A bukaresti teátrum május 23-án lép színre a Getruddal a budapesti Nemzeti Színház nagytermében
Fotó: Nemzetiszínház.hu
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház: Bukarestben Katona József Bánk bánját láthatja a közönség Vidnyánszky Attila rendezésében, Budapesten pedig a Radu F. Alexandru által átdolgozott Gertrudot mutatják be Silviu Purcărete rendezésében – közölte az MTI-vel a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója.
2025. április 02., 21:552025. április 02., 21:55
Kósa András László elmondta: régóta tervezett színházi együttműködés ért idén célegyenesbe, amit az tett lehetővé, hogy a Gertrudot beválogatták az április 25. és május 25. között zajló 12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra, a MITEM-2025-re, és „viszonzásképpen” a bukaresti teátrum is kért egy előadást a budapesti Nemzeti Színháztól. A bukaresti társulat 2012-ben, a Radnóti Színház vendégeként játszott utoljára a magyar fővárosban, és a budapesti Nemzeti Színház sem járt ez idő alatt Bukarestben – tette hozzá.
Felidézte: még Ion Caramitru, a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház 2021-ben elhunyt volt igazgatója, a Román Színházi Szövetség alapító elnöke idejében megfogalmazódott az igény, hogy szeretnének egy újabb budapesti vendégszereplést összehozni, és – a Caramitruval jó viszonyt ápoló – Vidnyánszky Attila igazgató is jelezte, hogy a budapesti Nemzeti Színház is szívesen fellépne Bukarestben.
amely a román médiában is komoly visszhangot keltett. Örömmel újságolta, hogy „nagyon jól fogynak a jegyek is” a jövő heti előadásra.
A Liszt Intézet kapcsolatépítő, közvetítői szerepére utalva Kósa András László megjegyezte: nekik nincs arra anyagi lehetőségük, hogy „ilyen nagy produkciókat meghívjanak”, de az intézet azáltal is elő tudja mozdítani a magyar kultúra népszerűsítését, egymás értékeinek kölcsönös megismerését, hogy segíti a színházak egymásra találását.
Aztán a FrenÁk Pál Társulat érkezik júniusban, és úgy néz ki, hogy a román társulatok is érdeklődnek a magyar darabok iránt, a Bulandra Színházban műsoron van Egressy Zoltán Portugálja, Béres Attila rendezésében, és a színház további két kortárs magyar dráma műsorra tűzését tervezi” – sorolta a bukaresti Liszt Intézet vezetője.
A budapesti Nemzeti Színház társulata április 9-én lép fel a Bánk bánnal a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház Ion Caramitru termében, míg a bukaresti teátrum május 23-án, a MITEM 2025 keretében lép színre a Getruddal a budapesti Nemzeti Színház nagytermében.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
szóljon hozzá!