Oktatási segédanyagból nőtte ki magát az első Toldi-film

Több szempontból is rendhagyónak számít a partiumi Nagyszalontán és a magyarországi Gyulán készült Toldi-film, amelyet várhatóan hamarosan a határon túli közönség is megtekinthet. Az egymástól közel negyven kilométerre fekvő két város önkormányzata az Interreg Románia–Magyarország határon átnyúló program keretében pályázott, és 80 ezer eurós támogatást nyert el közösen. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásából Gyula az alkotás elkészítését vállalta, míg a hajdúváros különböző kulturális programokat szervezett annak érdekben, hogy a két település lakossága jobban megismerhesse egymást. No, de honnan jött az ötlet, hogy a települések közötti együttműködés, valamint az uniós források nyújtotta lehetőséget éppen a 14. századi legendás bihari nemes, az Ilosvai Selymes Péter és Arany János által halhatatlanná tett hős történetének megfilmesítésére használják?

A kezdetek az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, 2017–2018-ban rendezett emlékévig nyúlnak vissza, amikor a határon átnyúló program kapcsán a hajdúvárosiak felkérték a viharsarkiakat, gondolkodjanak közösen a kulturális együttműködés érdekében.

– emlékszik vissza Kónya István, Gyula alpolgármestere. Aki számára azért volt magától értetődő a választás, mert a közigazgatási pályára való átnyergeléséig, 2010-ig magyar szakos pedagógusként sokat tanította Arany elbeszélő költeményét, sőt érettségiztetett is belőle. Aztán jött a hirtelen ötlet, hogy filmesítsék meg a Toldit, amiről a későbbi producer utólag elismeri, már csak azért is volt bátor javaslat részéről, mert nem rendelkezik filmes „vénával”. Az igazi agytörő viszont csak azután következett, hogy megnyerték a közös pályázatot. „Mindez azért is volt számunkra különleges lehetőség, mert a Toldiból eddig még senki nem készített filmet, úgyhogy úttörők lettünk ebben a témában” – mondja a film producerévé előlépett alpolgármester.

Az előkészületeknek a továbbiakban egy mintegy tízfős, magyar és történelem szakos pedagógusokból, régészekből, néprajzkutatókból álló kreatív csapat vágott neki, élen a rendezésre felkért, szintén gyulai Baranyai Tamással.

„Az alapkoncepció az volt, hogy oktatási segédanyag legyen, és próbáljuk megszólítani a mai kor fiataljait. Csakhogy játékfilmmé nőtte ki magát, és utána már nemcsak a diákság volt a célközönség, hanem mindazok, akik olvasták a művet, és picit visszaemlékeztek az ifjúkorukra” – állapította meg az elsőfilmes Baranyai Tamás. Különben a költségvetése okán már a kezdetekkor eldőlt, hogy a Toldi nem lehet kosztümös film, ez ugyanis sokkal nagyobb anyagi ráfordítást igényelne. (2013-ban Magyarországon már tervezték a Toldi vászonra vitelét kosztümös formában, elkészült a forgatókönyv is, mintegy 8 milliárd forintos (24 millió euró) költségvetése miatt azonban nem valósult meg, a filmet Pálfi György rendezte volna).

Bár az első forgatókönyv-verziók még a daliás vitéz alakját először megéneklő 16. századi epikus énekszerző, Ilosvai Selymes Péter művéhez kapcsolódtak, elrugaszkodtak ettől a koncepciótól, és a két alkotást kissé keverve, Arany Toldija vált a fő csapásvonallá.

És hogy miként fest a legnagyobb epikus költő elbeszélő költeményének 21. századi adaptációja, milyen üzenetet hordoz mondjuk a kerékpáron látható Toldi Miklós? A rendező szerint

leginkább szimbólumokban gondolkodtak, történetileg hűek maradtak Arany János Toldijához, ám jelképekkel helyettesítették az akkori képeket a maiakra.

„A főhős ereje megmaradt, de másképp jelenik meg a filmben, egyáltalán nem fizikai formában. Igyekeztünk átültetni a 21. századi megfelelőjükbe ezeket a jelképeket, megpróbálva azt is megmutatni, hogy a nagyság nem feltétlenül a fizikai erőben rejlik” – magyarázta lapunknak Baranyai Tamás, hozzátéve, a forgatás során belecsempésztek gondolatokat a filmbe a mai korról is, amiket aztán tapasztalatuk szerint utólag a nézők elkezdtek tovább elemezni. Az elsőfilmes rendezőtől amúgy eddig sem állt távol a művészetek gyakorlása, amatőrként már szerepelt színpadon; főállásban viszont ezután sem rendezéssel, hanem – biológusként – rákkutatással szeretne foglalkozni, igaz, ha újabb felkérést kapna, örömmel elvállalná, hiszen örökre szóló élményt szerzett a rendezés során.

A hatvanperces film producere Toldi karaktere szempontjából nagyon fontosnak tartja, hogy a kivételes erejű hős jelentős jellemfejlődésen megy keresztül az alapműben: elkövet egy bűncselekményt, amiért vezekelnie kell.

– vázolta a munkafolyamatot Kónya István. A rendező szerint a Toldiéhoz hasonló karaktert a világirodalomban tulajdonképpen Cervantes alkotta meg a Don Quijotéval, a rossz korba született ember sorsának megformálásával, ezáltal a fő karakter időtlenné válik, és bármelyik korba behelyezhető. Akárcsak a bűn és bűnhődés időtlen motívuma.

Nagy-Laczkó Balázs, a film forgató­könyv­írója kérdésünkre ugyancsak azt emelte ki, hogy az alkalmazott szimbólumok több jelentést is hordoznak, ezeket pedig a mai fiatalok számára érthető módon kellett megjeleníteni. „Elvégre elsősorban nekik készült, így őket kellett ellátni válaszokkal” – jegyezte meg a főállásban a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészeként tevékenykedő fiatal prózaíró. Nagy-Laczkó megemlítette azt is, éppen azért fűzték bele a történetbe például a napjaikban tapasztalható iskolai erőszakot, mert annak idején végeredményben Toldi is valami ehhez hasonlót követett el.

A szakmai stáb azt is fontosnak tartotta, hogy a karakterek jól elválaszthatóak legyenek egymástól, akárcsak Aranynál a két fivér, György és Miklós, valamint az édesanyjuk jelleme. Ezekre külön figyeltek a szereplőválogatáskor, amikor a karakterekhez választották ki a szereplőket. A szerepek többségét gyulai, illetve nagyszalontai fiatalokra osztották – Miklóst Berndt Richárd békéscsabai színihallgató alakítja –, emellett olyan neves anyaországi színészek is szerepet vállaltak az alkotásban, mint Koncz Gábor, Reviczky Gábor, Kovács István.

A cseh vitézt az erőemelő Fekete László formálja meg, aki elsősorban Magyarország legerősebb embereként, örökös Toldi-bajnokaként ismert,

de azt is érdemes megemlíteni róla, hogy 1985-ben állított fel először világrekordot malomkőhajításban.

A Magyarországon eddig többször (a gyulai Várszínház kamaratermében több mint tízszer, mindannyiszor telt ház mellett), Nagyszalontán és Nagyváradon egyszer bemutatott Toldit szeretnék minél több, határon túli helyszínre elvinni, a szakmai stáb ugyanis úgy véli, hogy

a főhős karaktere minden külhoni magyar számára olyan jelkép, amit érteni fog, ezért reményeik szerint szívesen fogadják majd a filmet.

Ezeknek a filmbemutatóknak közönségtalálkozó-jelleget is szánnak, ahol az alkotókkal is el lehetne beszélgetni, ezáltal személyesebbé válna az élmény. Tekintettel arra, hogy európai uniós forrásból megvalósult alkotásról van szó, mindaddig az EU tulajdonának számít a film, amíg el nem fogadják a pályázati elszámolást, majd csak ezután tudnak „kilépni a rivaldafénybe”. Egyébként elkészült a mozi román és angol fordítása is, úgyhogy immár ez sem jelenthet akadályt az erdélyi bemutatáshoz.

A producer-alpolgármester szerint az a végső célkitűzésük, hogy megmutassák a Kárpát-medencei magyarságnak a Toldit, első körben lehetőleg Gyula erdélyi testvérvárosaiban: Aradon, Kovásznán, Nagybányán és Csíkszeredában.

– emelte ki Kónya István. Baranyai Tamás ezt azzal toldja meg: már akkor megérte megalkotni a filmet, ha csak egyetlen emberben felmerül az igény, hogy elolvassa az alapművet. „Sokan mondták egyébként az első vetítés után, hogy miután hazamentek, levették a polcról a könyvet, és újraolvasták a Toldit. Úgy gondolom, ezzel máris elértük a célunkat” – hangsúlyozta az első Toldi-film rendezője.