Tibori Szabó Zoltán, az intézmény igazgatója a megnyitón
Fotó: Tőkés Hunor
Meg kellene tanulniuk a következő generációknak is, hogy miként előzhetőek meg a népirtások – hangzott el a kolozsvári holokausztkutató intézet megnyitóján csütörtökön. A központ a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara kezdeményezésére jött létre.
2018. október 25., 20:102018. október 25., 20:10
2018. október 25., 20:582018. október 25., 20:58
Megnyitották Kolozsváron Kelet- és Közép-Európa első, egyetemi keretek közt működő Holokauszt- és Genocídiumtanulmányok Intézetét, amely a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara kezdeményezésének köszönhetően jöhetett létre.
Amint az intézmény vezetői a csütörtöki székhelyavatáson bejelentették,
Tibori Szabó Zoltán, az intézmény igazgatója elmondta, négy éve kezdeményezte a holokauszt és genocídium témájával foglalkozó, a kapcsolódó anyagokat összegyűjtő kutatóintézetet a politika-, közigazgatástudományi kar, az intézmény most székhellyel és honlappal is bővül.
Az eseményt a BBTE parkjában szervezték meg, alig húszlépésnyire az új intézet székhelyétől, így az érdeklődők megnézhették a már berendezett könyvtárat. Mint elhangzott, az intézményben 1200, a holokauszt és genocídium témájáról szóló kötet található, illetve mikrofilmek és digitális archívum, mindezek oktatási és kutatási programokat szolgálják.
A BBTE képviseletében Daniel David rektorhelyettes és Salat Levente dékánhelyettes mondott beszédet, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumtól Radu Ioanid történész, filozófus, a nemzetközi holokausztarchívum igazgatója, és jelen volt négy holokauszt-túlélő. A jelenlevők úgy fogalmaztak, leírhatatlan tragédia, ami a második világháborúban megtörtént, és gratulálnak a kezdeményezéshez, hisz nem szabad elfelejteni sem a múltat, sem azt, hogy a népirtás kollektív bűn volt.
– fogalmazott Tibori Szabó Zoltán. Hozzátette, tudomása szerint ez az első ilyen jellegű egyetemi szintű létesítmény egész Közép- és Kelet-Európában. Hasonló témájú kutatóközpontok Bukarestben és Budapesten is működnek, de azokat nem egyetemi támogatással alapították. A holokausztkutató intézet létrehozását elsősorban a washingtoni múzeum segítette 300 kötet könyvvel és 500 tekercs mikrofilmmel. „Több tízezer ilyen tekercs létezik romániai és magyarországi archívumokban, de ezek mára részben hozzáférhetetlenek” – jegyezte meg a kutatóintézet igazgatója.
Tibori Szabó Zoltán mellett kutatók, oktatók és diákok tárják fel és tanulmányozzák a holokauszt és genocídium témáját, nemcsak magyarok, hisz több kontinenst érint a téma. Az intézmény oktatási és kutatási igazgatója Lucian Nastasă-Kovács, Gidó Attila az archívumért felelős igazgató. Mint elhangzott,
A kutatóintézet dokumentumai és adatai online, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar honlapján lesznek elérhetőek. Ezen a felületen a témát tanulmányozó diákok és kutatók közvetlenül hozzáférhetnek az intézet digitalizált anyagaihoz.
Tőkés Hunor
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
3 hozzászólás