A Toxikoma erdélyi premierjét a kolozsvári Győzelem (Victoria) moziban tartották
Fotó: Jakab Mónika
Bár végképp nem nevezhető egy szórakoztató alkotásnak, eddig több mint 150 ezren nézték meg Herendi Gábor új közönségfilmjét, a Toxikomát. A drogfüggőség sötét oldalát és a leszokás emberfeletti küzdelmét ábrázoló alkotás – melynek két főszereplője is erdélyi származású –, péntektől az erdélyi mozikban is megtekinthető.
2021. december 11., 16:032021. december 11., 16:03
2021. december 11., 23:492021. december 11., 23:49
A kolozsvári Győzelem (Victoria) moziban tartották pénteken este Herendi Gábor új közönségfilmjének, a Toxikomának az erdélyi premierjét. A népszerű magyar színész, Szabó Győző hasonló című életrajzi könyvéből írt alkotás a következő napokban több romániai moziban is megtekinthető a Filmtett Egyesület forgalmazásában.
A filmbeli Szabó Győző és Csernus Imre pszichiátrián zajló összecsapását két, elsősorban színházi körökből ismerős színész, Molnár Áron és Bányai Kelemen Barna játssza.
Bányai Kelemen Barna és Molnár Áron a Toxikomában
Fotó: Toxikoma/Gordon Eszter
Utóbbi marosvásárhelyi, akárcsak a mozi női főszerepét alakító Török-Illyés Orsolya, aki a film kolozsvári vetítését követően a forgatásról is mesélt az egyébként meglepően gyér közönségnek. Elmondta, bár mindketten vásárhelyi születésűek és ugyanarra a színművészeti egyetemre jártak, korábban nem ismerte személyesen a Csernust alakító Bányai Kelemen Barnát.
A főleg férje, Hajdu Szabolcs filmjeiből ismert Török-Illyés Orsolya elmondta: az elején fenntartásai voltak Herendi Gábor új mozijával kapcsolatban, hiszen az ismert rendezőnek több olyan alkotása is volt, ami neki „annyira nem jött be”. Így amikor az felhívta, hogy megkapta a női főszerepet, kicsit hezitált, úgy érezte, kockázatos ebben a filmben játszani, de a forgatókönyv végül meggyőzte.
A színésznő Jakab-Benke Nándor moderátor kérdéseire válaszolva elmondta: nem vállal szerepet olyan filmben, melynek erős politikai üzenete van vagy gyenge minőségű, a Toxikoma két főszerepét alakító színésszel azonban szeretett együtt dolgozni. Mivel az ő szerepe teljesen fiktív, nem olvasta a film alapjául szolgáló életrajzi könyvet, amit kicsit kelletlenül vallott be az erre rákérdező Szabó Győzőnek.
Török-Illyés Orsolya és Jakab-Benke Nándor moderátor
Fotó: Jakab Mónika
A nagyszabású előkészítő munkában sem kellett részt vennie, a két férfi főszereplő ugyanis pszichiátrián járt, drogosokkal találkozott ahhoz, hogy el tudják játszani a rájuk osztott szerepet. Török-Illyés Orsolya ugyanakkor „furának” nevezte, hogy a Toxikoma a harmadik film, amiben szúrást kap.
A belső munkálatokról elhangzott, hogy Szabó Győző executive producerként szabad kezet adott a csapatnak, bátorította őket, és főleg marketingtapasztalataival segítette a mozi létrejöttét, népszerűsítését. Csernus Imre semmilyen módon nem szólt bele, csak egy-két fogadáson vett részt, de nem beszélgettek, mondta a színésznő, aki szerint egyikük sem „ismerkedős arc”.
Török-Illyés Orsolya szerint a Toxikoma hozadéka, hogy nagyon sokan megnézték, így az általa közvetített üzenet sok kábítószerfüggőhöz is eljutott.
Török-Illyés Orsolya a kolozsvári közönségtalálkozón
Fotó: Jakab Mónika
A színésznő szerint erre a drogos főszereplőt alakító Molnár Áron szintén videóban válaszolt, és úgy vélte, nagyon szimpatikus, hogy a film készítői felvállalták ezt. Fontos, hogy több kábítószerfüggő életében is változás történt csak azáltal, hogy megnézte a filmet, mondta.
A 18-as korhatárral forgalmazott filmdráma egyébként több „kemény” jelenetet is tartalmaz, nem csak az döbbentheti meg a nézőt, ahogyan a főszereplő számtalanszor belövi magát, hanem a drog utáni sóvárgás, az elvonási tünetek képi bemutatása, illetve a kezelés hatására jelentkező fizikai rosszullét képi ábrázolása is sokkoló lehet.
A kolozsvári közönség
Fotó: Jakab Mónika
A leszokással járó pszichikai küzdelemről nem is beszélve, és a film erőssége, hogy nemcsak a páciens, hanem a terápiát vezető pszichiáter szemszögéből is bemutatja ezt a nem mindennapi harcot. És Bányai Kelemen Barna nem mindennapi játékának köszönhetően Csernus Imre figurája olykor még a démonjaival küzdő Szabó Győzőénél is meggyőzőbb, hitelesebb.
A film több erdélyi moziban is látható, részletek az alábbi cikkben:
Jövő héten, december 10-én debütál kilenc romániai városban Herendi Gábor legújabb közönségfilmje, a Toxikoma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!