Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
Klasszikus kabaréjeleneteket sorakoztat fel a nagyváradi Szigligeti Színház óévbúcsúztató előadása, amely élőben, a színházteremben várja a közönséget, mivel a városban csökkent a fertőzöttségi ráta. A produkciót öt alkalommal játsszák a napokban a járványügyi óvintézkedések betartásával.
2020. december 30., 10:242020. december 30., 10:24
Újranyithatja kapuit a nagyváradi Szigligeti Színház, mivel a városban 3 ezrelék alá esett a fertőzöttségi ráta. Tegnaptól megnyitottak a kávézók, éttermek belső terei, a játéktermek is. Amint a teátrum közölte, a közönséggel való találkozást fergeteges óévbúcsúztató előadás-sorozattal ünnepli a teátrum. December 30. és január 2. között öt alkalommal láthatja a közönség a Kabaré 12 című, új bemutatót.
Érdekesség, hogy a társulat két idős művésze, Hajdu Géza és Dobos Imre régi színházi szilveszterekre emlékezik a kabaré keretében. A csókos asszony című operett részlete is felcsendül a produkcióban.
Nagyváradon még az 1900-as évek elején jött létre a kabaré, mely a századelőn élte virágkorát. „A Szigligeti Színház mellett két kabarészínház is működött Váradon, mindkettő a Fekete Sas Palotában. A Bonbonnière kabaré volt a régebbi, a mai bábszínház helyén működött, a nemrég bezárt mozi helyén pedig Kabos Gyulának, a híres filmszínésznek, komikusnak a tulajdonában volt egy másik kabaré, ami nagyon jól ment” – mondta el az előadás kapcsán az M5 csatorna műsorában Hajdu Géza, a társulat rangidős színművésze.
A kifejezetten szilveszterre készült, csaknem kétórás műsor rendezője Novák Eszter. Célja az volt, hogy a járványügyi szabályozásoknak megfelelő előadást hozzanak létre a társulat művészeivel, amely a régi idők nagyváradi szilvesztereit idézi fel, és ugyanakkor önfeledt szórakozást ígér.
– mondta Novák Eszter rendező.
A Kabaré 120 című előadást ma 19 órától főpróbaként, holnap 16.30-kor előbemutatóként, majd 20 órától bemutatóként láthatja a közönség. Január 2-án 16.30-tól és 20 órától ünnepi előadásként tűzte műsorára a társulat. A Szigligeti Színház szervezői felhívják a nézők figyelmét, hogy az előadások között fertőtlenítik a színház közönségforgalmi tereit. Ezért kérik a 20 órai kezdettel műsorra tűzött előadások résztvevőit, hogy 19.45-re érkezzenek. „Tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy a december 31-ei előadásokon hagyományos pezsgős köszöntőnkre is sor kerül – a járványügyi szabályozások maximális betartásával. Tekintettel az előadás hosszára, ajánljuk, hogy délutáni előadásainkon azok a személyek vegyenek részt, akik távol laknak, és biztosan haza szeretnének érni a kijárási tilalom kezdetéig. Az előadásban szereplő színészeket tesztelték, ezért maszk nélkül játszhatnak” – olvasható a társulat közleményében.
Mindazok, akik otthonuk kényelméből szeretnék megtekinteni az előadást, a Szigligeti Színház jegypénztárában válthatnak jegyet az online vetítésre, és regisztrálhatnak a 24 óráig elérhető videó megtekintéséhez.
Kabaré: humor, szatíra, aktualitások, rögtönzések
A kabaré sajátos szórakoztató színházi műfaj, általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adták elő, szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve. A kabaré francia szó cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel. A szórakoztató színpadon a kabarét megelőzte a vaudeville; de hasonló szellemű populáris látványosságok már a középkorban is voltak. A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában. A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, kuplékat, sanzonokat, eltérő stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás és a rögtönzés is. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, majd 1907-re ki is alakult a jellegzetes „pesti kabaré”, ugyanis ekkor nyílt meg a „Bonbonnière”. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és 1912 között megteremtette az irodalmi szintű kabarét. „Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára” – mondta Nagy Endre 1908-ban. A pesti kabaré a későbbiekben is foglalkoztatta az értékes magyar írókat, költőket. Legjelentősebb szerzői: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László; a II. világháború után Kellér Dezső, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Komlós János, Ősz Ferenc, Farkasházy Tivadar, Galla Miklós stb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!