Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
Klasszikus kabaréjeleneteket sorakoztat fel a nagyváradi Szigligeti Színház óévbúcsúztató előadása, amely élőben, a színházteremben várja a közönséget, mivel a városban csökkent a fertőzöttségi ráta. A produkciót öt alkalommal játsszák a napokban a járványügyi óvintézkedések betartásával.
2020. december 30., 10:242020. december 30., 10:24
Újranyithatja kapuit a nagyváradi Szigligeti Színház, mivel a városban 3 ezrelék alá esett a fertőzöttségi ráta. Tegnaptól megnyitottak a kávézók, éttermek belső terei, a játéktermek is. Amint a teátrum közölte, a közönséggel való találkozást fergeteges óévbúcsúztató előadás-sorozattal ünnepli a teátrum. December 30. és január 2. között öt alkalommal láthatja a közönség a Kabaré 12 című, új bemutatót.
Érdekesség, hogy a társulat két idős művésze, Hajdu Géza és Dobos Imre régi színházi szilveszterekre emlékezik a kabaré keretében. A csókos asszony című operett részlete is felcsendül a produkcióban.
Nagyváradon még az 1900-as évek elején jött létre a kabaré, mely a századelőn élte virágkorát. „A Szigligeti Színház mellett két kabarészínház is működött Váradon, mindkettő a Fekete Sas Palotában. A Bonbonnière kabaré volt a régebbi, a mai bábszínház helyén működött, a nemrég bezárt mozi helyén pedig Kabos Gyulának, a híres filmszínésznek, komikusnak a tulajdonában volt egy másik kabaré, ami nagyon jól ment” – mondta el az előadás kapcsán az M5 csatorna műsorában Hajdu Géza, a társulat rangidős színművésze.
A kifejezetten szilveszterre készült, csaknem kétórás műsor rendezője Novák Eszter. Célja az volt, hogy a járványügyi szabályozásoknak megfelelő előadást hozzanak létre a társulat művészeivel, amely a régi idők nagyváradi szilvesztereit idézi fel, és ugyanakkor önfeledt szórakozást ígér.
– mondta Novák Eszter rendező.
A Kabaré 120 című előadást ma 19 órától főpróbaként, holnap 16.30-kor előbemutatóként, majd 20 órától bemutatóként láthatja a közönség. Január 2-án 16.30-tól és 20 órától ünnepi előadásként tűzte műsorára a társulat. A Szigligeti Színház szervezői felhívják a nézők figyelmét, hogy az előadások között fertőtlenítik a színház közönségforgalmi tereit. Ezért kérik a 20 órai kezdettel műsorra tűzött előadások résztvevőit, hogy 19.45-re érkezzenek. „Tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy a december 31-ei előadásokon hagyományos pezsgős köszöntőnkre is sor kerül – a járványügyi szabályozások maximális betartásával. Tekintettel az előadás hosszára, ajánljuk, hogy délutáni előadásainkon azok a személyek vegyenek részt, akik távol laknak, és biztosan haza szeretnének érni a kijárási tilalom kezdetéig. Az előadásban szereplő színészeket tesztelték, ezért maszk nélkül játszhatnak” – olvasható a társulat közleményében.
Mindazok, akik otthonuk kényelméből szeretnék megtekinteni az előadást, a Szigligeti Színház jegypénztárában válthatnak jegyet az online vetítésre, és regisztrálhatnak a 24 óráig elérhető videó megtekintéséhez.
Kabaré: humor, szatíra, aktualitások, rögtönzések
A kabaré sajátos szórakoztató színházi műfaj, általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adták elő, szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve. A kabaré francia szó cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel. A szórakoztató színpadon a kabarét megelőzte a vaudeville; de hasonló szellemű populáris látványosságok már a középkorban is voltak. A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában. A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, kuplékat, sanzonokat, eltérő stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás és a rögtönzés is. A kabaré 1901-ben jelent meg Budapesten, majd 1907-re ki is alakult a jellegzetes „pesti kabaré”, ugyanis ekkor nyílt meg a „Bonbonnière”. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és 1912 között megteremtette az irodalmi szintű kabarét. „Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára” – mondta Nagy Endre 1908-ban. A pesti kabaré a későbbiekben is foglalkoztatta az értékes magyar írókat, költőket. Legjelentősebb szerzői: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor, Békeffi István, Vadnay László; a II. világháború után Kellér Dezső, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Komlós János, Ősz Ferenc, Farkasházy Tivadar, Galla Miklós stb.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!