A nagyváradi filharmónia művészei is abban reménykednek, hogy mihamarabb közönség jelenlétében játszhatnak újra
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
A mostani elképzelés szerinti forgatókönyv mindenképpen jobb lenne, mint ha egyáltalán nem tarthatnának előadásokat – vélekedtek megkeresésünkre kulturális intézmények vezetői annak kapcsán, hogy a művelődési miniszter felvázolta, milyen forgatókönyvek szerint lehet majd részt venni a kulturális eseményeken, koncerteken.
2021. április 07., 16:512021. április 07., 16:51
A művelődési minisztérium négy forgatókönyvet javasol a kulturális eseményeken, koncerteken való részvételre – jelentette be Bogdan Gheorghiu tárcavezető. Mint részletezte, az elképzelések szerint azok vehetnének részt hasonló rendezvényeken, akiket már beoltottak koronavírus ellen, akik fel tudják mutatni egy legtöbb 48 órával korábban készült Covid–19-teszt negatív eredményét, orvosi igazolást tudnak felmutatni arról, hogy immunisak a kórra, mivel átestek a betegségen, vagy pedig a helyszínen gyorstesztelésnek vetik alá magukat. A kulturális miniszter beszélt ugyanakkor a művészek beoltásáról is.
„Kértük, hogy a művészeket vegyék be az oltási kampány második szakaszába. Sajnos csak a minisztériumi alárendeltségbe tartozó intézmények alkalmazottai kerültek ebbe a szakaszba, ők sem szakmai, hanem adminisztratív vonalon.
– közölte Bogdan Gheorghiu tárcavezető.
Meleg Vilmos, a nagyváradi filharmónia vezetője megkeresésünkre úgy nyilatkozott, a kulturális események esetében eddig is szigorú szabályok voltak érvényesek, és nem ezek azok a helyek, ahol a legnagyobb a megfertőződés veszélye – szemben mondjuk a bevásárlóközpontokkal.
– mondta az intézményvezető. Azt is kifejtette, véleménye szerint nem a koncertterem a legveszélyesebb megfertőződés szempontjából, a tüneteket mutató nézőket nem is engedték volna be, de az emberek ilyen esetben nem is jöttek volna előadásokra: egy filharmóniának fegyelmezett a közönsége, szabálykövető.
Mint mondta, ugyanakkor egyelőre az átoltottság még kevés ahhoz, hogy bizakodó lehessen egy kulturális intézmény, hogy valóban lesz is közönség, és nemcsak páran lézengenének. „A mi intézményünk esetében az egyharmad terem is csak 140 embert jelent. Ha a miniszter által vázolt kritériumoknak eleget kell majd tenni, akkor félő, hogy nem lesz túl nagyszámú közönség.
– mondta Meleg Vilmos. Hozzátette, mindenképpen örülnének ennek a lehetőségnek is, hiszen az lenne a fontos, hogy a művészek végre nézők előtt játszhassanak. Nagyváradon március 19. óta nem tarthatnak élő kulturális rendezvényeket, csak virtuális formában közvetítenek műsorokat.
„A bérleteseinkkel szoros telefonkapcsolatban vagyunk, minden előadás előtt felhívtuk őket eddig is, hiszen az elmúlt időszakban minden előadásunk bizonytalan volt. Számunkra nagyon fontos volna, hogy közönség előtt játszhassanak a művészek, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy felvételt sugárzunk, vagy pedig élő muzsikát” – mondta az igazgató. Kifejtette, a filharmónia nem tud élőben közvetíteni, mert nincsen hozzá technikai felszereltségük, így rögzítik a műsort, és másnap sugározzák, ez a korrigálásra is lehetőséget nyújt.
– mondta Meleg Vilmos. Azt is elmondta, márciusban a váradi intézmény a temesvári opera művészeit látta vendégül, ők tartottak előadást, és nagyon meg voltak hatva, hiszen egy éve nem játszhattak bent, teremben Temesváron közönség előtt, csak a nyáron szabadtéren. „Az ő visszajelzésük, köszönő leveleik is azt bizonyítják, mennyire fontos a művészeknek, hogy közönség előtt nyilvánulhassanak meg” – mondta az intézményvezető.
Lázár-Prezsmer Endre, a sepsiszentgyörgyi Művész mozi programfelelőse úgy vélekedik, a miniszteri elképzelést lehet úgy is értelmezni, hogy diszkriminatív. „Korábban arról volt szó, hogy nem lesznek hasonló megkötések, de úgy tűnik, minden szabályozás sűrűn változik” – mondta a filmszínház illetékese.
Fotó: Pinti Attila
Sepsiszentgyörgyön is zárva tartanak a kulturális intézmények március 18-tól, Lázár Prezsmer Endre szerint ez egyelőre valószínűsíthetően nem fog változni.
– magyarázta a mozi vezetője. Hozzátette, nagyon várják, hogy megnyithassák a mozit, a kollégái kényszerszabadságon vannak, otthon ülnek. „Készenlétben állunk, hogy bármikor nyithassunk, de jelenleg sajnos a mutatók nem ezt jósolják” – nyilatkozta Lázár Prezsmer Endre.
A művelődési minisztérium négy forgatókönyvet javasol a kulturális eseményeken, koncerteken való részvételre – jelentette be hétfő este Bogdan Gheorghiu tárcavezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!