Hédi Fried
Olof Palme-díjat kapott Stockholmban Hédi Fried romániai származású zsidó írónő – jelentette be a stockholmi Román Kulturális Intézet pénteken.
2017. december 15., 18:152017. december 15., 18:15
2017. december 15., 18:172017. december 15., 18:17
A bizottság indoklása szerint Hédi Fried „az emberek jogainak védelméért folytatott fáradhatatlan tevékenységéért, valamint azért az életművéért kapta a közügyek terén kifejtett tevékenységért járó Palme-díjat, amelynek köszönhetően ismertté tette a nácizmus és rasszizmus, az erőszak és az előítéletek által okozott kegyetlenkedéseket.
– nyilatkozta Hédi Fried a Dagens Nyheter svéd napilapnak a stockholmi Román Kulturális Intézet szerint.
1987 óta olyan embereknek ítélik oda a kitüntetést, akik jelentősen hozzájárultak az 1986-ban meggyilkolt svéd miniszterelnök szellemi örökségének megőrzéséhez, továbbá a rasszizmus ellen, az emberi jogok érvényesítéséért, a békéért és a világ biztonságáért harcolnak.
Hédi Fried 1924-ben született Máramarosszigeten. A második világháborúban deportálták. Túlélte az auschwitzi és bergen-belseni koncentrációs táborokat, a háború után Svédországban telepedett le a Vöröskereszt meghívására. Öt biográfiai könyve jelent meg, melyből hármat román nyelvre is lefordítottak.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint 2015-ben Klaus Johannis államelnök a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki. Előrehaladott életkora ellenére Hédi Fried aktívan részt vesz a holokausztra emlékező eseményeken, nem csupán Svédországban, hanem nemzetközi rendezvényeken is.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!