helynevek jelenléte a versekben. Ilyen is van, folyóvizek, domborzati elemek, településnevek konkrétumok felé, tájelemek felé vihetik a képzeletet. De a helyek közös és egyéni történetei összefüggő lelki tájakat jelentenek: a hely mártírjai, lázadói, patrónusai, otthonteremtői szép számmal felfedezhetők e versekben” – fogalmazott a szerkesztő. Hozzátette, nem nevezhet meg egyetlen közös nevezőt,
Ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is
Egyed Emesétől azt is megkérdeztük, miért tartja fontosnak, hogy a költészeti anyag összegyűjtésével, válogatásával, a kötet megjelentetésével reflektorfénybe kerüljön a helytörténet, a lokálpatriotizmus fontossága. „Válogatásról van szó, hiszen sokkal több vers született átmenetileg vagy hosszasabban itt tevékenykedő emberektől, mint amennyi egyetlen gyűjteményes kötetbe belefér. A könyv ötletével a Tortoma kiadó vezetője, Demeter László keresett meg – egy sorozatra gondolt, ez lenne a nyitó darabja; örömmel fogadtam a felkérést, mert ismernünk kell a helyet, ahol élünk, a hely jelentését pedig a mindenkori cselekvő ̶ gondolkodó ̶ érző emberek (például a költők is) adják – feltárható nyomaikkal” – fejtette ki Egyed Emese. Felhívta a figyelmet, hogy ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is: a honvágy, a helyi nyelvi fordulatok, a humor, a veszteségek, a sikerek nemzedékeket kötnek össze
Tanítványok, kézirattárak, könyvtárak
Egyed Emese háromszéki gyökerekkel rendelkezik, édesapja, Egyed Ákos történész Bodosban született, és kiemelt figyelmet szentelt munkássága során a régió történetének kutatására. Azt kérdeztük Egyed Emesétől, hogy háromszéki gyökerekkel rendelkező, kolozsvári költőként, irodalomtörténészként miként lehet egyszerre „közelről”, avagy a kincses városból, „távolabbról” szemlélni az ehhez a székelyföldi régióhoz kötődő versanyagot.
Egyéni életpályákat kortársaim vagy tanítványaim példáján követhettem többnyire meg is ajándékoztak műveikkel –, irodalomtörténészként kézirattárak, könyvtárak anyagát kutattam, publikáltam. Megtiszteltetés, hogy „egy fedél alá” gyűjthettem mai és egykori poéta-hangokat, témákat, életrajzi vázlatokat” – fejtette ki az irodalomtörténész.
Tizenhatodik századi szerzőtől jelenlegi egyetemistáig
Arról is kérdeztük Egyed Emesét, hogy mik voltak a válogatás szempontjai, térben és időben hol húzódik a kötetben szereplő versanyag „határvidéke”.
„Szabad kezet kaptam, jó verseket, kerestem és törekedtem az egyéni hang érzékeltetésére is. Tudom, hogy ennél is több szerző még több műve bekerülhetett volna a gyűjteménybe, most azonban – indulásként – ennyi a »mustra«” – mondta el Egyed Emese. Mint magyarázta, a legkorábbi mű 16. századi, a legújabbnak a szerzője még nem is végzős egyetemi hallgató.
A szerkesztőt a sorozat folytatásáról is kérdeztük. Mint mondta, a kiadó három tucat kötetből álló sorozatot tervez. „Gondolom, hogy antológiák tekintetében a műfaji változatosságot tartja majd szem előtt, prózaantológiát is említett, de ezt tőle kell megkérdezni” – mutatott rá Egyed Emese.
„Az identitáshoz történetek, kifejezésmódok, tájak, szokások tartoznak, és erősen, letagadhatatlanul a születési hely is. Poeta non fit, sed nascitur – akár elfogadjuk a közmondás igazságát, akár nem, aki itt született, bizonyára bekerülhet egy ’háromszéki költők’ műveit tartalmazó antológiába. De az is, aki élete hosszabb-rövidebb idejét itt töltötte; és máris felvetődik a területhez kapcsolódás részlegessége, érzelmi eleme, az egyén és a hely, de még inkább az egyén és emberi környezet viszonya. A művek és a szerzők sora bizonyára bővíthető, és a kötetben helyet kapó versek egymás környezetében most új életre kelhetnek, jelezhetnek tematikus irányokat, de változatosságukban a háromszékiség nem kizárólagos összetevő.
Vagy a Dabasra települt Kapui Ágota? Aranka György, akit környezete zágoni, ifjabbként tartott számon? Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Nagyajta, Kisbacon, Kovászna… Hogy kik vagyunk, és hányféle csoporthoz, helyhez kötődünk érzelmileg-intellektuálisan, személyiségünk lényeges összetevője. Jó, ha ez kifejezésre is jut” – írta Egyed Emese a kötet ismertetőjében.
Újra maga köré gyűjti a könyvek, az irodalom, a kortárs kultúra kedvelőit az immár második háromszéki könyvvásár, a SepsiBook. Az erdélyi magyar, a román és a magyarországi irodalmi élet jeles képviselői találkoznak a közönséggel.
A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünneplik péntektől kezdődően tíz napig. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, c
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!