Okostelefon a budoárban

•  Fotó: Dudás Levente

Fotó: Dudás Levente

RIVALDA – Arisztokraták, intrikák, szenvedélyek, fülledt erotika – nehéz mellényúlni, ha egy műben mindez megtalálható, és ezt a nagyváradi Szigligeti Színház illetékesei is tudják: Choderlos de Laclos 1782-ben írt, a francia felső tízezer szalonjaiba és budoárjaiba betekintést engedő levélregénye mára sem vesztett semmit az aktualitásából és az érdekességéből, így nem csoda, hogy a teátrum stúdiója zsúfolásig megtelt a regényből írt színdarab szombati premierjén.

Balogh Levente

2016. március 15., 12:262016. március 15., 12:26

Igaz, a Hargitai Iván által Christopher Hampton átirata alapján színpadra vitt változatnak – külsőségeit tekintve legalábbis – nem sok köze van az eredetihez, hiszen a rizsporos parókák, színes ruhaköltemények és cirkalmas rokokó miliője helyett a mában játszódik, így a színes ruhák, térdnadrágok és abroncsszoknyák helyett jól vasalt öltönyök és elegáns kosztümök jelentik a szereplők viseletét, a levelek helyét pedig a modern kommunikációs eszközök – elsősorban az okostelefon – veszik át.

Ennyiben a Hargitai-féle koncepció az alapmű egyik modern, hollywoodi átiratát, a Kegyetlen játékokat idézi, amely dúsgazdag amerikai fiatalok világába helyezi az alapszituációt. A váradi feldolgozás azonban megtartja az eredeti karaktereket és cselekményt, csupán a mába helyezi őket, és a koncepció természetesen működik, hiszen a történet mozgatórugóját jelentő érzelmek – féltékenység, bosszúvágy, szerelem – ma is ugyanúgy léteznek, mint 240 évvel ezelőtt.

A sztori bizonyára sokak számára ismerős – ha máshonnan nem, Stephen Frears 1988-as, nagy sikerű kosztümös filmjéből. Merteuil márkiné fogadást köt Valmont vikomttal: a férfinak el kell csábítania az erényes Tourvelnét, jutalma pedig egy, a márkinéval töltött szenvedélyes éjszaka. Közben a vikomt – a márkiné volt szeretője elleni bosszú beteljesítőjeként – elcsábítja annak menyasszonyát, a fiatal és tapasztalatlan Cécile Volanges-t is. A vikomt és a márkiné durva, manipulatív játéka azonban viszszafelé sül el, hiszen Valmont végül beleszeret Tourvelnébe, ami végzetessé válik számára, de miközben Cécile udvarlója bosszút áll rajta a lány megrontása miatt, még ideje marad arra, hogy leleplezze és megsebezze a márkinét.

Az alapmű kapcsán – lévén levélregény – adja magát a lehetőség, hogy a mai korba átültetve a modern kor kommunikációs eszközei vegyék át a tollal és tintával írt levelek helyét. A szereplők okostelefonokon beszélnek, illetve küldenek egymásnak üzeneteket, a történetet pedig mindvégig veszi egy kamera is, amelynek képe egy monitoron látható. Ez nem csupán azért jó és hasznos ötlet, mert más beállításból, eltérő szemszögből is dokumentálja a történéseket, hanem az új Szigligeti Stúdió adottságai miatt is: a helyiség közepén két tartóoszlop áll, amely bizonyos szögekből zavarja a közönség rálátását a játéktérre.

Bár a koncepció ötletes, talán többet is ki lehetett volna hozni belőle – korunk médiaorientáltsága és virtuális kommunikációba fulladtsága, a mindenható Facebook pszeudovalósága akár mélyebben és intenzívebben is megjelenhetne. Az egymásba csúszó, szinte párhuzamosan futó jelenetek egyidejűsége ugyanakkor érzékletesen adja vissza azt, hogyan képes a virtuális kommunikáció zárójelbe tenni a térbeli távolságokat.

Ami kiemelhető, az a márkinét játszó Tóth Tünde alakítása – orgánuma és megjelenése végig a darab egyik legerősebb eleme. Méltó párja a vikomtot játszó Szabó Eduárd, aki kimondottan jól alakítja a kívülről minden emberi érzelem fölött állónak tűnő, de mégis saját érzelmei áldozatául eső, és – ha egyáltalán lehet így fogalmazni ezen történet kapcsán – végül erkölcsi győzelmet arató karaktert. Említésre méltó még a Cécile-t játszó fiatal színésznő, Jerovszky Tímea is a manipuláció első számú áldozata, a kezdetben félénk, de aztán a testi élvezetek beavatott ismerőjévé váló lány szerepében.

Mindent összevetve a váradi de Laclos-feldolgozás ha nem is kiemelkedő, de egész jó darab, hiszen újfent emlékeztet arra, hogy a manipuláció, a bosszúvágy és a szenvedély időtlen – ami a francia forradalom előtti időkhöz képest változott, az az, hogy a modern kommunikációs eszközök korábban soha nem látott közeget biztosítanak a kiélésükre.

Choderlos de Laclos–Christopher Hampton: Veszedelmes viszonyok

Rendezte: Hargitai Iván. Szereplők: Tóth Tünde, Firtos Edit, Jerovszky Tímea, Szabó Eduárd, Gaál Attila Csaba, Kiss Csaba, Fábián Enikő, Pitz Melinda, Kerekes Dalma, Szabó Enikő Ágnes. Díszlet: Czigler Balázs. Jelmez: Kárpáti Enikő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly